Sajnálatos, hogy a pedagógusok alig egy százalékát képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez ahelyett, hogy szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyermekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét – így reagált a Belügyminisztérium arra, hogy az érdekképviselet hétfőre újra munkabeszüntetést hirdetett, reggel pedig ülősztrájkot tartottak a tárca épülete előtt.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a tiltakozások alapját a státusztörvénynek nevezett elképzelések adják. Ennek lényege, hogy valamennyi (magán, alapítványi, egyházi, állami) közoktatásban dolgozót egységes jogállás alá terelnék, ez az úgynevezett köznevelési foglalkoztatott jogviszony. Szerepelnek a tervezetben olyan részek, miszerint az iskola kötelezhetné a pedagógust arra, hogy újabb diplomát szerezzen, a továbbképzési kötelezettséget pedig 55 évről 60 évre emelnék, bár ez utóbbi talán mégsem valósul meg. Az a pedagógus pedig, aki egy ilyen helyzetben inkább megszüntetné a jogviszonyát, az eddigi 2 hónapos lemondási idő helyett akár további fél évig is kötelezhető a tanításra. Míg a munkavégzés helyét korábban a szerződésben rögzítették, a tankerület mostantól utasítást adhat arra, hogy a pedagógus egy másik iskolában, óvodában lásson el feladatokat, akár 9 hónapon keresztül. A rendelkezésre állás heti maximumát 32 óráról 48 órára, a napi munkaidőét 8-ról 12 órára emelhetik.
A Pintér Sándor vezette minisztérium azzal érvelt, hogy a köznevelést és a pedagógusok új életpályáját támogató törvénytervezetekről másfél hónapja tart a szakmai egyeztetés, rendszeresek a tárgyalások az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral és az Országos Köznevelési Tanáccsal. Csak az egyeztetések lezárulta után fogják a törvényjavaslatot a kormány elé terjeszteni. Azt is kifejtették, hogy az elképzelések a pedagógusok új életpályáját, a köznevelés színvonalának javítását szolgálják. Az oktatásban a gyermekek az elsők, a pedagógusok további béremelésére, egyszerűsített előmenetelre számíthatnak, vagyis, aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet. A konkrét tervezett változtatások mellett azt hozták fel, hogy a pedagógusok közszolgálatot látnak el, hiszen a gyermekek oktatása, nevelése a feladatuk, a köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetése ezt teszi egyértelművé. Az új felmondási szabályok is ennek megfelelően azt szolgálják, hogy a gyermekek és a szülők számára kiszámíthatóvá váljon a tanév, és a tanárok ne tanév közben váltsanak munkát, hanem vigyék végig az osztályaik tanítását a tanév végéig.
Külön kitért a tárca a béremelésre is, céljuknak nevezve, hogy a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését emeljék. Idén januártól 10 százalékkal nőttek a pedagógusfizetések és amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet: az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz, ezt követően – 2021-hez képest – 2024-ben 25 százalék, 2025-ben pedig 29-30 százalék lehet a béremelés mértéke. A kormány vállalása, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. – A dollárbaloldal hathatós közreműködésének köszönhetően Brüsszel továbbra is húzza az időt a Magyarországnak járó uniós források kifizetésére – írták, hozzátéve, hogy az idei pedagógusbéremeléshez Brüsszel „166 milliárddal tartozik”.
