Nem „jár” automatikusan a Norvég Alap pénze Magyarországnak, mert az „önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez” – a Népszava információi szerint diplomáciai csatornákon keresztül ezt jelezte több országnak is az oslói kabinet a napokban, amikor tisztázni igyekezett, miért fajult el a magyar kormánnyal való vitája, illetve miért állítja, hogy ebben az uniós költségvetési ciklusban már nem nyújt támogatásokat hazánknak annak ellenére, hogy erről több évtizede van megállapodása az EU-val.
Magyarország nem fogadja el Norvégia „diktátumát”, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet – közölte a Miniszterelnökség korábban. Mint közleményében fogalmazott a tárca, a kormány a hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni a „Soros György által támogatott” Ökotárson kívül, Norvégia viszont ragaszkodott a „Soros-szervezethez", és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. – Norvégia ezzel megsérti az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el – tették hozzá, kiemelve: Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.
A Népszava megjegyezte, hogy az ügy precedens nélküli: Norvégiának eddig minden esetben, mindegyik országgal sikerült megegyeznie a civil pénzek elosztásáról, még a Soros Györggyel szemben hasonló ellenérzéseket tápláló lengyel kormánnyal is. Egyedül a magyar kabinet bizonyult hajthatatlannak most. A Norvég Alap egyébként azután jött létre, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein úgy csatlakozhatott az Európai Gazdasági Térséghez, hogy eközben nem léptek be az Európai Unióba (ezért a közös költségvetéshez sem kell hozzájárulniuk). Így vállalták, hogy a kohéziós politika szellemében támogatják a 2004 után csatlakozott tagállamokat.
