A rákosrendezői terület kapcsán vitázott hétfőn a Vitézy Dávid vezette Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság. Igaz, a projekt mellett csupán a két Fidesz-delegálta érvelt, mindenki más bírálta a koncepciót, és szinte mindenki megjegyezte, nem lennének a kormánypárti képviselők helyében.
– Önök, akik még a gulyáslevest is szuverenitással eszik, mit gondolnak arról, hogy a kormány önhatalmúlag kijátssza arab befektetőknek Budapest egyik legértékesebb területét? Miért jobb egy ilyen beruházás, mintha zöld lakóövezet épülne? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kapott a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság két kormánypárti tagja a Mini-Dubajként elhíresült projekt kapcsán.
A gulyáslevest felvető párbeszédes Barabás Richárd kérdésére a fideszes Gulyás Gergely Kristóf azzal viccelt, „nálunk minden leves gulyásleves”, ami után Barabás rögzítette, nem kívánt a nevével viccelni. Gulyás azzal folytatta, Budapest városfejlesztését nagy egységként kell nézni, kellenek olyan projektek, amelyek a megfizethető lakhatást tűzik ki célul, például szerinte ilyen az előkészítés alatt álló Diákváros, de olyanok is kellenek, amelyek Budapestet a 21. századba repítik, ilyennek tartja a rákosrendezőit. A kormánypárti politikus szerint az eddigi koncepció neki tetszik, „bár még nyilván nem tudnak túl sokat a projektről. De azt látja, hogy a fejlesztés a környéken a közbiztonság növeléséhez fog vezetni, ő pedig üdvözöl minden fejlesztést, amely a várost viszi előre. És nem lát olyan fejlesztési irányt sem, ami ne lenne jó Budapestnek, de még ő is várja a további részleteket. Gulyás ízlésvitának tartja, hogy kinek milyen magas épületek tetszenek, szerinte ez még csak nem is pártpreferencia alapján dől el.
A tiszás Barna Judit szerint nem az épület magassága a fő probléma, hanem hogy a Fideszt érdekli-e, mit gondolnak a projektről a budapestiek. Megkérdezné-e a Fidesz a budapestieket, mit gondolnak erről? Ő ugyanis azt vélelmezi, hogy elég nagy ellenállás van.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azt vetette fel Gulyásnak, hogy épp az a probléma, hogy nem tudják, mi történik, mégis el akarják adni a telket az arab befektetőknek, ráadásul a közgyűlés sem tud semmit a beruházásról.
Papp Tibor fideszes bizottsági tag szerint nem a szuverenitás kijátszásáról van szó, bár ezen a testület több más tagja is hangosan nevetett. Papp úgy látta, szuverenitási kérdésről nem beszélhetünk, hiszen egy tulajdonos a saját vagyontárgyát értékesítette saját elhatározásából, nem háttéralkuk következtében. Ő úgy gondolta, hogy a főváros nélkül 500 méteres épületek nem építhetőek, szerinte ennek kapcsán a fővárosnak kell döntést hoznia, de azért rákérdezett, hogy van-e a fővárosnak a szabályozásban bármilyen szerepe, joga. Erre Vitézy Dávid bizottsági elnök válaszolt, s mint fogalmazott, meglepte Papp felvetése, hiszen könnyű rá válaszolni: pont az a baj, hogy nincsenek szabályozási jogok. Nem ízlésvitáról van szó, az a probléma, hogy a város minden szabályozási jogát elveszik az ingatlanok és teljes Rákosrendező vonatkozásában, ugyanis nemzetgazdasági kiemeléssel felülírják a főváros összes jogát, de még a légügyi szabályokat is. Ugyanis a magyar kormány a projekttel kapcsolatos szerződésben vállalta, ha kell, korlátlanul módosítja bármely magyar jogszabályt az arab befektetők kedvéért. Aláhúzta: az, hogy 500 méteres épület is fölhúzható a területre, nemcsak egy aggály, hiszen ez szerepel a szerződés mellékletében.
