A KSH adatai szerint több mint öt százalékkal több árut adtak el idén májusban, mint egy évvel korábban. (Akkor egyébként – szintén a KSH adatai szerint – 2,1 százalékkal esett vissza 2019 májusához képest a kiskereskedelem által értékesített áruk mennyisége. – a szerk.) A ma a Porfolión megjelent, a kereskedelem teljesítményét elemző cikk szerint a lezárások miatt a tavalyi évvel nem is érdemes összehasonlítani az adatokat, sokkal inkább az utolsó békeévvel.
A cikk szerint 2019 májusához képest 3,4 százalékos a növekedés, ami igencsak szerény érték, azaz nehezen áll talpra a kiskereskedelem, hiába van vége a lezárásoknak és egyéb korlátozásoknak..
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak nyilatkozva vitatkozott a fenti állítással. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi forgalom változásának kiszámításakor a KSH mindig kiszűri az árváltozások hatását. Magyarországon az infláció májusban 5,1 százalék volt. A boltos termékekre azonban az inflációt nem ezen az értéken számolja a statisztikai hivatal, hanem ennél jóval nagyobb értéken, ez esetben 8-9 százalékon.
Hogy tisztán lássunk, azt is érdemes megvizsgálni, mi húzódik meg ennek a csaknem kétszámjegyű drágulásnak a hátterében. Két olyan árucsoport volt, ahol igen durva drágulást mért a KSH. Az egyik az üzemanyagok, a másik a dohányáruk. Az előbbi több mint harminc százalékkal lett drágább 2020 és 2021 májusa között, az utóbbi pedig tíz százalékkal.
– Ha ennek a két árucsoportnak – amely jelentős súllyal szerepel a kiskereskedelmi forgalomban – a drágulását kiszűrjük, akkor arra jutunk, hogy a boltokban mért áremelkedés 2-3 százalék körül lehet valahol – mondta Vámos György. – Mindebből az következik, hogy az üzemanyag és a dohányáru jelentős drágulása éppen a számítási módszerből következően félrevezető eredményt ad a teljes kereskedelem teljesítményére. Vagyis tévesek azok a híresztelések, hogy a kiskereskedelem igencsak gyengén teljesített idén.
– Én ugyanis azt állítom, ha a fenti gondolatmenetet végig visszük, azaz figyelmen kívül hagyjuk az üzemanyagok és a dohányáruk áremelkedésének torzító hatását, akkor arra kell jutnunk, hogy a járvány előtti időszakhoz képest idén májusban hozzávetőlegesen öt százalékkal több árut értékesített a kereskedelem, ami megítélésem szerint nem rossz eredmény a lezárások enyhítését követően.
Kérdésünkre Vámos György elmondta, miután a magyar gazdaság növekedési, kilábalási fázisban van, a bruttó hazai termék, a GDP is tempós növekedést mutat, várhatóan a kereskedelmi forgalom is tovább fog nőni az év második felében. A bővülés mértékének megbecslésére azonban nem vállalkozott a szakember.