
Igazi közpénz-szökőkúttá változott a kampányhajrá hónapjaiban a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), ahonnan az „arra érdemesek” vödörszámra vihették az állami támogatást. A legnagyobb tervezett és megvalósult osztogatásokról – például a Krausz Ferenc alapítványának ígért 267 milliárd forintról, a Márai-mozifilm készítésére utalt 5 milliárdról vagy a Fauszt Zoltán cégeivel kötött gigantikus e-learning szerződésekről – lapunk számolt be először.
A KIM nyilvános szerződéslistáin azonban eddig szerényen megbújt néhány olyan támogatás is, amit a minisztérium a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) nevű közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, vagyis kekvának küldött – ez a szervezet áll a számos céget és kulturális folyóiratot működtető, könnyűzenei és irodalmi pályázatokat finanszírozó Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. mögött.
Soha nem kaptak még ennyit
A tárca idén nyilvánosságra hozott dokumentumai között vettük észre, hogy Hankó Balázsék 2025. december 31. és 2026. április 16. között több tételben 9 milliárd forint utalásáról döntöttek. Az legnagyobb összeget, 8 milliárd forintot március 30-án fizették ki a Magyar Kultúráért Alapítványnak. Tavaly decemberben 330 milliót küldtek a Bem-rakparton, az Andrássy-palotában épülő „könnyűzenei központra” (aminek fejlesztése már korábban is több százmillióba kerülhetett a Szabad Európa összegző cikke szerint). Idén további 750 millióval finanszírozták az alapítványi hálózat részeként működő Karátson Gábor Archívum és az (egykor Design Terminál néven ismert) Forum Hungaricum Kft. működését is.
A minisztériumi osztogatás már méreténél fogva megdöbbentő, hiszen – saját, publikus beszámolói alapján – az MKA fennállása óta nem kapott ilyen mértékű donációt, a hozzájuk érkező központi támogatás évente jellemzően 400-600 millió forint között mozgott. Igaz, a Petőfi Kulturális Ügynökséghez „alanyi jogon” is közpénz-milliárdok érkeztek, óriási eszközállományát pedig az állam által átadott művészeti alkotóházak, szálláshelyek is gyarapítják.
Demeter: megkaptuk, őrizzük – ha kérik, visszaadjuk
Adott volt tehát a kérdés, hogy KIM-től kapott keretet mire használta vagy használja fel az MKA. Erre az alapítvány kuratóriumi elnöke, a magát „110 százalékos orbánistaként” jellemző Demeter Szilárd válaszolt részletesen lapunknak – júniusig egyébként ő volt a kulturális ügynökség vezetője is. Mint írta, a forrásokat egy kormányhatározat delegálta számukra, az azonban őt is meglepte, hogy már 2026 tavaszán megkapták az összeg tetemes részét, az utalások korábban mindig elhúzódtak. A pénz ugyanakkor házon belül, az alapítványhoz kapcsolódó céghálóban maradt Demeter szerint. „Április 12-én éjszaka, pontosabban 13-án hajnalban annyit írtam a kollégáknak, hogy kezdjék el előkészíteni az átadás-átvételi dokumentációt, ennyi volt, köszönöm a munkájukat. Ugyanakkor kuratóriumi elnökként azt javasoltam, hogy minden olyan kifizetést, támogatást, ami nem a napi működéshez szükséges, vagy nem volt rá kötelezettség vállalva, állítsunk le, vagy ne indítsunk újakat. (Hogy érthetőbb legyen, például: az alkotóházak működjenek, de nem írunk ki támogatási pályázatokat)” – írta az MKA elnöke.
A kérdésre – hogy ezeket forrásokat készek-e visszaadni is – Demeter hangsúlyozta, hogy alapítványuk létrehozásáról az előző kormány döntött, és minden nekik adott vagy azóta támogatásból megszerzett értékük nemzeti vagyonelemnek számít. Így a Tisza-kabinet teljes joggal dönthet úgy, „hogy a közfeladatokat más formában szeretné megvalósítani, az így allokált forrásokat más formában használja fel”. Ha pedig a kormány úgy dönt, hogy mindent visszavesz, beszánt – jegyezte meg Demeter Szilárd – akkor átadják azt, ami addig sem volt az övék, csak „jó gazdaként” vigyáztak rá. Az alapítvány elnöke szerint pont ezért vagyonleltárukkal sem lesz probléma: mindennel el tudnak számolni, hiszen törvényi kötelezettségük volt a vagyonmegtartás, és be tudják mutatni az általuk teremtett hozzáadott értékeket
Tarr átvilágítaná, az állam visszaveszi
Mindez üzenet lehet a Tisza-kabinetnek is. Az Indexnek adott interjújában Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter nemrég teljes átvilágítást ígért a Magyar Kultúráért Alapítványnál, mivel szerinte a kekva működése, adatai és döntéshozatali mechanizmusai is homályosak – és az is kérdéses szerinte, hogy az MKA mennyire kezelte átláthatóan a rábízott közpénz-tömeget, valóban eljutottak-e független alkotókhoz is a kulturális pályázati források.
A parlament június 15-én kétharmados többséggel döntött arról, hogy az állam visszaveszi a kekváknak adott eddigi forrásokat és vagyontárgyakat, ha pedig nem az állam alapította a kérdéses alapítványt, az eddig beleinvesztált értéket kéri vissza a szervezettől. Ami a Magyar Kultúráért Alapítvány és a tulajdonában álló céghálózat több tízmilliárdos vagyonelemeire is érvényes lesz, beleértve Hankó Balázs búcsúajándékait.











