Varga Mihály: A korábban várt 4,9 helyett 6,1 százalék lesz az államháztartási hiány

Varga Mihály: A korábban várt 4,9 helyett 6,1 százalék lesz az államháztartási hiány

Szeged, 2022. szeptember 23. Varga Mihály pénzügyminiszter előadást tart a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2022. szeptember 23-án. MTI/Rosta Tibor

Fotó: Rosta Tibor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Varga Mihály elmondása szerint a hitelkeretből megvásárolt gáz a felhasználáskor helyrebillenti az egyensúlyt, és a kormány továbbra is elkötelezett a 4,9 százalékos hiánycél mellett.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, Szegeden Merre néznek a 2020-as évek? Gondolatok a gazdaságpolitika irányvonalairól címmel tartott előadást, amelyről az Mfor és az MTI is beszámolt.

Nem könnyű évtized előtt állunk – mondta bevezetőjében Varga Mihály a gazdasági szaklap szerint. Kifejtette, amikor egyik válságból kijöttünk, akkor jön a következő: a világjárvány után jött a háború, de itt van az infláció, az energiaárak és nyersanyagárak robbanása, az aszály, a klímaválság, a migrációs kérdések is. Úgy vélte, a 2020-as évek egyik jellemzője, hogy minden ország, amelynek magas az adóssága, amelynek nincsenek rendben a finanszírozási kérdései, gondban lesz. A főbb magyar makromutatókról azt mondta: a munkaerőpiac uniós összehasonlításban is erős, sérülékenységünk inkább a finanszírozás területén mutatkozik meg.

A miniszter a beszámoló szerint kifejtette: aggódik a fizetési mérleg miatt. A fogyasztói árak emelkedése évtizedes csúcsokat dönt világszerte, amelyre a jegybankok különböző intenzitással reagálnak. – Olcsó pénz nincs a rendszerben, annak az időszaknak vége – mondta Varga Mihály. A fizetési mérleg tekintetében szerinte egy nagyon veszélyes pályára kezd állni Európa, az energiaszámlák és a hozamok emelkedése áll ennek hátterében, és Magyarország is a leginkább veszélyeztetett országok között van. A mérleg rendeződése ügyében két dologban bízhatunk Varga Mihály szerint. Az egyik, hogy az energiaárak lejjebb kerülnek – erre utaló elemzések is születnek. A másik lehetőség, hogy ha nem lesz olcsóbb az energia, akkor kevesebbet kell fogyasztani belőle – emiatt előtérbe kerülnek az energiahatékonysági programok, amelyeket fel kell pörgetni, mivel a fizetési mérleg rendezése elemi érdekünk.

Varga Mihály leszögezte: az államháztartási hiányt újra csökkenő pályára kell állítani – a csökkenő trendet csak a világjárvány törte meg. (Hogy 2017 és 2019 fölött lehetett-e volna gyorsabban csökkenteni az államháztartási hiányt, abban van szakmai vita – mindenesetre a gazdasági növekedést is kellett támogatni, Varga Mihály szerint ebben meg tudták találni az egyensúlyi helyzetet). Ezzel együtt az is igaz, hogy a várt 4,9 helyett 6,1 százalék lesz az államháztartási hiány – közölte. Ez az Eurostattal folytatott elszámolási kérdés következménye, ugyanis a hivatal jelezte a kormánynak: a hiányhoz hozzá kell számolni a 740 millió köbméternyi extra gázvásárláshoz szükséges 1,8 milliárd eurós (egyébként hazai bankok által nyújtott – a szerk.) hitelkeretet is. Ez azonban ne zavarja meg az elemzőket, a hitelkeretből megvásárolt gáz a felhasználáskor helyrebillenti az egyensúlyt, a kormány továbbra is elkötelezett a 4,9 százalékos hiánycél mellett – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter arra is kitért, a deficit 2024-től süllyed 3 százalék alá a most bemutatott prognózis szerint. A gazdasági növekedés 2023-2024 fordulóján érhet el ismét magasabb ütemet, adócsökkentésre csak ezen időszaktól nyílik mozgástér, addig a mostani eredmények megőrzésére van lehetőség – mondta Varga Mihály.

Az MTI szerint Varga arról is beszélt: ha teljesülnek a magyar kormány vállalásai, akkor az Európai Unióval folyó viták a helyreállítási alap kérdésében november közepén megoldódnak. Kiemelte, a koronavírus-járvány és a háború okozta gazdasági válságon kívül politikai természetű viták is jelentősen befolyásolják Magyarország gazdasági lépéseit. A pénzügyminiszter ilyen politikai vitának nevezte egyebek közt az uniós forrásokról folyó ügyeket.