Orbán és Macron ugyanazt a gazdasági szerkezetet támogatja Európában: azaz centrumországok nagyvállalatainak kedveznek. Véget kell vetni Európában annak a gyakorlatnak is, hogy volt politikusok kerülnek vállalatvezető pozíciókba, vagy épp fordítva, ezzel válva döntéshozóként egyszerre lobbistává is. EP-választási ráhangoló, 5. rész.
– Valóban a migrációt támogató és ellenző erők küzdelméről szól a mostani EP-választás, ahogy azt a Fidesz és a kormány megállás nélkül harsogja?
– Nem, egyáltalán nem erről szól.
– Akkor miről? Csak nem lényegtelen kérdések ezek sem.
– Több tétje is van. Például, sikerül-e megtörnünk azt a hamis dilemmát, amelyet a szuverenisták és a föderalisták alakítottak ki az elmúlt években. Az egyik sarokban ott van Orbán Viktor, a másikban Emmanuel Macron, de a magyar szereplők között említhetjük Gyurcsány Ferencet is. S miközben kívülről úgy tűnik, a két oldal szemben áll egymással, addig valójában mindkettő ugyanazt a gazdasági szerkezetet támogatja Európában: azaz centrumországok nagyvállalatainak kedveznek, és ezzel Európa kettéosztottságát erősítik. Mi, zöldek ez ellen a megcsontosodott rendszer ellen küzdünk, és kínálunk új alternatívát a populistákkal, technokratákkal szemben.
Jávor Benedek: Nem a migráció a legfontosabb kérdés Európában | Magyar Hang
Uniós szinten az a fő kérdésé az EP-választásnak, sikerül-e a Fidesznek nagyobb teret nyernie a Néppártban, ezáltal radikalizálni a pártszövetséget – mondja a zöldpárti politikus. A teljes interjú.
– Zászlajukra tűzték az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmét, így a székely autonómia kérdését. Mit szeretnének elérni?
– Mindez a kezdetek óta jelen van az LMP programjában. Az Európai Zöld Párt frakciójában külön csoportszövetséget alkotnak az őshonos kisebbségi pártok, tagjai például a skótok, a katalánok. A székelyek esetében hasonló jellegű autonómiát szeretnénk elérni, amilyet a Finnországban élő svédek is megkaptak.
– Az LMP uniós programja három nagy témakör köré épül, közülük az egyik a nemzetközi multinacionális vállalatok megregulázását, arányos közteherviselésre kötelezését szorgalmazza. Ez régóta óhajtott cél, ám nagyon nehéz markáns fejlődést elérni benne. Vannak-e egyáltalán, és milyen eszközöket látnak arra, hogy itt előreléphessen az unió?
– Vannak. A szakpolitikai részét évek óta figyelemmel kísérem, hiszen az EP zöldfrakciójában ez hangsúlyos téma, a német Sven Giegold igen aktívan képviseli. Első lépésben meg kellene szüntetni az Európán belüli adóparadicsomokat. Luxemburgnak, Liechtensteinnek és a hasonló államoknak nem lenne szabad megengedni, hogy a máshol szerzett profi tot náluk tisztára lehessen mosni.
– Mégis hogyan?
– Vannak javaslatok, amelyek legtöbbször az Európai Néppárt és a Guy Verhofstadt fémjelezte liberális ALDE koalícióján buknak el. Ezért is furcsa nekem sok esetben, hogy a magyarországi szövetségeseik – például a liberális Momentum a rabszolgatörvényről, vagy a néppárti Fidesz a multik megfékezéséről – itthon a saját brüsszeli magatartásuk ellen beszélnek.
Szanyi Tibor: Az unió be kívánja fejezni a fideszes oligarchia hizlalását | Magyar Hang
A Mészáros Lőrinc nevű Orbán Viktor hovatovább gazdagabb lesz, mint a mögötte lévő 99 leggazdagabb magyar együttvéve – mondja az MSZP EP-képviselője. A teljes interjú.
– Milyen szabályozást tartana ideálisnak az LMP a nagyvállalatok arányos közteherviselésére, működésre?
