Jó döntésnek nevezte augusztus 20-ai ünnepi beszédében az igazságügyi miniszter, hogy Szent István király – elfogadva a római pápa fennhatóságát – népét a keresztény kultúrkör részévé tette. „Ez a döntés ma is meghatározza Magyarország helyét Európában és a világban” – mondta Varga Judit pénteken Soltvadkerten, a Hősök terén tartott ünnepségen.
– Az Alaptörvény Nemzeti hitvallása is hirdeti: büszkék vagyunk arra, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette – közölte a politikus. A miniszter szerint bár a kívülről jövő kritika, támadás és vádaskodás lassan a mindennapjaink részévé válik, „mi magyarok az önkény helyett mindig is a szabad akaratot választottuk”. – Hiába próbálják a magyarokra aggatni a „fekete bárány”, vagy a „különutas” jelzőt, a magyarok szeretnek saját sorsukról maguk dönteni. Meghallgatják a másik felet és tiszteletben tartják álláspontját, de azt nem fogadják el, hogy akaratukat elnyomják, értékeiket relativizálják, vagy idegen eszméket erőltessenek rájuk – közölte.
Varga szerint fontos a keresztény tradíció és a magyar kultúra megtartása, az önazonosság védelme, a nemzet szellemi és lelki egységének ápolása. –Büszke európaiként „hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez”. Ez az öntudat, ez a Szent István-i hagyaték tette lehetővé, hogy a magyarok egy évezreden át fennmaradjanak és gyarapodjanak – fűzte hozzá a politkus.
Az MTI szerint az igazságügyi miniszter az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata és az 1241. április 11-12-i muhi csata közeledő kerek évfordulóira utalva azt mondta, hogy már nincsenek a politikai térképen azok, akik a győzelmeket megünnepelhetnék. – Ugyanígy vált semmivé a Habsburg-birodalom és a Szovjetunió – közölte a miniszter, hangsúlyozva: a magyarok, vesztes csatáik ellenére, mégis itt vannak. „Szent István máig hatóan alakította a magyarok sorsát döntésével. A sors kovácsolta a magyar nemzeti büszkeséget és öntudatot, alakította ki a magyarokban az élni akarás és a túlélés ösztönét” – mondta.
– Ezek az ösztönök formálják ma is azt az akaratot, amellyel ellent tudunk állni „az újkori népvándorlásnak, a nyugati önpusztító ideológiáknak és a brüsszeli birodalmi törekvéseknek” – közölte Varga Judit. Szerinte most ismét a magyarokon múlik, hogy eldöntsék: megőrzik Magyarországot úgy, ahogy van, vagy hagyják, hogy múló szellemi áramlatok és idegen ideológiák szétzúzzák a nemzetet és annak erős szövetét, a családokat. Az ünnepség elején Temerini Ferenc, Soltvadkert polgármestere (Fidesz-KDNP) mondott köszöntőt, majd kenyérszentelő szentmisét tartott Jeney Gábor katolikus plébános. Az eseményen többek között Kerényi János és Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő is részt vett.
Menczer: Rajtunk múlik, hogy Magyarország milyen lesz
– Magyarország van, de hogy lesz-e, és ha igen, milyen lesz, az csak rajtunk múlik – ezt már a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára hangsúlyozta a Pest megyei Piliscsabán. Menczer Tamás az államalapítás ünnepén arról beszélt, István király meg akarta őrizni a rábízott közösséget, a magyarságot, ehhez pedig kellett egy ország és kellett a keresztény vallás felvétele.
– István az értékek és a közösség megőrzésének jegyében cselekedett, és így tettek az őt követő elődeink is, akik megvédték Magyarországot a támadásoktól – fogalmazott az államtitkár.
Gulyás Gergely: Magyarország Európa kevés ősi államainak egyike
A Miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt augusztus 20. alkalmából. Európa kevés ősi államai egyikének nevezte Magyarországot beszédéban Gulyás Gergely. „Ma Európában alig van Magyarországhoz hasonló ősi állam, amely több mint ezer esztendővel ezelőtt képes volt megszervezni önmagát, saját közigazgatást hozott létre, jogszabályokat fogadott el. Ehhez társult az az egyházmegyerendszer, amely a trianoni »országcsonkításig« szinte változatlan formában, majdnem ezer éven keresztül szolgálta az országot, valamint a kereszténység felvétele – mondta.
A miniszter szerint a magyar állam megmaradása nagy mértékben összefügg azzal, hogy a szuverenitást, a függetlenséget választotta. Azzal, hogy István király a pápától fogadta el a koronát, Magyarország senkinek nem vált hűbéreséve, semmilyen világi hatalom nem volt Magyarország felett. – A kereszténység felvétele jelentette Magyarország számára a függetlenséget és a megmaradást – tette hozzá.
Az MTI által is idézett Gulyás Gergely kiemelte: a magyar történelem második fél évezrede a szabadságküzdelmekről szólt, amikor ritka volt, hogy a magyar állam úgy lehetett független, hogy szabadságát ne tették volna kockára idegen hatalmak. „Mégis, mindezek ellenére fennmaradt, mert a nemzet akkor is elég erős volt, amikor az országot idegen hatalmak tartották megszállás alatt” – közölte.
– A magyar állam függetlensége azt is jelenti, hogy felelős kormánya van az országnak. Az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány idején rendkívül nehéz helyzetben sikerült helytállni – jelentette ki Gulyás Gergely, aki arról is beszélt: az állam működése zavartalan volt ebben az időszakban. „A magyar közigazgatás és az egészségügy a világjárvány időszakában is képes volt azt bizonyítani, hogy hatékonyan tudja saját polgárait megvédeni” – közölte a miniszter, köszönetet mondva a védekezésben résztvevőknek.
Az államalapítás napja alkalmából elismert egyéni teljesítményekről úgy fogalmazott: sokan vannak, akik éveken, évtizedeken át saját helyükön sokat tettek azért, hogy a magyar állam magas színvonalon működhessen. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar államnak ma már nem tízmillió, hanem tizenegymillió-egyszázezer állampolgára van, ami egyben arra is kötelez, hogy a döntéseket mindig annak fényében vizsgálják, hogy milyen kihatással vannak a nemzet egészére.
