A jobbikos Lejer Zoltán lesz Kecskeméten a Szövetség a Hírös Városért Egyesület polgármesterjelöltje a teljes ellenzék támogatásával. A politikus szerint most lesz először a rendszerváltás után kétpólusú választás.
– Ön jobbikos politikus, de a Szövetség a Hírös Városért Egyesület polgármester-jelöltjeként indul majd az őszi önkormányzati választáson. A civil szervezetet hat párt támogatja, az MSZP, a Jobbik, a DK, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd. Bevallom, nem sok mindent találtam önről a világhálón a tavalyi országgyűlési választásokat leszámítva. Ja, igen, 2006-ban megjelent egy hír, amely szerint katonacsaládok pihentek Békésszentandráson, köztük egy Lejer Zoltán nevű szerződéses szakaszvezető.
– Igen, 2008-ig voltam katona, és a párom is katona volt.
– Nyugdíjba ment?
– Nem. Lejárt a szerződésem és nem hosszabbítottam meg, hanem inkább kimentem a versenyszférába, termelésvezető voltam. Mondjuk ki: jobb volt a fizetés. Tíz éven át egy cégnél voltam, amíg elindult az országgyűlési kampány. A honvédség mellett nem lehetett politizálni. 2013-ban csatlakoztam a Jobbik kecskeméti alapszervezetéhez, 2014-ben elindultam az önkormányzati választáson egyéni körzetben, viszont mivel volt civil foglalkozásom, a háttérből tudtam segíteni azokat, akik főállásban akartak politizálni. 2018-tól már főállásban a Jobbik Bács-Kiskun megyei regionális igazgatójaként dolgozom.
– Katonaként nem politizálhatott. Amikor meglett emberként megszabadult ettől a kötelmétől, miért a Jobbikra esett a választása?
– Mert nem rendszerváltó párt. A rendszerváltás nem sikerült úgy Magyarországon, ahogyan sikerülnie kellett volna. A cég, ahol dolgoztam, lengyel kapcsolatokkal is rendelkezett, láttam, hogy ott milyen fejlődések vannak. Ebből azt is láttam, hogy Magyarország nem jó úton jár, hogy mennyire le van szakadva. A Jobbikban volt egyedül olyan jobboldali értékrend, ami nekem tetszett, ráadásul ebben a pártban nem ülnek egykori ügynökök, meg MSZMP-tagok.
És hát ez ugye a rend pártja. Mindig megkérdezik, de akkor előzzük meg a kérdést: nem vagyok antiszemita, nincsenek fasiszta hajlamaim, nem. Azt mondom, hogy a magyar gazdaság átrendeződése, a magyar társadalom Európa felé való viteléhez igenis egy jobboldali, keresztény, konzervatív párt kell. Sajnos nincsen, de ami még nagyon kellene: egy erős zöld párt, és kellene egy nagyon erős paraszt- vagy kisgazda párt, ezek lennének az alapjai egy demokratikus berendezkedésnek.
– Ezzel együtt a Jobbik tavaly óriási pofonerdőbe került, például ott volt a lejáratókampány Vona Gábor ellen Terry Black kijelentései alapján, vagy az Állami Számvevőszék egymilliárdos bírsága.
– A Jobbik elleni teljes pályás letámadás az még 2017-ben kezdődött, a „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampányunk után. Itt már mindegy volt nekik, hogy igaz-e, vagy sem, amit a Jobbikra rávernek. Vona Gábor a Terry Black-ügyben egy évvel később megnyerte a jó hírnév és emberi méltóság megsértése miatt indított pereket. Azt meg majd Strasbourg kimondja, hogy az a bírság jogos volt-e. Mindenesetre olyan karaktergyilkosságokat láthattak a magyar emberek, amilyenek a rendszerváltozás óta még nem voltak. Az is beszédes tény, hogy 2018 végére kétszáz nyert sajtópere volt a Jobbiknak.
– Most hol tart a Jobbik?
– Novemberben lesz tisztújítás, meg is jelent a sajtóban, hogy az elnökség lemond az őszi önkormányzati választás után. Szervezetileg a Jobbik egységes, működnek az alapszervezetek, működik a struktúra, minden megyében megvan a régióigazgató, a középvezetői háttér stabil, a párt egységes. Az, hogy most kisebb figyelem hárul a pártra, és így az állampolgár sokkal kevesebb érzékelhető jelenlétet tapasztal, mint korábban, az annak is köszönhető, hogy az EP-választás után már nincs szükség a párt elleni nyomásgyakorlásra.