– A kérdés igen összetett és szövevényes. Nagyon leegyszerűsítve: az anyavállalatok a leányvállalatok profitját úgy viszik ki egy tagállamból, hogy cégen belüli licencszolgáltatásokat nyújtanak, amelyek mögött valódi tartalom nincs. Ezeket a szolgáltatásokat lehetne például megadóztatni vagy korlátozni. A multinacionális vállalatoknál azonban nemcsak az adókiáramlás okoz problémát, hanem az úgynevezett „forgóajtó-politika” (revolving door), azaz, amikor volt politikusok kerülnek vállalatvezető pozíciókba, vagy egy vállalat egykori prominens tagja más okból kifolyólag kerül „munkakapcsolatba” volt cégével. Hogy az ilyen összefonódásról konkrét példát is mondjak: oknyomozó újságíróként jártam olyan nagy, telekommunikációs multi kontra NAV bírósági tárgyalásán, ahol a cég ügyvédje a korábbi NAV-elnök volt. Azt hiszem, ezt nem kell magyarázni.
Az effajta összefonódások ráadásul az európai intézményekben még hatványozottabban jelentkeznek. Meg kell szüntetni, hogy azok, akik jogalkotó, szabályozó szerepben vannak, átüljenek lobbistának, és fordítva – így talán a korrupció is mérsékelhető lenne. Ugyanúgy fontos, hogy végre egységes környezetvédelmi és munkajogi szabályok vonatkozzanak mindenhol mindenkire. Ameddig ez nem történik meg, addig Magyarország az unió szeméttelepe lesz, hiszen Orbán Viktor abban a hitben folytat „versenyt” a környékbeli országokkal, hogy a minél alacsonyabb szabályozási szinttel vonzzák be a nagytőkét. Mi azonban azért dolgozunk, hogy a befektetésért folyó küzdelmet ne ez, hanem az határozza meg, ki tud jobb munkaerőt kiállítani.
Gyöngyösi Márton: A Fidesz a lehető legálságosabb módszerekkel fogja támadni a pártunkat | Magyar Hang
A Jobbik frakcióvezetője szerint a társadalom mintha egyre immunisabb lenne a Fidesz-propagandára. A teljes interjú.
– Brüsszelt közben egyre inkább a lobbisták uralják, regisztrált rendszerrel, ami egyre inkább megnehezít minden ellentétes erőfeszítést.
– Valóban, tízezer regisztrált lobbista jut hétszáz EP-képviselőre. Az egyik személyes küldetésem éppen az, hogy az európai döntéshozást ne ők uralják. Persze óhatatlanul én is tárgyalok majd többükkel, igaz, elsősorban civilekkel. Fontos azonban, hogy átláthatóan működjön a rendszer. Paks II.-nél láthattuk, hogy a Mangold International lobbistája milyen kapcsolatban áll a Roszatommal, valamint Günther Oettinger költségvetési biztossal. Elég egyértelmű, hogy a lobbisták lezsírozzák ezeket az óriási üzleteket. Én ez ellen mindenképpen szeretnék fellépni.
– Az ökopolitika az LMP esetében nem meglepő; ezúttal is hangsúlyos, így a globális felmelegedéssel szembeni fellépés. Ám legyenek bármennyire is hétköznapiak a káros hatásokat ecsetelő példák, még mindig úgy tűnik, az ilyen témák kevésbé érdekelik az embereket. Hogyan lehet felrázni a közvéleményt?
– Ezen a téren már korántsem olyan rossz a helyzet, mint sokan hinnék. Tíz éve talán még az lett volna, de a téma ma már itt van az asztalon, senki sem söpri le. A legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint már a magyarok 13 százaléka is úgy gondolja, hogy a mostani EP-választások két legfontosabb témájának egyike a globális éghajlatváltozás kérdése lesz. Nekünk az a feladatunk, hogy minimum ennek a tizenhárom százaléknak a hangját hallassuk az Európai Parlamentben.
– Környezetvédelmi, fenntarthatósági vonalon elindult valami, 2021-es betiltási céldátummal sikerült például előrelépni az eldobható műanyag termékek – például szívószálak, szatyrok – ügyében. Ez azonban még inkább a folyamat kezdete. Mit gondol, milyen szektorokban, milyen konkrétumok mellett kellene ezt a politikát továbbvinni a következő ötéves időszakban?
– A közlekedés, az energiatermelés és a közös agrárpolitika a három fő terület, úgy vélem, illetve egy átfogóbb negyedik, a fejlesztéspolitika. Az EU ne adjon egy huncut eurocentet se olyan beruházásokra, amelyek erősítik a klímaváltozást. Erősíteni kell a tömegközlekedést, főképpen a kötött pályásat.
