Egészen abszurd módon próbálja Lázár János államtitkára védeni a debreceni Közlekedési Múzeum kinézett helyszínét – írta pénteki Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid.
A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője Lánszki Regőre hivatkozott, aki azt állította: nem ritka, hogy a múzeumok nem a fővárosokban és a nagyvárosokban, vagy a városokon belül helyezkednek el, hanem „kifejezetten olyan területeken, ami megmozgatja az embereket és új távlatokat nyit”. – Látványos, ahogy Lázár mellett mindenki bohócot csinál magából – jegyezte meg Vitézy, hiszen „bármiféle tömegközlekedés nélküli, legfeljebb kamionpihenőnek alkalmas autópálya melletti szántóföldre tenni egy országos múzeumot valóban új távlatokat nyit, az átgondolatlan, dilettáns tervezés egészen új távlatait”.
De a döntéssel a saját építészeti törvényét sem tartja be a kormány: Ugyanis az idén októbertől hatályos, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 3. § (1) e) pontja alapelvi szinten rögzíti, hogy az épített környezet védelme és alakítása során érvényesíteni kell a barnamezős területek elsődlegességének” elvét. Majd a 9. § (4) bekezdésében rendelkezik arról, hogy »a barnamezős területek hasznosítását – ha az adott fejlesztés nagysága alapján a beruházás barnamezős területen is megvalósítható – előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez képest«. Mint arra Vitézy felhívja a figyelmet,a Közlekedési Múzeumot épp egy barnamezős területről költöztetnék el, a MÁV felhagyott Északi Járműjavítójából. – Ahová költöztetik, az viszont egy zöldmezős beruházás, egy amúgy is megközelíthetetlen helyen, egy autópálya mellett, Debrecen külterületén – szögezte le.
A törvény július elsején lépett hatályba, de már az első döntésből kiderült: a jól hangzó, korszerűnek tűnő alapelvekből semmit nem vesz komolyan a benyújtó szaktárca, ha a Budapest-ellenes bosszúpolitika épp fontosabbnak bizonyul.