– A fideszes fellegvárként emlegetett Kecskeméten mit jelent egy civil egyesület polgármesterjelöltjének lenni, jobbikosként?
– A helyi fideszes sajtó ezt az egyet tudja kiemelni, megragadni. Örülök neki, hogy csak ezzel az egy dologgal támadnak. Egyébként azért támadnak, mert a jobboldali értékrendet – hiszen Kecskemét egy jobboldali város –, én meg tudom személyesíteni velük szemben. Náluk már nincsen jobboldali értékrend, náluk családi vállalkozás van. Összefoglalva: azt, hogy jobbikos vagyok, se rossz, se jó ómennek nem tartom. A szövetséget hat párt hozta létre, és a Mindenki Magyarországa Mozgalom mint civil szervezet támogatja. Az ezekben a szervezetekben ülő emberek engem kértek fel, ami megtisztelő – azért az beszédes, hogy ennyi párt a személyemnek szavaz bizalmat. A Fidesz–KDNP-nek meg azt kell mondania, hogy „de jobbikos”.
Az elmúlt harminc évben megint kialakult az országban egy állampárt. Ez ellen viszont csak egy az egy ellen alapon, vagyis egyetlen ellenzéki jelölttel lehet felvenni a harcot. Ez egy nagyon sarkalatos pontja az önkormányzati választásnak. Mert most lesz először a rendszerváltás után olyan választás, ami kétpólusú. Ez a két pólus az állampárt, meg az ellenzék. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy ők meg azon dolgoznak, hogy lehetőleg minél több jelölt legyen az ő jelöltjükkel szemben, így elaprózva a szavazatokat. Mindent összevetve az már biztos, hogy ha nem is mindenhol, de Kecskeméten először lesz kétpólusú a választás.
Közben egyébként a korábbi 15 körzet helyett már csak 14 lesz a városban, mert Kecskemét lélekszáma 110 ezer alá csökkent. Papíron.
– A képviselőjelölti lista is megvan?
– Igen, folyamatosan jelentjük be, hogy kik indulnak az egyes körzetekben.
– Hol?
– Nekünk csak az online tér áll a rendelkezésünkre, úgyhogy a szövetség Facebook-oldalán. Ez egy Dávid és Góliát harc, nekünk ugye óriásplakátjaink sem lesznek, nincsen rádiónk, tévénk, hirdetési felületünk. A választási küzdelem egy reklámtevékenység, vagyis az a kérdés, hogy hol tud megjelenni az induló. Kecskeméten nem tud megjelenni máshol, mint az online térben. Ráadásul most jön majd a beruházások és a nem létező beruházások bejelentése, erre egy jó példa a kecskeméti intermodális pályaudvar (busz és vonatpályaudvar együtt – G. B). Tíz éve, 2009-ben fogadta el az önkormányzat az ennek megépítésére vonatkozó előterjesztést, eddig kétmilliárd forint ment el a tervezésére, minden kampányban bejelentik a létrehozását, de még egy kapavágás sem történt. Visszatérve: mi az internet mellett a személyes jelenlétünkkel, házról házra járva tudunk kampányolni.
– Azt olvastam a helyi lapok olvasói hozzászólásaiban, hogy a polgármesterjelölt, vagyis ön nem egy ismert ember. És ez hátrány.
– Én ezt előnynek érzem. Jobb ez, mintha a városban már évtizedek óta küzdő ellenzéki politikust indítottunk volna el, aki már elindult 8-10 választáson, de soha nem nyert, és az emberek kiábrándultak belőle. Lesznek teljesen új arcok a körzetekben is. Kell a vérfrissítés. Ezt a Fidesz–KDNP is érzi, a kiszivárgott hírek szerint a jelöltek felét lecseréli.
– Ellentmondva az előzővel, ön valamennyire mégis ismert arc, mert tavaly elindult az országgyűlési választáson. Akkor a második helyen végzett, a voksok 24 százalékát szerezte meg.
– Igen, azért valamennyi ismertségre szert tettem a városban, nem nullkilométeres jelöltként indulok. És a tavalyi választási eredmény is azt mutatja, hogy Kecskemét egy jobboldali város.
– A tavalyi választás előtt ön azt mondta, „Három pártnak nem leszünk sohasem a koalíciós partnere: ezek a Fidesz, az MSZP és a DK.”
– Ez így van, nem leszünk a koalíciós partnereik.
– De ebben a szövetségben mégis.