Csak egy apró példa, személyes tapasztalatként Kecskemétet tudom felhozni, ahol az ipari beruházások következtében növekszik a lakosság, a napi ingázók száma, és ahelyett, hogy kihasználnánk a kötöttpályás lehetőségeket – a sín ott van, de naponta pár Zsuzsi-vonat megy rajta –, egyre jelentősebb az autóforgalom. Egy HÉV-szerű rendszer viszont megoldás lehetne a környező településeken élők számára, egyúttal csökkenhetne a gépjárműhasználat, és még időt is spórolnának az emberek. Példaként ott vannak még a Pest megyei HÉV-szerelvények is, amelyeknek már a Közlekedési Múzeumban lenne a helyük, uniós forrásból kellene lecserélni őket.
– Hogy látja, miként maradhatunk vagy lehetünk még inkább versenyképesek, hogy közben a bérek közeledjenek az uniós átlag felé? Ha hirtelen német vagy osztrák bérezés lenne nálunk, akkor sok összeszerelő üzem odébbállna olcsó munkaerőt keresni, ez pedig hirtelenjében nem lenne jó nekünk.
– Ez élő gazdasági dilemma, de nézzük másképp. Öt-tíz év múlva ezek a munkahelyek, amiket most az összeszerelő üzemek adnak, javarészt meg fognak szűnni a robotizáció miatt. Nekünk már most fel kell készülnünk arra, hogy mihez kezdjünk azokkal az emberekkel, akik így kiesnek a munkaerőpiacról. Most munkaerőhiány van, de el sem tudjuk képzelni, a robotizációval milyen gyorsan fordulhat a helyzet.
– Ennyire gyors lesz?
– Igen. Egyre inkább erre halad a technológiai innováció. Ráadásul az ilyen irányú fejlesztéseket épp a munkaerőhiány idézte elő, gyorsította fel és segíti elő.
– Mit tehetünk az alkalmazkodás érdekében, hogy emberek ezrei ne kerüljenek az utcára emiatt?
– Gazdasági szemlélet- és szerkezetváltásra van szükség. Lehet, erős a gondolat, de mi hiszünk a körkörös gazdaságban és a nem növekedésben. Nem lehet mindent a GDP-vel nézni, mert hiába nő a gazdaság teljesítménye, ha a természeti erőforrásaink csökkennek, akkor a gazdaság egésze nullán van. Azt kellene megérteni, ha a gazdasági hatékonyság érdekében elveszünk a természettől, azzal saját magunk alatt vágjuk a fát. Ha ez a szemléletváltozás megtörténik, akkor szerkezetet kell váltani, a jövő ugyanis a magas hozzáadott értékű termékek előállításában van. Ilyen cégeket, ezeket a szektorokat kellene támogatni uniós szinten. Ehhez pedig oktatásra van szükség, ami ugyan tagállami jogkör, de ettől függetlenül az EU tud forrásokat átcsoportosítani ilyen programok támogatására. Ahhoz azonban, hogy ez elinduljon, működjön, politikai váltásra van szükség, többek között Magyarországon is.
Cseh Katalin: A jövő ne a középkor legyen | Magyar Hang
A versenyképességet ne az alacsony bérek, hanem a tudásalapú társadalom pörgesse – mondja a Momentum EP-listavezetője. A teljes interjú.
– Hány mandátummal számol az LMP?
– Kettő. Ez óhatatlanul is optimista becslés, mert a felmérések öt százalékot, azaz egy mandátumot jósolnak. De küzdünk a két helyért, mert látjuk, hogy ma tendencia a zöldpártok előretörése. A korszellem szerte a világon a zöldüzeneteket erősíti. De azt is látom, hogy egyedi témákkal jöttünk ebben a kampányban is, és ha nem ugyanazokat a köröket futjuk, mint amelyeket az ellenzéki pártok az elmúlt kilenc évben, akkor képesek vagyunk új szavazókat is megszólítani.
– Van-e köze a személye körül kialakult belpolitikai feszültségnek ahhoz, hogy Demeter Márta az EP-lista második helyére került?
– Nem érzek semmilyen feszültséget.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/11. számában jelent meg, 2019. március 14-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/11. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
