Az Európai Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a felsőoktatási törvény módosításai miatt. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolta a bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek.
Megjelent Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Juliane Kokott indítványa a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról. A főtanácsnok úgy látja, hogy az abban megfogalmazott a követelmények nem egyeztethetők össze az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogával – írta a Hvg.hu.
A törvénymódosítás értelmében az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést.
Az Európai Unió Bíróságának közleménye emlékeztet: az Egyesült Államok New York szövetségi államának joga szerint létrehozott, Soros György magyar származású amerikai üzletember által támogatott Central European University (CEU) volt az egyedüli olyan, Magyarországon már működő külföldi felsőoktatási intézmény, amely nem felelt meg az új feltételeknek. Az egyetem magyarországi működését időközben beszüntette, és 2019 novemberében új egyetemi kampuszt nyitott Bécsben.
Az Európai Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Csütörtöki indítványában Juliane Kokott azt javasolta a bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek.
A főtanácsnok azon az állásponton van, hogy a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény a GATS-egyezmény (a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény) szerinti nemzeti elbánás elvébe (a külföldi és belföldi szolgáltatókra vonatkozó egyenlő bánásmód elve) ütközik.
Szerinte a jogszabály a harmadik állambeli illetőségű felsőoktatási intézményeket érintő önkényes megkülönböztetés eszközének tűnik. Az ugyanis, hogy létrejön-e nemzetközi szerződés, és ha igen, mikor, kizárólag Magyarországtól függ.
Ezen kívül Kokott szerint a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, aránytalanul korlátozza ugyanis az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ám az ítélet szinte minden alkalommal megegyezik az előzetes indítvánnyal.
Ha a bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