– Ez nem koalíció, ez koordináció. Maga a szövetség egy civil egyesület. Bárki a tagja lehet pártoktól függetlenül. És mondom, választási koordinációra szövetkeztünk. Ez nem országos politika, ez a helyi ügyekről szól. Az a fontos, hogy ki áll ellenem, hanem az, hogy ki áll mellettem adott ügyek elérésében, adott ötletek megvalósításában. A koalíciós mondat egy esetleges kormánykoalícióra vonatkozott.
– Amikor bejelentették, hogy ön a polgármesterjelölt, elhangzott az is, hogy: „A választásokat követően annak ellenére, hogy civil szervezetként, civil szervezeti tagként politizálunk tovább, mégis mindenki a saját maga kis identitását meg akarja tartani.” Hogyan lehet hosszú távon együttműködni? Hogyan lehet irányítani a várost egy sokszínű koalícióval?
– Abszolút nem tartok ettől. Ez egy lépés ahhoz, hogy felnőjön a magyar társdalom a normális demokráciákhoz. Sok országban van nagykoalíció és működik is. Másrészt a pártpolitizálás ezen a szinten nem működik. Az embereket konkrét dolgok érdeklik. Hogy például milyen az út, amin eljutnak az iskolához. És ezt a helyi politikusok is érzékelik. Elmondhatjuk a nézőpontjainkat, a politikai véleményünket, de ez a kecskemétieket nem érdekli. Őket az érdekli, hogy működik-e a város. Hogy milyen a közlekedés. Az egészségügyi ellátás és atöbbi.
Igenis mindenkinek be kell csatornázni a hangját az önkormányzatba. Az én programomban az van, hogy ha egy város működtetéséről van szó, és a közgyűlésben mindenféle pártok képviselői ülnek mindenféle iskolai végzettséggel, szakértelemmel, az még nem jelenti azt, hogy minden kérdésre tudunk válaszolni a városüzemeltetésben. Ezért én azt szeretném, hogy Kecskeméten az önkormányzati testület mellett működjön egy olyan szakmai kollégium, ahol mindenki képviseltetheti magát. A diákönkormányzat, a vállalkozók, a biciklis egyesület, a tanárok, mindenki, hogy segítsék a 14 képviselő munkáját. Minden egyes napi problémának bent kell lennie a városházán. Most egy kicsit fordítva működik Kecskemét. A városháza megmondja, hogy ez így jó lesz. Aztán a lakóknak vagy jó lesz, vagy nem, de őket nem kérdezik meg.
– Kérdés, hogy a NER mennyire hálózta be a várost. Hogy az intézményvezetők, a hivatalok mennyire lesznek együttműködők.
– Kecskemétet teljesen áthálózza a NER. Mondjuk ki, hogy a polgármester asszony, Szemereyné Pataki Klaudia rokoni szálon kapcsolódik a Szemerey–Matolcsy családhoz. Egyértelműen a NER mozgatja Kecskemétet.
– Ez azt jelenti, hogy ha új városvezetés lesz, akkor a hivatalokban a csoportvezetőktől az igazgatóig mindenkit le kell cserélni?
– Nem gondolom. Nem minden vezető a Fidesz–KDNP szavazója, egy részük csak a rendszer egzisztenciális rabszolgája. Persze vannak olyanok is, akik teljes mellszélességgel káderek.
– Hát ez az, biztos vannak olyanok, akik nem, de sokan vannak olyanok akik Fidesz-katonák. Ne felejtsük el Esztergomot, ahol Tétényi Éva mellett kétharmados fidesz–KDNP-s többség ült a testületben és ahol az első pillanatban patthelyzet alakult ki.
– Jó, de akkor itt van az ellenpélda, Hódmezővásárhely. Annál nagyobb fidesz–KDNP-s sasfészek nem volt, és ugye máson sem dolgozott a Fidesz egy éven keresztül, mint hogy megbuktassák Márki-Zay Pétert, és előre hozott választást írathassanak ki, de nem sikerült nekik. Működik a város? Működik. Sőt a működő ellenzéki városok ékes példája Szeged. Példát vehetnénk róluk, mert ott sokkal több előrevivő változás van, mint nálunk.
– Az egyszerű választó azt is gondolhatja, hogy ha nem a Fideszre szavaz, akkor kevesebb lesz a forrás, támogatás, amit a város kap, hogy akkor majd nem hozzák ide a következő gyárat, mert büntetésben lesz a város.
–Hogy sporthasonlattal éljek és szándékosan nem focival, azt kell mondjam, ha a városok versenye egy autóverseny lenne, akkor Kecskemét, amikor aláírták a szerződést 2007-ben a Mercedes-gyár létesüléséről (a szocik idején, tehát nem a Fidesz hozta ide a gyárat), akkor a város megkapta a legjobb motort az autójába. Csak a sofőrünk, a polgármester (2014 óta – G. B.) később behúzta a kéziféket. És ezt a helyiek érzik.
