Akad, ahol kinéznek a maszkért, sőt, ki is kerülnek, koronavírusosnak gondolnak, a magukat tartóztatni nem képesek pedig támadó megjegyzéseket tesznek. Máshol viszont már azért kaphat az ember sötét pillantásokat, ha nincs rajta maszk, s így könnyebben fertőzhet, hiába tünetmentes, és nem tud a betegségéről. Itthon még mindig az a hivatalos kommunikáció – az országos tiszti főorvos részéről –, hogy egészséges embernek nem kell a maszk, de ha valaki akarja, hordja.
Miért kezelik ennyire másként a világ különböző országaiban a helyzetet? A BBC összeszedte.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járvány kitörése elején közzétette ajánlásait, amelyek szerint pedig nincs szüksége mindenkinek arra, hogy maszkot öltsön. Azoknak viszont, akik betegek, és vannak tüneteik, illetve azoknak, akik koronavírusos fertőzötteket kezelnek, szükséges viselniük. Ehhez képest van, ahol azt mondják: miután tünetmentesen is fertőzhet, és bárki lehet beteg a tudomása ellenére, senki nem tekintheti magát feltétlenül egészségesnek.
A WHO szempontjai alapján viszont hiába van maszk, az nem nyújt biztos védelmet. A koronavírus cseppfertőzés útján terjed, különböző felületek fogdosásával pedig nagyon könnyű elkapni. Ha pedig maszkban vagyunk, nagyobb eséllyel nem tudunk ellenállni az arcunk fogdosásának, megérintésének. Ráadásul, amikor levesszük, szintén nehéz elkerülni. Továbbá hamis biztonságérzetet is nyújthat.
A maszk akkor védhet meg, ha közvetlen közelségbe kerülünk fertőzöttekkel, ők pedig mellettünk köhögnek, szipognak, tüsszentenek. Ahogy a BBC írta, a szakértők ezért is tartják, hogy a gyakori kézmosás sokkal hatékonyabb lehet.
Az operatív törzs álláspontja is az, hogy nem szükséges mindenkinek hordani. Müller Cecília tiszti főorvos korábban azt mondta: „Nem azt mondom, hogy nem véd meg semmitől, csak azt mondom, hogy egészséges személynek nem kell maszkot viselnie. A betegre tesszük a maszkot, amikor köhög, tüsszent, hogy a nyálcseppekkel együtt ne távozzon a vírus a szervezetéből”. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) viszont úgy látja: „A maszk gátolja a vírus átadását tünetmentes fertőzötteknél is, ezzel hozzájárul a járvány terjedésének akadályozásához. Nemcsak magunkat, hanem egymást is védjük vele.”
A környező országokban is eltérő szabályozások vannak érvényben. Szlovákiában kedden tették kötelezővé a maszkviselést, de ezt lehet kendővel vagy sállal is helyettesíteni. Csehországban ugyanezt vezették be múlt héten. Eközben ezekben az országokban is hiány van az FF3-típusú maszkból, ahogy sebészi maszkból szintén. A különbség, mint a 444 is írta, hogy a házilag barkácsoltakkal szemben a sebészi maszkok három-, vagy akár négyrétegűek, és egy kifejezetten speciális, Törökországból rendelt alapanyagból készültek.
Ehhez képest tudjuk, hogy a vírus kiindulópontjának számító Kínában kötelezően előírt a hordása. Vuhanban, aki ezt nem teszi meg, azt elő is állíthatják érte. Hongkongban, Japánban, Thaiföldön és Tajvanon mindenkire potenciális vírushordozóként tekintenek, a szolidaritás jegyében pedig viselni kell a maszkot. Ázsiában persze, tudjuk jól, a mostani járvány előtt is nagy hagyománya volt ennek, sőt, többen divatos kiegészítőnek is tekintik. Ahogy a BBC írta, Hongkongban a Hello Kitty-s maszkokért indult nagy harc egy időben.
Kelet-Ázsiában udvariatlanságnak is tartják, ha valaki emberek között csak úgy elkezd köhögni vagy tüsszögni. A 2003-as SARS-járvány is hozzájárult ahhoz, hogy a maszkviselés ennyire elterjedt arrafelé. Délkelet-Ázsiában akadnak, akik a légszennyezettség miatt is szükségesnek tartják. Megvannak tehát a kulturális hagyományai: kijutott nekik korábban is járványokból, és más okokból is hozzászoktak rég ehhez.
Nincs azért ott sem mindenhol így. Szingapúrban például a kormány azt kérte az emberektől, inkább ne viseljenek, hogy jusson elég az egészségügyi dolgozóknak.
Van viszont, aki szerint a lelki hatásai fontosak lehetnek ezekben az időkben. A Hongkongi Tudományegyetem viselkedésprofesszora, Donald Low szerint ha rituálészerűen vesszük mindennap magunkra, azzal egyidejűleg magunkat is szoktatjuk rá, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez. Úgy érezzük, igazodnunk kell ahhoz, amit a maszk reprezentál, ezért próbáljuk jobban betartani a higiéniai előírásokat.
A Hongkongi Egyetem epidemiológusa, Benjamin Cowling pedig úgy látja, minden kis lépés segít, és azt sem mondhatjuk, hogy a maszkok ne lennének hatékonyak. Ha az egészségügyi dolgozóknak is fokozottabb védelmet nyújtanak, akkor mások esetében is így kell gondolni rá.
Persze, ahogy szóba került, erősen fogyóeszközről van szó, Japán, Indonézia és Thaiföld például erősen készlethiányban van. Ráadásul ha valaki ugyanazt a maszkot használja többször, az már nem higiénikus, ha pedig feketepiacról szerzi be vagy házilag gyártja, annak már tényleg kevesebb haszna lehet. Többféle maszk létezik, a hatékonyságát tekintve nem mindegy, melyiket hordjuk.
Külön érdekes a helyzet Franciaországban, mint arra az Azonnali is felhívta a figyelmet. Ahol ugyanis korábban egyenesen betiltották a nikábviselést, az arcot takaró öltözetet, most ellepték a maszkos emberek az országot. A francia hatóságok jelenleg azt igyekeznek kommunikálni, hogy az egészségügyi helyzet felülírja az arctakarás tilalmát.
A WHO összeállítása nyomán a Tudomány.hu cáfolt néhány, a koronavírussal kapcsolatos tévhitet a honlapján. Ezek között fontos, hogy a forró fürdő nem akadályozza meg a fertőzést, tehát ezzel hiába próbálkozunk. „Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül attól, milyen hőfokú vízben fürdik, illetve zuhanyozik. A rendkívül forró vízben történő fürdés ráadásul káros is lehet” – írták. Szúnyogcsípéssel sem terjed az új vírus, és a kézszárítók sem pusztítják el.
