Az óvodákban hozná be a gyerekek lemaradásait egy új rendelettervezet szerint a Belügyminisztérium, de a Magyar Hangnak nyilatkozó pedagógusok úgy vélik: az óvoda már megfelelően ellátja a feladatát. Szerintük egyszerűen az a gond, hogy sok hatéves gyerek nem iskolaérett, egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek, az iskolai elvárások pedig nem igazodnak a „gyerekanyag” változásaihoz.
– Valójában régóta egy előkészítő, nulladik évre lenne szükség az iskola előtt. A szakmából ezt sokan támogatnák – mondta a Magyar Hangnak egy Pest megyei óvodában dolgozó óvodapedagógus. De azt is hozzátette: nem 5-6, inkább 6-7 éves korban lenne helye az előkészítő évnek. Iskolába csak ezután küldené a gyerekeket – ekkorra szerinte biztosan iskolaérett lenne a döntő többségük. Az iskolai előkészítő év terve felmerült már korábban is a magyar oktatási rendszerben, de ugyanolyan hamar el is tűnt.
Most a kormány mégis hozzányúlna az iskola-előkészítés témájához. A Magyar Hang által megkérdezett óvodapedagógusok viszont nem igazán értik, hogy mit szeretne a kormány a legújabb, miniszterelnök által jegyzett rendelettervezettel. Ez azt írná elő, hogy lehetőleg külön csoportban fejlesszék az óvodában azokat a gyerekeket, akik következő évben iskolába mennek. A hatéves kori kötelező beiskolázáshoz továbbra sem nyúlnának. Pedig Vékony Tamásné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának elnöke szerint a kormány valószínűleg eleve azért akar hozzányúlni a szabályozáshoz, mert problémákat észlelt – amelyek szerinte részben abból adódnak, hogy nem biztos, hogy iskolaérettek azok a gyerekek, akiket hat évesen beiskoláznak. A hatéves kori kötelező beiskolázást, amelyet 2020-ban vezetett be az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma, régóta kritizálják az oktatási rendszer szereplői és a szülők is: 2020 óta nem az óvoda és a szülő megegyezése, hanem az Oktatási Hivatal engedélye kell ahhoz, hogy egy gyermek akkor is óvodában maradhasson még egy évet, ha augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Azt már a bevezetésekor is csak találgatták az érintettek és a szakértők is, hogy miért van szükség ilyen szabályozásra, de még nekik sem volt sok ötletük. Volt olyan óvodapedagógus is, akinek az jutott eszébe, hogy a döntéshozók a gyerekek korábbi beiskolázásával „spórolnának” az óvodai helyeken. A hivatalos indoklás az volt, hogy a rendszer legyen „egységes”, ám a pedagógusok éppen azt hangsúlyozták a leggyakrabban: a gyerekek éppen, hogy nem „egységesen” érnek meg az iskolára, ráadásul ezt az őket nevelő szülő és óvodapedagógus tudja legjobban felmérni. Bár az Oktatási Hivatal döntése után kérni lehet szakszolgálati vizsgálatot, ami alapján mégis visszatartható még egy évre az óvodában a gyermek, jóval bonyolultabb és bürokratikusabb folyamat lett hétévesen iskolába küldeni a gyerekeket.
A Népszava által a Központi Statisztikai Hivataltól kikért adatok szerint ennek meg is lett az eredménye: 2020 után jelentősen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban. Tavaly is tovább nőtt viszont a sajátos nevelési igényű tanulók száma: az egy évvel korábbi 102,2 ezerről 107,4 ezerre. Csak az általános iskolákban 63 ezer diák sajátos nevelési igényű, ami az általános iskolások 8,8 százalékát jelenti. Idén 4088 első osztályos gyerek évismétlő, ez a gyerekek 4,2 százaléka. Vékony Tamásné szerint az óvoda most is elvégzi az iskolakezdéshez szükséges fejlesztési munkát, ráadásul egyénre szabottan – nem érti, mit változtatna ezen egy külön csoport azon kívül, hogy kiszakítja a gyerekeket a korábban megszokott csoportjukból. Ráadásul a rendelet sem tartalmazza, hogy mi lenne ennek az egy évnek a szakmai tartalma. Külön csoportot csak ott kellene létrehozni, ahol eleve három vagy több csoport van, a többi óvodában egyénileg kellene biztosítani a közelebbről meghatározott iskolai előkészítő fejlesztést, ami Vékony Tamásné szerint egyrészt most is van, másrészt nem csak az utolsó évben.
