Az Európai Bizottság jelentős összegek kifizetésével adós Magyarországnak, ezzel a magyar gazdaság teljesítményét is hátráltatja – jelentette ki az MTI szerint Varga Mihály, miután tárgyalást folytatott Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosával.
A Pénzügyminisztérium (PM) keddi közleménye szerint a magyar pénzügyminiszter kiemelte: a helyreállítási források visszatartásának feloldása mellett Magyarország határozott választ vár arra is, hogy a bizottság miként kívánja támogatni a schengeni határokat védő tagállamokat az egyre növekvő migrációs terhek finanszírozásában.
A pénzügyminiszter az uniós helyreállítási forrásokkal kapcsolatban azt állította: a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) több, kezdeti ígéretét nem váltotta be, öt tagállam eddig egyáltalán nem kapott pénzügyi támogatást, a késedelmes folyósítás pedig Magyarország, ezzel együtt egész Európa versenyképességére káros hatással van.
Varga Mihály közölte, hogy a Magyarországnak járó támogatások felhasználásával öt százalék feletti mértékben bővült volna tavaly a gazdaság, azonban a források visszatartásával az Európai Bizottság rontotta gazdasági teljesítményünket és versenyképességünket. Mindezek, és a szomszédban dúló háború, a nyomában járó „szankciós infláció” ellenére Magyarország az uniós átlagot meghaladó, 4,6 százalékos növekedést ért el, valamint a hiányt és az államadósságot is jelentősen csökkentette.
A magyar költségvetés a válságok közepette, a veszélyes nemzetközi környezetben is helytáll – emlékeztetett a pénzügyminiszter, hozzátéve: „a magyar érdek megkívánja, hogy nekünk járó uniós források ügyének fontosságával párhuzamosan a schengeni határok védelmének költségeire is felhívjuk a figyelmet”. Mint mondta: „ahogyan az uniós pénzügyminiszterek múlt heti tanácskozását követően is hangsúlyoztam, ebben az évben a határvédelmi kiadásaink meghaladhatják a 650 milliárd forintot, azonban Brüsszel ennek alig több mint 1 százalékát térítette meg 2015 óta. Nem kívánunk lemondani arról, hogy ezeket a költségeket az Európai Unióval megtéríttessük”.
Varga Mihály azt is állította, hogy Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius segélyakciójával támogatja az orosz-ukrán háború áldozatait, az eddig segítségnyújtásra fordított összeg meghaladja a 40 milliárd forintot. Az Ukrajnának szánt uniós támogatással kapcsolatban a tárcavezető elmondta: a közös hitelfelvétel gyorsnak és egyszerűnek tűnhet, azonban hosszabb távon nem lehet megoldás minden kihívásra.
Johannes Hahn a nap folyamán Orbán Viktor kormányfővel, valamint Varga Judit igazságügy-miniszterrel és Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterrel is egyeztetett. Ezekről a találkozókról cikkünk megjelenéséig nem jelent meg semmilyen hivatalos közlés, egyedül Varga Judit posztolt róla a Facebookon. Ám az igazságügy-miniszter sem közölt érdemi részleteket, mindössze annyit rögzített, hogy „mi, magyarok hiszünk az egymás megértésén alapuló, konstruktív párbeszédben és fontosnak tartjuk a felelős gazdálkodást”.
