
A konvergenciaprogramot bemutató péntek reggeli sajtótájékoztatóján – ahova lapunkat sajnos ismét elfelejtették meghívni – Varga Mihály elmondta, a 2018. évi 4,9 százalékos bővülését követően relatíve magas marad a növekedés, amelynek mértéke 2019-2023 között 4 százalék felett teljesülhet. A Portfolio.hu gazdasági portál cikke szerint a pénzügyminiszter elmondta: jelenleg az a cél, hogy legalább 2 százalékponttal az uniós növekedési átlag felett maradjon a magyar növekedési ütem. Ha ez teljesül, akkor van reális esélyünk a felzárkózásra, és a konvergenciafolyamat folytatódására.
Az idei év kapcsán megjegyezte, hogy a magyar növekedés úgy tudott egészséges szinten maradni, hogy mindeközben például a német ipar lelassult. Kijelentette, az infláció a cél körül lehet, az államadósság az idei év végére 70 százaléka alá kerül, 2023 végére 55,9 százalék az elérendő mérték. Varga Mihály szerint a magyar gazdaságnak komoly tartalékai vannak, hiszen egyre magasabb a beruházások értéke, és Magyarország a második helyen van az Unióban a beruházási ráta alapján, ami jelenleg 25 százalék felett áll. A kormány adópolitikai terveivel kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, a legfontosabb pillérek a további egyszerűsítés, adminisztráció csökkentés és gazdaságfehérítő intézkedések.
Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár külön sikernek nevezte a foglalkoztatottság látványos bővülését. „Sereghajtó pozícióból Magyarország az uniós átlag feletti helyre került. A kormány célja, hogy ezt a pályát, a foglalkoztatás emelését tovább folytassa” - közölte. A konvergenciaprogrammal kapcsolatban kiemelte, 2023-ban a hiány nulla közeli állapotba kerül, és ez az államadósságra is közvetlenül kihat majd.
MNB: itt az átfogó versenyképességi program | Magyar Hang
A korábbi versenyképességi munka eredményeként átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki a jegybank, amelyet ma tett közzé. Az MNB vezetőinek reményei szerint javaslataik végrehajtása eredményesen támogathatja hazánk legfejlettebb országok közé történő felzárkózását. A jegybank elismerte, korábban nem kellő mélységben vizsgálták a versenyképesség mélyebb dimenzióit, amelyek meghatározóak a gazdasági folyamatok szempontjából.
Varga Mihály elmondta, annak ellenére sincs napirenden Magyarország csatlakozása az euróövezethez, hogy a hazai gazdaság jól halad, és a közös pénz bevezetéséhez az adósságrátának a 60 százalékot sem kell elérnie. A kivárás okaként azt említette, hogy a kormánynak nem szándéka, hogy olyan övezethez csatlakozzon, amelynek jelenleg is változnak a szabályai, átalakulás alatt áll az övezet.
A pénzügyminiszter kijelentette, azért áll csökkenő hitelpályára a költségvetés, mert az elmúlt években 2 százalék körül hullámzott a deficit, a cél, hogy csökkenő pályán maradjon ez a mutató. „Akkor járunk helyesen, ha az adósság mértékét is csökkentjük, és ez együtt jár a hiánnyal" – magyarázta Varga Mihály, aki hozzátette: a 2020-as költségvetés tervezésének úgy futottak neki, hogy 1,5 százalékos deficitet szeretnénk elérni.