Az eredeti, Böröcz László által benyújtott törvénymódosító javaslat, és az ehhez a napokban benyújtott és sajtóhírekből megismert változtatás véleményem szerint alkotmánysértő, mert sérti az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát, sérti az emberek lakáshoz jutási jogát, és sérti a szociális lakhatáshoz való jogot. Ezt egyébként már 1993-ban megállapította az Alkotmánybíróság egy, a mostaninál sokkal kisebb mértékű változtatást vizsgálva – nyilatkozta a Magyar Hangnak V. Naszályi Márta, első kerületi polgármester. A politikust arról kérdeztük, miként értékeli azt az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosító javaslatot, amely szerint a becsült érték 15-30 százalékáért megvásárolhatnák az önkormányzati bérlakásokat a bennük élők.
Kérdésünkre elmondta, amennyiben ebben a formában véglegesítik a törvénymódosítást, akkor mindenképpen megtámadják azt az Alkotmánybíróságon, mert nem fogadható el, hogy egyszerűen átlépjenek az önkormányzat feje fölött. Arra is felhívta a figyelmet, a parlamenti többség bármikor változtathat a szabályozáson, és dönthet úgy, hogy mégis csak az összes önkormányzati lakásra vonatkozik a jogszabály, nemcsak a fővárosi, világörökségi védelem alatt álló ingatlanokra. További gondot jelent, hogy az így elbizonytalanított önkormányzatok biztosan nem kezdenek bérlakás-építésbe – pedig erre készült például az első kerületi önkormányzat is –, mert az mégis csak méltánytalan lenne, hogy a drágán felépített új lakásokat töredék áron kell eladniuk, ha a bérlő arra benyújtja igényét. De az is elképzelhető, hogy az éppen mostanában kiírt szociális bérlakás-pályázat nyertesei is benyújtják majd vételi igényüket az éppen megkapott bérlemény tulajdonjogára, és az önkormányzat erre nem mondhat nemet.
– Az is felvetődik az emberben, hogy a tervezett intézkedés ismét lehetőséget nyithat a lakásmaffia aktivizálódására, ahogy az történt a 90-es években, amikor a félrevezetett emberek tömegei maradtak lakhatás nélkül. Vagy arra is sor kerülhet, amit szintén láttunk már 25 évvel ezelőtt, hogy a magántulajdonba kerül társasházak fenntartási, felújítási költségeit az új tulajdonosok nem tudják finanszírozni, így leromlik a lakásállomány – hangsúlyozta a polgármester.
A politikus arról is beszélt, hogy a legutolsó módosítással kibújt a szög a zsákból, hiszen abból kiderül, szó sincs arról, amire hivatkozva benyújtották az eredeti törvénymódosító javaslatot, vagyis hogy az alacsony bérből élők számára olcsón akarták biztosítani a lakástulajdonhoz jutást. Miután Budapesten kizárólag az Andrássy út és Budai Vár tartozik a világörökségbe, így világossá vált, a lakásra ácsingózó NER-lovagoknak akarnak lehetőséget biztosítani, hogy fillérekért juthassanak várbeli műemléklakásokhoz.
– Hogy nem a Várban élők érdekeit tartották szem előtt a törvénymódosítás benyújtásakor, azt mi sem bizonyít jobban, mint hogy 21 évig fideszes polgármester vezette az első kerületet úgy, hogy közben 15 évig a kormányrúd is a Fidesz kezében volt, mégsem jutott eszükbe megkönnyíteni az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők lakáshoz jutási lehetőségét. Akkor viszont azonnal léptek, amikor nekiláttunk választási ígéretünk teljesítésének, hogy megújítjuk a bérlakás-rendeletet, áttekintjük az eddig kötött szerződéseket, és bezárjuk azokat a kiskapukat, amelyet a kerület előző vezetése nyitva hagyott. Az első pert már megnyertük, amelyben a bíróság megsemmisítette az egyik lakásra kötött előnytelen csereszerződést. Ezt követően látták elérkezettnek az időt arra, hogy sok más ügyhöz hasonlóan itt is kivegyék a kezünkből a kezdeményezés lehetőségét, azaz törvénymódosítással magasabb szinten írják felül az önkormányzat akaratát – elemezte a kormány által alkalmazott módszert a polgármester.
