Kőnig Róbertet, vagy ismertebb nevén Kőnig dokit idén márciusban nevezte ki miniszterelnöki biztossá Orbán Viktor. A népszerű gyermeksebész és influenszer több tízezer követővel rendelkezik a közösségi médiában, a János Kórházban praktizál, miniszterelnöki biztosként pedig a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztését kapta feladatul.
König doki most lapunknak írt levelet, amelyben pénteken (szeptember 12.) megjelent, a műtéti várólistákkal foglalkozó cikkünkkel kapcsolatban fogalmazta meg kritikai észrevételeit. Ebből tételmondatként kiemelhető: „A várólisták helyzete a cikk narratívájával ellentétben javult”. Írását lentebb nélkül közlünk, ám előbb néhány pontban összefoglaljuk, mit írtunk cikkünkben:
- A NEAK adatai szerint szeptember elején már elérte a 37 600-at a legalább hatvan napja várakozók száma, míg idén februárban 34 ezren szerepeltek a listákon, bő egy évvel ezelőtt, 2024 augusztusának közepén pedig 32 ezren.
- Továbbra is a térdprotézisre várók tábora a legnépesebb, szeptemberben már 17 748 fő szerepelt a listán, ami bő fél év alatt 17 százalékot meghaladó növekedés. Az átlagos várakozási idő 274 nap – szemben a fél évvel ezelőtti 257 nappal.
- A csípőprotézis-műtétek esetében februárban 8033 fő szerepelt a hatvan napot meghaladóan várakozók listáján, szeptember elején viszont már 15 százalékkal több beteg vár a beavatkozásra, átlagosan 121 napot (februárban 119 nap).
- Javult a helyzet a szürkehályog-műtétek esetében: bő fél évvel ezelőtt közel 5278 beteg várt legalább két hónapja, míg a szeptemberi adat 4 százalékkal kedvezőbb. Az átlagos várakozási idő országosan 47 nap.
- Idéztük Orbán Balázs februárban a Telexnek adott nyilatkozatát, amely szerint „idén 5 milliárd forint áll rendelkezésre a kórházakban a várólisták csökkentésére, az eddigi csökkentést pedig 70 milliárd forintos többletforrás biztosította. (…) A várólisták további csökkentésének, illetve megszüntetésének a költségvetés oldaláról pénzügyi akadálya nincs és nem is lesz, így a következő időszakban ezen a területen további jó hírek várhatóak.
- Idéztük Kiss Zsoltnak, a NEAK idén nyáron, indoklás nélkül menesztett főigazgatójának egy tavaly év végi konferencián kifejtett észrevételeit, miszerint a pénzbeni segítség nem elég, a várólista csökkentésére rendelkezésre álló forrásból – tavaly szintén 5 milliárd forintból – 2 milliárd forint 2024-ben is a kasszában maradt, amit tragédiának nevezett.
- Megszólaltattuk Hegedűs Zsolt ortopédsebészt, szakpolitikust, a Tisza Párt egészségügyi munkacsoportjának tagját, aki kifejtette: az, hogy évről évre több milliárd forint bent ragad a rendszerben, paradox módon az alulfinanszírozásnak, illetve szervezési okoknak róható fel. „Főszabály szerint a várólistás beavatkozásokat a plusz forrás terhére 110 százalékon finanszírozza a NEAK, ám még ez sem fedezi a protézis-műtétek tényleges bekerülési költségét, tehát az ellátóhelyek nem érdekeltek abban, hogy több műtétet végezzenek, a pénz így tehát bent ragad” – fogalmazott. A szakértő szerint alapos vizsgálatot igényelne az is, hogy végső soron milyen szervezési okok miatt maradnak el a beavatkozások.
A népszerű gyermeksebészt, „Kőnig dokit” üdvözli a fedélzeten Orbán Viktor
Miniszterelnöki biztos lesz.
König doki: A várólisták helyzete a cikk narratívájával ellentétben javult
Az alábbiakban Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos cikkünkkel kapcsolatos észrevételeit olvashatják:
„A cikk által kiragadott adat önmagában nem tükrözi a teljes egészségügyi rendszer erőfeszítéseit, sem pedig a várólisták kezelésének általános eredményeit. Azt szokták mondani, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez az egészségpolitikában azonban felelőtlen szűklátókörűség, ami emberéletekbe kerülhet.
Éppen emiatt fontos tudni, hogy szakmai értelemben várólistáról csak ott beszélhetünk, ahol a várakozás meghaladja a 60 napot. Jelenleg mindössze három beavatkozás (térdprotézis, csípőprotézis, kiterjesztett gerincstabilizáló műtét) tartozik ebbe a körbe, miközben a koronavírus-járvány után még 26 műtéttípusnál haladta meg a várakozás a 60 napot. Tehát ez a szám 23 műtéti típussal csökkent azóta.
Hegedűs Zsolt főorvos ezen beavatkozások nemzetközi hírű szakértője, de neki is be kell látnia, hogy bár a protézisműtétek rendkívül fontosak az életminőség szempontjából, de nem életmentő sebészi eljárások. Éppen ezért a kormányzati források felhasználásánál – több mint 70 milliárd forint lett eddig fordítva a várólisták csökkentésére – elsőbbséget élveztek a sürgős, életmentő ellátások.
A várólisták helyzete a cikk narratívájával ellentétben javult: a 2012-es közel 80 ezer várakozóhoz képest mára már, mintegy 60 ezerrel kevesebben, 20 ezer fő vár ellátásra. Ugyan ez még mindig sokkal magasabb szám, mint amelyet felelős egészségpolitikusként kívánatosnak tartanék, de számos műtét esetében Magyarország az OECD adatai alapján az élmezőnyben van, és a kifogásolt csípő- és térdprotézisnél a középmezőnyben – számos, és ezt szeretném hangsúlyozni, az egy főre jutó GDP alapján lényegesen gazdagabb országot megelőzve.
A rendszer ma sokkal átláthatóbb és jobban szolgálja a betegek érdekeit, mint bármikor korábban: 2012 óta valós idejű online várólista-regiszter működik, és bevezetésre került az a lehetőség is, hogy a beteg – saját beleegyezésével – áthelyezhető ahhoz az ellátóhoz, ahol hamarabb sorra kerülhet. Már több mint négyezer ember élt ezzel a kiváló lehetőséggel.
Az adatok tehát azt mutatják, hogy a kormányzati ígéretek teljesülnek, az ellátás hozzáférhetősége jelentősen javult, és az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a betegbiztonság, valamint a betegelégedettség is folyamatosan erősödik és erősödni is fog.
dr. Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos”
