Úsznak az adósságban a kórházak

Év végéig elérheti a 80 milliárd forintot az egészségügyi intézmények tartozása. Az alulfinanszírozottság évtizedes probléma, a helyzetet pedig folyamatosan rontja, hogy a kórházaknak saját forrásból kell versenyképes béreket biztosítaniuk, ráadásul a dologi kiadásokat növeli a gyenge forintárfolyam is.

Az idei lehet az utolsó év, amikor előáll az a helyzet, hogy a kórházak felgyülemlő adósságai miatt utólag kellett pótolni a kasszát. Az adósság felelősét minden esetben meg kell találni, ha az az intézményvezető, akkor vezetőváltásra van szükség. Strukturális hibák is lehetnek – monda egy hónappal ezelőtt Gulyás Gergely. A miniszterelnökséget vezető miniszternek az október 10-ei kormányinfón kellett válaszolnia a kórházak adósságát firtató kérdésre.

Augusztus végére ugyanis elérte az intézmények lejárt tartozása az 53 milliárd forintot. A Magyar Államkincstár (Mák), amely időről időre beszámol az egészségügyi ágazat aktuális mérlegéről, havi átlagban 5 milliárd körüli adóssággyarapodást közölt 2019-re vonatkozóan, ami rekordmértékűnek számít.

A probléma nagyságát valamelyest érzékelteti az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) október végén kiadott közleménye. A szervezet szerint a kórházak tartozása már nemcsak a beszállító cégek működését, de sok esetben a fennmaradásukat veszélyezteti. – Az egészségügy alulfinanszírozottságának tovagyűrűző hatásai miatt a betegellátás is veszélybe kerülhet – fogalmaztak.

Az OSZ üdvözölte, hogy az elmúlt három évben a kormány évente körülbelül tízmilliárd forintot fordított a kórházak konszolidációjára, azaz a működésük hatékonyabbá, racionálisabbá tételére. Ugyanakkor az ellátórendszer évközi működéséből hiányzó forrásokat évről évre a beszállítók finanszírozzák, évente 50-60 milliárd forinttal. Ma már a helyzeten az sem segít – írták –, hogy a kormány időről időre rendezi a tartozást, mivel a probléma rendszerszintű.

Ha nem változik az adósságállomány növekedési üteme, akkor év végén 70-80 milliárd forintos állami szanálásra lesz szükség.

A kórházak évről évre jelentkező, több tízmilliárdos, éves szinten egy-két havi finanszírozásnak megfelelő adósságállománya elsősorban az ágazat alulfinanszírozottságból fakad, de hozzájárul az elavult infrastruktúra és működési rend, és a nem megfelelő gazdálkodás – fogalmazott lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász. Szavai szerint míg egy nyugat-európai állam a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékának megfelelő összeget áldoz egészségügyi finanszírozásra, addig ez nálunk 5 százalék körül van. Az összképen nem javít az sem, hogy a GDP körülbelül 2,5 százalékának megfelelő összeggel száll be a lakosság is (ez fedi a gyógyszerkiadásokat, magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított összeget, de a paraszolvenciát is.)

Az egészségfinanszírozást homogén betegségcsoportok alapján végzi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden egyes vizsgálatnak van egy kódja, ami mellett szerepel egy összeg. Csakhogy – hangsúlyozza Rékassy Balázs – ezeket évtizedek óta nem vizsgálták felül, magyarán a NEAK finanszírozásába nincs beépítve sem az évek alatt bekövetkezett infláció, sem a bérek emelkedése, sem az intézmények rezsije. A közgazdász szerint éppen ezért a legsürgetőbb feladat lenne az egyes eljárások költségeinek felülvizsgálata, amelyet rendszeressé kellene tenni.

Az alulfinanszírozottság többek között azon intézményeknél a legnagyobb mértékű, ahol a manapság csak veszteséggel nyújtható szolgáltatások vannak túlsúlyban. Ilyen terület a traumatológia, vagy érsebészet, konkrét intézmények szintjén pedig példának okáért a budapesti Honvédkórház vagy a Szent János Kórház. Az egészségügyi szakközgazdász szerint a baleseti ellátás az a szakterület, ahol a legnagyobb különbség van a NEAK által folyósított összeg és a tényleges kiadások között. Ha ezt hiányt az adott intézmény nem tudja kigazdálkodni más, „túlfinanszírozott” szakterület bevételéből, akkor értelemszerűen növekszik az adósság. Rékassy Balázs szerint az említett intézményekben havonta a százmillió forintot is elérheti az adósságnövekedés.

Szintén jelentősen növeli a kiadásokat az infláció: a beszállítók által biztosított termékek – gépek, eszközök, kötszerek, gyógyszerek – többsége importból származik, vagyis mindenkori árukra erős befolyással van a forint-euró árfolyam, ami jelentősen eltér a költségvetésben alapul vett szinttől. Szintén növeli az árakat, hogy a beszállítók beépítik áraikba a kifizetések csúszása miatti kockázatot – ez szintén jelentős áremelkedést generál időről időre.

A közgazdász felhívta arra is a figyelmet, hogy az intézmények kiadásait az elmúlt években nagyon nagy mértékben megdobták a bérköltségek. Egyre több kórház szembesül ugyanis azzal, hogy a bértábla szerinti fizetésekért nem találnak orvost. Ezért általánosan elterjedt, hogy saját büdzséből pótolják ki a béreket, különösen olyan hiányszakmákban, mint az aneszteziológus, radiológus vagy traumatológus – ahol nincs, vagy jóval kevesebb a paraszolvencia. A közgazdász szerint létezik olyan intézmény, ahol augusztusban a bérköltségek önmagukban is meghaladták a központi finanszírozás összegét, dologi kiadások nélkül.

Létszámstop az egészségügyi intézményekben?

Gyakorlatilag létszámstop lépett életbe az egészségügyben – írta egy múlt pénteki kórházigazgatóknak írt fenntartói körlevélre hivatkozva szerdán a Népszava. A lap szerint a levélben arról tájékoztattak, hogy november hatodika után visszavonásig csak megbízási szerződést köthetnek, de nem lehet új jogviszonyt létesíteni, így nem vehetnek fel orvosokat, nővéreket sem.

– Ez különösen azért rázta meg az intézményvezetőket mert a betegágyak mellett így is alig van ember. A szakdolgozói kamara tavalyi felmérése szerint 15-20 százalékos nővér- és egyéb szakember hiánnyal küzdenek az ellátók. Az állami intézményekben gyógyító 17 ezer orvosból 4-5 ezren nyugdíj mellett dolgoznak. A kórházak honlapjain számtalan hirdetésben keresnek gyógyítókat, ápolókat, műszaki és gazdasági szakembereket – emlékeztet a Népszava.

– Gyakorlatilag megbénulhat az ellátás, az egyéb kellemetlenségekről nem is szólva – kommentálta az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) főigazgatójának levelét a lap megkeresésére az egyik vidéki kórházvezető. A Népszava információi szerint a Magyar Kórházszövetség hétfőn a létszámstopra magyarázatot kérő levelet írt a kórházfenntartónak, az államtitkárságnak, a miniszternek és a miniszterelnökségnek is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/45. számában jelent meg november 8-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/45. számban? Itt megnézheti!