Varga Judit a megszokott konfrontatív politikát vinné tovább Brüsszelben

Varga Judit a megszokott konfrontatív politikát vinné tovább Brüsszelben

Varga Judit igazságügyi miniszter megnyitó expozét tart az alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Varga Judit a Parlament Európai Ügyek bizottsága előtti meghallgatása során nyilvánvalóvá tette, továbbra is a megszokott konfrontatív európai politikát képviselné Brüsszelben. Az igazságügyi miniszter jó eséllyel a következő ciklusban is megkapja az európai uniós ügyeket, meghallgatása során elmondta a már sokszor ismételt kommunikációs paneleket. Amint arról a hvg.hu is beszámolt, elhangzott, hogy az uniós „liberális fősodor”, „az európai integrációt minden nemzeti érdeket felülíró öncélnak tekinti”, a „véleményhegemónia Európáját építi”, természetesen csak a bevándorlók tömeges betelepítését támogatja, az Európai Bizottság igyekszik minél szűkebbre szabni a tagállamok önállóságát.

Varga Judit elmondta, az aktuális föderatív kezdeményezések helyett vissza kellene térni az alapítók eredeti gondolatához, vagyis a gazdasági együttműködés célja, hogy közösen messzebb jussanak el a tagországok. Miként a HVG is idézi, mindez nem jelenti azonban azt, hogy az európai gazdasági együttműködésben teljes mellszélességgel részt akarna venni a kormány, miként ugyanis Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszterjelölt meghallgatásán kiderült, következetesen elutasítják az euró bevezetését, illetve a fiskális politika koordinációját is.

A miniszter asszony megjegyezte, bár Magyarország jövőjét az Európai Unióban képzelik el, annak fejlődési irányát azonban másképp képzelik el, mint a jelenlegi „liberális fősodor”. Szerinte módosítani kellene az alapszerződéseket is, rögzíteni a nemzetállamok hatásköreit és visszavenni a közösségi intézmények hatásköreiből.

Kifejtette, a 2018 őszén indult eljárás „minden uniós jogot sért”, ennek ellenére mi magyarok, „a kölcsönös tisztelet szellemében” viszonyulunk hozzá. Hozzátette, az eljárásnak semmi köze a magyar jogállamisághoz, kettős mércét mutat és politikai eljárásként tekintenek rá. Ennek megfelelően politikai válaszokat is adnak a felmerülő kérdésekre.