A politikus szerint az az igazán csúnya a dologban, hogy azokat a várban élő lakosokat használják fel akciójukhoz, akik a 90-es évek óta jogosan sérelmezik, hogy ők nem juthattak olcsón tanácsi lakáshoz, mint sokan mások, mert az akkori jogszabályok ezt bizonyos lakások esetében nem tették lehetővé.
V. Naszályi Márta arról is beszélt, elképzelésük szerint – amire egyébként a jogszabályok is kötelezik őket – költségelvű lakbért vezetnének be, amely szerint négyzetméterenként 650 forint plusz áfa lenne a bérlő havi fizetési kötelezettsége, szemben a kormánypotentátok által jelenleg fizetett 425 forint plusz áfa összeggel. Emellett létezik a szociális lakbér is, amely 250 forint plusz áfa egy négyzetméterre vetítve.
Azt is tudni kell, hogy azokra a lakásokra vonatkozóan, amelyeket a kilencvenes években nem lehetett eladni a benne lakóknak, az akkori önkormányzat speciális bérleti jogviszonyt hozott létre, amelynek lényege, hogy bár nem szociális bérlakásokról van szó ezekben az esetekben, mégis csak a nagyon alacsony szociális bérleti díjat kell fizetni az ott élőknek, ugyanakkor a bérleti jogviszony örökölhetővé vált. Ez a helyzet senkinek se jó, a bérlő nem veheti meg a lakását, az önkormányzat pedig nem tud szabadon gazdálkodni a lakással.
– Hogy világos legyen, milyen összegekről beszélünk, elmondom, hogy egy ebbe a kategóriába tartozó, azaz szociális bérleti díjon lévő 70 négyzetméteres lakásért most 27 ezer forintot fizet a bérlő, a tervezett változtatást követően pedig 69 ezer forint lett volna a költségelven számított bérleti díj. Szerettük volna, hogy törvényben szabadítsák fel ezeket a lakásokat, tegyék szabadon értékesíthetővé azokat. Nem az volt azonban a cél, ami mostani javaslatban szerepel, vagyis kötelezni az önkormányzatot, hogy töredék áron értékesítse a lakást, ha a bérlő ezt kívánja. Azt szerettük volna, ha az önkormányzat mérlegelési joga megmarad – tette hozzá V. Naszályi Márta.
A polgármester arról is beszélt, hogy terveik szerint a kilencvenes évek óta a lakásban lakók számára kedvezményt biztosítanának, nem úgy, mint a kerület előző vezetése. Végülis nem alkották meg a rendeletet, mert időközben megszületett a kormányrendelet, amelynek értelmében nem lehet lakbért emelni. Ezzel együtt viszonylag jó állapotban van a tervezet, a pandémia idején zoomos konferenciákon egyeztettek a lakossággal. Egyébként is azt akarták, hogy nyilvános testületi ülésen fogadják el az erről szóló rendeletet, aminek megtartására egyelőre a rendkívüli jogrend miatt nincs lehetőség.
– Miután nem egyszerű határozatról van szó, hanem sokak életét befolyásoló döntésről, mindenképpen végig szeretnénk vinni a lakossági konzultációt a pandémia befejeződését követően. Mostanáig addig jutottunk el, hogy minden lakásbérlőt levélben kerestünk meg, és lakossági kerekasztal megbeszélésre hívtunk mindenkit. Akik nyitottak voltak erre, azokkal online eszközökön keresztül a közvetlen kapcsolatot is felvettük, hogy meghallgassuk véleményüket – foglalta össze a polgármester, pillanatnyilag hol is tartanak a rendeletalkotásban.
