„Vége a világnak, ha a miniszterelnök a bíróságok ellen uszít”

– A miniszterelnöknek alapvető problémái vannak a jogállamisággal, ez a legaggasztóbb. Egy jogállam mégoly erős legitimációval rendelkező vezetőjét is korlátozzák a közösen elfogadott szabályok, be kell tartania az eljárási szabályokat és meg kell hajolnia az arra rendelt intézmények előtt – mondta a Magyar Hangnak Schiffer András. Az ügyvédként dolgozó volt országgyűlési képviselő Orbán Viktornak a kormányinfón tett kijelentéseire reagált. 

A miniszterelnök egy év elteltével állt újra a sajtó képviselői elé csütörtökön, és újságírói kérdésre úgy fejtette ki a véleményét néhány közelmúltbeli bírósági ügyről, hogy a nyilatkozata során konkrét ítéleteket kritizált.
Ilyen volt a gyöngyöspatai eset, ahol a Debreceni Ítélőtábla kártérítést ítélt meg a település roma tanulóit ért iskolai szegregáció miatt. A történteket a kormányfő igazságtalannak nevezte, és azt mondta: igazságot kell szolgáltatni a gyöngyöspataiaknak, amiért a közösség egyes tagjai munkavégzés nélkül jutottak pénzhez. A Kúrián egyébként folyamatban van az ítélet felülvizsgálata, még tárgyalás sem volt, az összesen százmillió forintos kártérítést azonban ki kell fizetnie az önkormányzatnak és a tankerületnek, mert az ítélőtábla jogerős ítéletének végrehajtását nem függesztette fel a Kúria – ez kérelemre lehetséges, de csak kivételes esetekben.
A győri gyermekgyilkosság is szóba került, annak elkövetőjével kapcsolatban pedig azt kifogásolta a kormányfő, hogy az elkövetőt korábban feltételesen szabadlábra bocsátották annak ellenére, hogy a büntetése eredetileg hosszabb időtartamra szólt.

Elfogadhatatlan, ha politikusok fenyegetik a bírákat

Schiffer András szerint kérdés, mennyire várható el, hogy a bírák a politikai és gazdasági csoportoktól függetlenül lássák el a feladatukat, ha a politikai szereplők a nyilvánosság előtt bírálnak konkrét ítéleteket. Az, hogy egy bíró független legyen a politikától, szerinte legitim elvárás, azonban az is, hogy a miniszterelnök ne bírálja sem magyar bíróság, sem nemzetközi fórum Magyarországra kiterjedő ítéletét. – A végrehajtó hatalom fejeként a legtöbb, amit tehet, hogy elgondolkodik: változtatni kell-e a jogszabályi környezeten. De semmiképp nem feladata bírálni a bíróságok döntéseit – tette egyértelművé.

Ez Schiffer szerint az ellenzékre is ugyanígy vonatkozik, még akkor is, ha a miniszterelnök a pozíciójánál fogva nagyobb felelősséget visel a kérdésben, mint az ellenzéki politikusok. – Orbánnal egy gyékényen árul az az ellenzéki politikus, aki azzal fenyeget, hogy feketelistákat készít a bírákról, akik neki nem tetsző döntéseket hoznak. Ha a politikai elit nem száll le a bíróságokról, az alapvetően ássa alá a jogrendszert – vélte. Ismert, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere tett nemrég olyan kijelentéseket, hogy listát vezetne a szerinte politikailag elfogult bírákról.

Diplomáciai öngólt lő a kormány?

Orbán Viktor a csütörtöki kormányinfón nekiment annak is, hogy kártérítést kapnak egyes fogvatartottak akkor, ha nem voltak megfelelőek a fogvatartás körülményei. – Elítélt bűnözőknek fizetünk, mert a fogvatartás nem volt megfelelő? Hova jutunk így? Már konzultáltam igazságügyi miniszter asszonnyal, hogy egy fillért se fizessünk. Indítsuk újra ezt a vitát, ez egy lehetetlen állapot. Jelentsük be, hogy nem vagyunk hajlandók bűnözőket támogatni – mondta erről a kormányfő.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban már megállapította, hogy túlzsúfoltak a börtönök Magyarországon, emiatt a magyar államnak lépéseket kell tennie a probléma megoldására. Kártérítést magyar bíróságok is megítélhetnek a fogvatartottaknak, de azok, akik kimerítették a hazai jogorvoslati lehetőségeket, számos esetben fordultak a strasbourgi bírósághoz, amely egyes esetekben szintén nekik kedvezett.

Schiffer ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet: véleménye szerint nem csak a jogállamiság, hanem Magyarország nemzetközi életben elfoglalt helye is veszélybe kerül olyankor, amikor Orbán Viktor gyakorlatilag kijelenti, hogy figyelmen kívül hagyja az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését. – Elképesztő ez a tempó. Nem pusztán emberi jogi, hanem diplomáciai szempontból is. Ezek után joggal merül fel bármelyik, Magyarországgal szerződéses kapcsolatban lévő nemzetközi jogi szereplőben – akár a befektetőkben is – a kérdés, hogy ha egy nemzetközi vitarendező fórum Magyarország ellen ítél, akkor Magyarország ezt végre fogja-e hajtani, betartja-e a megállapodásokat – fogalmazott. Mint mondta, ha Magyarországnak a nemzetközi jogszabályokkal van problémája, azt tárgyalásos úton kell rendeznie a többi szerződő féllel.