– Az óvodai nevelés országos alapprogramjában jelenleg is szerepel az iskolához szükséges készségek fejlesztése. Ez nem az iskolát megelőző évben történik, hanem az óvodai nevelés teljes ideje alatt. A differenciálásnak, amit a rendelet említ, szintén meg kell valósulnia a jelenlegi szabályok szerint is, a gyerek egyéni fejlődési és érési ütemét figyelembe véve kell őt felkészítenünk az iskolára - magyarázta a Magyar Hangnak a pedagógus.
– Egy lelkiismeretes óvodapedagógus már a 4-5 éves gyereknél észreveszi, ha az iskolához szükséges képességei nem fejlődnek megfelelően, ráadásul részképességmérések voltak eddig is. Ezeket gyógypedagógusok végezték, akik kiszűrték, ha a gyerekeknek valamilyen részképessége fejlesztést igényel, és ha szükséges volt, egyéni vizsgálatra utalták ezeket a kicsiket – sorolta Vékony Tamásné. Szerinte annak, hogy sok gyerek nem bizonyul iskolaérettnek hatévesen, sokkal inkább az iskolához, mint az óvodához van köze: – Nem vagyok biztos abban, hogy a gyerekek többsége jó ütemben kerül iskolába, de abban sem, hogy megfelelő az első osztályos tananyagmennyiség. Szállóigének számít, hogy inkább az első osztályt ismételje a gyerek, abból nem lesz semmi hátránya. Szerintem viszont hátránya származik a gyereknek abból, ha az óvoda után amúgy is nagy változást jelentő iskolai közösség és a tanító egy év után lecserélődik – vélekedett. Hangsúlyozta: a gyerekek megváltoztak, más az életritmusuk, a fejlődésük, mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt. Véleménye szerint nem kerülhető meg, hogy az iskolai oktatás is változzon.
A cikkünk elején nyilatkozó óvodapedagógus szerint is változott a „gyerekanyag”. – Gyakoribbak az idegrendszeri tünetek, az éretlenség, közben viszont több tudásuk van a világról, mint a digitális kor előtti gyerekeknek. Szuper lenne erre reagálni, és egy iskola-előkészítő évben összefésülni ezt a két képességprofilt, még óvodai környezetben, de már nagyobb ismeretanyag átadásával. De mindenképpen 6-7 éves korban – hangsúlyozta.
Hogy milyen érettséggel érkeznek a gyerekek az iskolába, azzal kapcsolatban már évekkel ezelőtt kongatták a vészharangot a szakemberek. Deák Ágnes, aki évekig vezetett egy debreceni pedagógiai szakszolgálatot, már évekkel ezelőtt arról beszélt a Magyar Hangnak: gyakran tapasztalják, hogy az 5-6 éves gyermekek nincsenek a birtokában azoknak a képességek, amelyek az iskolakezdéshez kellenének. Figyelemzavarral küzdenek, mozgásfejlődésük is elmarad az elvárhatótól. – Rengeteg ingernek vannak kitéve, miközben nincs biztonság, napirend az életükben, ami ahhoz kellene, hogy nyugodtak, kiegyensúlyozottak legyenek, és tudjanak koncentrálni. Ezért nem képesek sokan még egy mesét sem végighallgatni. A digitális eszközök használata pedig nem alakítja ki azokat a reflexeket, amelyek az írás elsajátításához kellenének, mint a ceruzafogás vagy a fej-nyak kontroll. Az iskolába menő gyerekek 90 százalékánál szenzoros tornára lenne szükség – mondta az okokról a szakember. Ennek fényében nem meglepő, hogy az ő szakszolgálatuk is csak az iskolaérettségi vizsgálatok töredékében döntött úgy, hogy az érintett gyermek ne maradjon még egy évet óvodában, hanem hatévesen kezdje az iskolát. Ők persze csak azokkal a gyerekekkel találkoztak, akiknek a szülei kérték a vizsgálatot. A többiek esetében már az iskola szembesült a problémákkal.
