Hiszünk a jogállamiságban, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az európai uniós jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában egy jogi abszurditás – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a francia Le Point hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában. A tárcavezető szerint az a probléma a jogállamisági mechanizmussal, hogy a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva.
– A jogállamiság alapelvek laza összefűzéséből kialakult fogalom, amelyre nem lehet szankciós mechanizmust építeni – hangsúlyozta az MTI által szemlézett miniszter. Varga Judit szerint az Európai Unió vezetői megszegték szavukat, felrúgták a júliusi megállapodást, és mégis megpróbálták ködös jogállamisági kritériumokhoz kötni az uniós forrásokat. A tárcavezető szerint a magyar és a lengyel vétó válasz volt az adott szó megszegésére.
– Mi becsületesen jártunk el – mondta, hozzátévek, hogy „a kártyáink végig az asztalon voltak. Ezért gondolom azt, hogy becsületesség kérdése, hogy valaki tartja-e magát az eredeti egyezséghez”. Szerinte „méltatlan alkudozással” nem lehet megoldani a patthelyzetet, hanem új megállapodást kell kötni, és a vétó volt az első lépés ebbe az irányba.
Az uniós források esetleges megvonásával kapcsolatban Varga Judit megjegyezte: „Sem elveink, sem szuverenitásunk nem eladó”. A miniszter azt is kiemelte: az uniós helyreállítási csomag nem ajándék, segély vagy adomány, hanem hitel, amelyet vissza kell fizetni. Rámutatott: Magyarország szükség esetén a piacról is fel tud venni hitelt, „ennek ellenére kész az európai szolidaritás jegyében európai adósságközösséget vállalni”.
A tárcavezető a Stop Soros törvénycsomagról beszélve kiemelte, hogy „az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól”. Mint mondta: „A 2015-ös migrációs hullám kezdete óta brüsszeli és európai vezetők, politikusok, különböző szervezetek és a nemzetközi liberális média folyamatosan azt kérik számon a magyar kormányon, hogy miért nem fogad be illegális migránsokat, és miért akarja megvédeni a saját és Európa határait”.
– Jogállamisági kérdésnek tekintik azt, hogy Magyarországon ne lehessen vizsgálni azt, hogy a nemzetközi finanszírozású civilszervezetek mögött kinek az érdekei állnak, és jogállamisági kérdéssé vált az illegális migráció feltétel nélküli támogatása is – kifogásolta. „Magyarország elkötelezett a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság mellett” – húzta alá az igazságügyi miniszter, majd hozzátett: „Több mint ezer éve védjük Európa határát, az európai kultúrát és értékeket. Most sem teszünk másként”.