Navracsics Tibor is megszólalt a kérdésről, a Spirit FM műsorában – amit az ATV szemlézett – kifejtette: „nem Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol tényleg ipar települt arra, hogy az adott ország nem tudja biztosítani az egyezményben előírtakat, és ezért perelik ennél a strasbourgi bíróságnál, ami pedig tömegével ítéli meg a kártérítéseket” – hívta fel a figyelmet a volt igazságügyi miniszter.

Navracsics Tibor példaként Nagy-Britanniát említette, ahol évek óta tervezik, hogy nem ismerik el a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit, mert szerintük nincs köze a brit valósághoz, és olyan absztrakt érvelésjogi ítélkezési rendszert állítanak fel, amit London nem fogad el. Felidézte, hogy már David Cameron annak idején bejelentette, hogy országa a maga részéről kivonja magát az Emberi Jogok Európai Egyezményének fennhatósága alól. Könnyen lehet, hogy Magyarország lesz a következő – mondta Navracsics Tibor. 

Magyarország „kiléptetése” az egyezményből egyébként már korábban is felmerült, 2017-ben hosszas nyilatkozatháború bontakozott ki az ügyről, amit a Magyar Narancs cikke foglal össze időrendben. A kérdés akkor is strasbourgi ítéletek kapcsán merült fel. 

Ez egyben az Emberi Jogok Európai Bíróságától való „megszabadulást” is jelenthetné, hiszen a bíróságot azért hozta létre az Európa Tanács, hogy az egyezmény végrehajtása felett őrködjön. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a magyar alaptörvény a kínzást, az embertelen és megalázó bánásmódot tiltja. Az, hogy pontosan mi tekinthető megfelelő elhelyezési körülménynek egy büntetés-végrehajtási intézetben, a strasbourgi bíróság gyakorlatában alakult ki.

Ha a kormány megtartotta volna az ígéretét, nem kellene kártérítést fizetnie

– Ha a kormány az elmúlt öt évben megfelelő fejlesztéseket vezetett volna be a büntetés-végrehajtásban, szélesebb körben tette volna lehetővé az elzárással nem járó szankciók alkalmazását, és felépítette volna azt az öt börtönt, amelyet 2015-ben – 2019-es határidővel – beígért, akkor nem kellene most kártalanítást fizetni a fogvatartottaknak – válaszolt lapunk kérdésére a Helsinki Bizottság fogvatartottak jogaival foglalkozó munkatársa, Tarnai Dóra.

A jogász emlékeztetett: a börtönök túlzsúfoltságának csökkentésére a kormány elkészített egy akciótervet, amiben vállalásokat tett a helyzet megoldására. Ilyen volt például a fogvatartottak számának csökkentése, új börtönök megépítése és a kártalanítási eljárás bevezetése is. A Bíróság ítéletének megfelelően születtek meg a jogszabály-módosítások azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen feltételek esetén megfelelő a fogvatartás, és kinek jár kártalanítás.

A törvény szerint kártalanítás jár „a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás által előidézett sérelem miatt.” A miniszteri rendelet ennél részletesebb szabályokat is tartalmaz: minden elítéltre legalább 6 köbméter légtérnek és 4, illetve 6 négyzetméteres élettérnek kell jutnia.

Bár a kormányfő kifejezte azt a szándékát, hogy a magyar állam „egy fillért se fizessen” kártalanításként fogvatartottaknak, Tarnai Dóra szerint erre jelenleg nincs jogi lehetőség. – A kártalanítási eljárás az Országgyűlés által elfogadott jogszabály-módosítás eredményeképpen született. A módosítást a magyar kormány által benyújtott javaslat alapján a jelenlegi kormánypártok képviselőinek támogatásával fogadta el az Országgyűlés, és az alapján a magyar bíróságok hozzák meg a döntést a kártalanításról. Amennyiben komolyan gondolja a kormány, hogy Magyarországon senki sem állhat a törvények felett, ezeket a döntéseket tiszteletben kell tartania. Ha pedig módosítanák a jogszabályokat, azzal megsértenék az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a magyar alaptörvényt is, amelyet az Egyezménnyel és a strasbourgi bíróság azt értelmező döntéseivel összhangban kell értelmezni – fejtette ki Tarnai Dóra.

Hozzátette: ha a minisztérium nem fizet, ahogy azt a miniszterelnök szeretné, a bűncselekmények sértettjei is elesnek a nekik járó kártérítéstől, hiszen a fogvatartottnak megítélt kártalanításból elsődlegesen a sértettek kárigényét kell kielégíteni.