A városunk nem tud úgy élni ezzel a lehetőséggel, mint Győr az Audival. Nem látni azokat a városfejlesztéseket. Kecskemét a kilencvenes évek mezővárosi szintjén maradt. Nincsen a településnek hosszú távú fejlesztési koncepciója. Ad hoc módon megcsinálnak bizonyos dolgokat, és ennyi. A város például közlekedhetetlenné vált. A lakószáma papíron csökkent, valójában nőtt és a nyolcvanas évek úthálózata ezt a fajta forgalmat már nem bírja el. És ezek az utak nem jók, ahogyan a járdák sem, nem szépek a parkjaink, nincsenek olyan beruházások, amik az itt élő emberek kényelmét szolgálnák.
– Még egyszer megkérdezem: attól nem tart, hogy büntetésbe kerül a város, ha ellenzéki vezetője lesz? Hogy nem kap fejlesztési forrásokat, támogatásokat?
– Ezek főként uniós pénzek, amikre a városok pályázhatnak. Egy kormánynak nem lehet érdeke, hogy a vezetést megfojtva ellehetetlenítsen egy várost. Érdeke viszont, hogy működjön a település, ahol az egyik legnagyobb befektető gyár működik. És hát Kecskemétnek komoly saját bevételei vannak.
– Ha ön nyer, mit csinál a Mercedes-gyárral? A hírek szerint özönlenek oda az olcsó munkaerőt jelentő külföldi munkások.
– Például nem munkásszálló-projektekbe kéne beleállni, hanem a fiatalok megtartására kellene a hangsúlyt fektetni. Bérlakásprogramot kellene indítani, hogy a környékbeli fiatalok, akik bejönnének a gyárba dolgozni, lakhatáshoz jussanak. Ma Kecskeméten az ingatlan- és albérletárak budapesti szintűek. A lakhatást kéne tehát támogatni és akkor nem azt látnánk, hogy hivatalosan csökken a város állandó lakóinak száma. Most az van, hogy a fiatalok Nyugat-Európába mennek.
– Ha összejönne a polgármesteri szék, mi lenne a legsürgetőbb dolga? A közlekedést már említette.
– Igen, mert Kecskemét első és legégetőbb problémája ez. Azt mondják sokan, hogy ez egy ilyen általánosságban pufogtatott dolog, pedig nem az. Azért nem, mert nincs a közlekedésnek olyan része, ami működne Kecskeméten. A tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés sem. Most a kampány részeként életveszélyes, nyitott bringasávokat hoztak létre az utak szélén, de ez nem megoldás. Rosszak a járdák, gyalogosan is nehéz közlekedni. Rengeteg a dugó, nehéz a bejutás, nincsen elég parkoló a város szélein, bár, ha nincsen jó tömegközlekedés, akkor nem rakja le senki a kocsiját az egyébként nem létező parkolókban.
– Pénz az lenne a helyzet megoldására, csak szándék nincsen?
– Én úgy mondom, akarat nincsen. A rendszerváltás óta nem volt olyan polgármestere a városnak, akinek akarata lett volna ezt megváltoztatni. 2007-ben idejött a Mercedes és nem gondolkodtak el azon a város vezetői, hogy tíz év múlva mi lesz Kecskeméttel. Pedig már akkor el kellett volna kezdeni szisztematikusan az útfejlesztéseket. Az, hogy nincsen kötöttpályás közlekedés, rendben van, máshol sincsen. De az, hogy nincsen egy buszsáv… A buszok ugyanúgy a dugókban araszolnak, mint az autók – még egy érv, ami miatt nincs értelme átülni a tömegközlekedésre.
A második legégetőbb probléma, hogy Kecskemét a leglégszennyezettebb városok között van, úgy, hogy nincsen olyan nehéziparunk, ami szennyezné a várost. Ahol folyamatosan csökken a zöldfelület, minek következtében nő a szálló por.
– A polgármester asszonynak mi a legnagyobb erőssége?
– Ezen nem gondolkodtam, azt viszont bebizonyította, hogy a városvezetés nem megy neki. Egy regnáló polgármester nem mondhatja azt egy újságírói felvetésre, hogy: „Ha van, aki jobban tudja csinálni, jöjjön! Mutassa meg!” Éppen ezért a szövetségünk jelmondata az, hogy „Jobban tudjuk csinálni”.
A Magyar Hang 2019/34. számában, 2019. augusztus 23-án megjelent interjú bővebb változata.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/34. számban? Itt megnézheti!
