– A nyilvános politikai vitának van jelentősége, de valójában jelenleg egyik politikai szereplőnek sem igazán érdeke, hogy ilyen vitán vegyen részt – mondta lapunk érdeklődésére Szentpéteri Nagy Richard a közéletben a választási „vitáról kialakult vitáról”. A politikai elemzőt annak apropóján kérdeztük, hogy a legfrissebb nyilatkozatok alapján több, a választásra készülő fontos politikus vagy visszautasította a vitafelkéréseket, vagy újabb és újabb feltételeket támaszt a részvételéhez. Szerdán Karácsony Gergely farolt ki az ATV-n tervezett főpolgármester-jelölti vitából, csütörtökön pedig Deutsch Tamás fideszes EP-listavezető tette nyilvánvalóvá a Mandinernek adott interjúban, hogy nem megy el a Partizán internetes televízió műsorába, csak az MTVA-hoz, hasonlóan Magyar Péterhez. A Tisza Párt alelnöke, listavezetője ugyanakkor a korábbi követeléséhez képest feltételekhez kötötte az állami fenntartású MTVA vitáján való megjelenést, ahová egyébként – egy, a DK-s Dobrev Klára által nyilvánosságra hozott levél tanúsága szerint – a pártelnököket hívták meg (a Tisza Párt elnöke nem Magyar Péter).
Szentpéteri Nagy Richard szerint a DK helyzete annyiban eltér másokétól, hogy a pártnak az aktuális politikai helyzet fényében „nem lenne rossz” egy ilyen szereplés. A többi politikai szereplőnek azonban inkább kockázatot jelent, amelyen végső soron veszíthetnek. – A vita társadalmi elvárás, de a szereplők jól érzékelhetően nem érzik ennek feltétlen szükségszerűségét, hiszen megmutathatják magukat más formában is. Egyébként is, a politikusok már kiterítették lapjaikat, ezeket ismételhetnék. Ráadásul egy vitában szakpolitikai kérdések felé is kanyarodna a diskurzus, amely buktatókat rejthet magában – fogalmazott. Szentpéteri szerint a vita során az emberek leginkább a politikusok személyiségéről, a beszédmódjukról, a stílusukról, akár az öltözködésükről kaphatnának képet, még akkor is, ha adott esetben konstruált a megjelenített imázs. „De ez hatalmas érdeklődést nem váltana ki a közvéleményben, sőt, az a benyomásom: a vita a médiaszereplőket érdekli igazán. Jelentősége egy vitának akkor lenne, ha a vita valamelyik félnek nagyon jól sikerül, vagy éppen ellenkezőleg: nagyon rosszul. Egyébként az összecsapás utólagos értékelése a választók cselekvése szempontjából lényegesebb, mint maga a vita” – hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra is: ha sok vita van, attól megcsömörlenek az emberek. Szavaiból kiderült, a jelenleg terítéken szereplő három-négy vita már ez a szint – már ha egyáltalán sor kerül ezekre.
Merthogy nyilvános politikai összecsapásokat tető alá hozni meglehetősen nehéz, számos feltétel együttállása szükséges hozzá. Az egyik ilyen a politikai helyzet, Magyarországon 2006-ban volt ilyen, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a kihívó Orbán Viktorral csapott össze. A vitákat ugyanis prezidenciális rendszerre találták ki, ahol két szereplő van. A jelenlegi hazai viszonyok nem kedveznek ennek, a lehetséges szereplők sokaságán túl nehezítő körülmény, ha a politikai vitáknak nincsenek hagyományai, hiszen akkor a közös fundamentumok is hiányoznak, amelyek kiinduló alapot jelentenek a szereplőknek egy vita megszervezéséhez. Ez még akkor is így van, ha egyébként a részletekről a stábok egyeznek meg.
Fővárosi listavezetői vitát kezdeményez az ATV, Vitézy máris igent mondott
Viták szervezéséből nincs hiány, de mindenkit egyelőre senkinek sem sikerült leültetnie.
Arra a felvetésünkre, hogy milyen magyarázata lehet annak, hogy Karácsony Gergely az ATV-s vitát mondta le, de a Partizán internetes televízió rendezvényén már részt venne, miközben Magyar Péter az MTVA-ban szerepelne, azt felelte: valójában Magyar Péter nem akar vitázni. – Mit nyerhet vele? Lehet, hogy nyerhet, de kockázatot rejt magában. Neki most fut a szekér, eléri a választókat, miért változtasson? Ha nincs vita, a stábját sem kell megmutatnia. Hasonló a helyzet Karácsony Gergely főpolgármester esetében is. Neki sem érdeke a kockáztatás, vitán való részvétel nélkül is megnyerheti a választást – mondta érdeklődésünkre Szentpéter Nagy Richard.