Gulyás Gergely Kristóf ekkor inkább más irányba terelte a vitát, mint mondta, ismerős volt valahonnan neki ez a szuverenitási érvelés, és rájött, hogy hol hallotta ugyanezt: 2015-16 táján a briteknél, aminek viszont a Brexit lett a vége. Ezzel azt akarta mondani, hogy azt kérik számon a kormányon, hogy nem kellene feladni a szuverenitását egy nemzetközi szerződés kapcsán, de az unióban ennél sokkal nagyobb szuverenitást adunk fel. Szerinte így ez nem szuverenitási kérdés valójában, az volna szuverenitási kérdés, ha a magyar választók ellenében lenne ilyen döntés. Arra is kitért, a fejlesztés megvalósulása adónövekményt hozhatna magával Budapestnek, ezekből lehetne pénz arra, hogy jó szolgáltatásokat hozzanak létre. Vitézy erre azzal kérdezett vissza, hogy ha Gulyás szerint a dubaji befektetőnek a szuverenitásunk egy darabját feladni olyan, mint az unióhoz csatlakozni, akkor egyetért-e azzal, hogy erről is népszavazás döntsön. A fideszes politikus viszont ezzel nem ért egyet, mert az unió kapcsán sokkal nagyobb kérdés a szuverenitás, hiszen az uniós jog erősebb, mint a nemzeti jog, ráadásul Rákosrendező kapcsán szerinte nem biankócsekk van, hanem konkrét fejlesztésre adunk konkrét felhatalmazást.
Vitézy Dávid később arról beszélt, a vitának nem az a lényege, hogy hány száz méteres épületeket lehessen építeni, hanem az, hogy elvették a döntés jogát a fővárostól. Kitért arra is, hogy Szentkirályi Alexandra kérte számon a fővároson eközben, hogy miért vannak ma „putriszerű állapotok” Rákosrendezőn. Ugyanis ez a magyar állam felelőssége, a MÁV működteti a területet, és ha a főváros bement volna rendet rakni, rendőrt hívtak volna rájuk. Azt is mondta, nem irigyli a jelenlévő fideszes képviselőket, hiszen köti őket, hogy a kormánnyal egyet kell érteniük, de mégiscsak arról van szó, hogy a rákosrendezői beruházás szembemegy mindennel, amit eddig a kormány képviselt. Hiszen eddig arról volt szó, hogy konzervatív várospolitika van, mindent vissza kell állítani a második világháború előtti állapotok szerint. Ezzel radikálisan szembemegy az, hogy „hirtelen a konzervatív várospolitikába belefér egy 500 méteres fallikus torony, amit a város minden pontjáról látni lehetne”. Vitézy kritizálta azt is, hogy a fideszesek amellett érvelnek, hogy jobb, ha az Egyesült Arab Emírségek uralkodója dönti el, mi lesz Budapesten, mint a budapestiek által választott fővárosi közgyűlés. Ez „szuverenitási logikán is” teljesen szemben áll mindennel, amit eddig képviselt a kormány. Sőt: eddig a kormány azt is állította, hogy a hazai vállalkozásokat kéne előnyben részesíteni a globális nagytőke helyett, de annál nagyobb globális nagytőke nincs, mint az emirátusoké, talán csak egyetlen, Donald Trumpé. A Podmaniczky Mozgalom vezetője végül azt is megjegyezte: amikor a kormánypártiak azt képviselik, hogy ezt az országot minél inkább a keresztény-zsidó kultúrkörben kell megőrizni, akkor ezzel mégis, hogyan áll összhangban az, hogy idejön egy arab befektető és hitéleti fejlesztéseket is megvalósíthat Budapest fél kerületnyi részén.
– Olyan mértékig feszül a beruházás a kormány eddigi politikájával, hogy nem csodálom, hogy nagyon nehéz ezt megmagyarázni… – zárta gondolatait Vitézy a fideszes tagoknak címezve.
A vita végén a bizottság voksolt arról, hogy megszavazásra ajánlja-e a közgyűlésnek Karácsony Gergely, illetve Vitézy Dávid Rákosrendezővel kapcsolatos előterjesztéseit. Karácsony javaslata szerint a fővárosnak élnie kéne a rákosrendezői területtel kapcsolatos elővásárlási jogával, míg Vitézy Dávidé többek közt kimondaná: a közgyűlés megállapítja, hogy a beruházás a kormány és az arab befektető által ma tervezett formájában ellentétes Budapest épített örökségének megőrzésével. A bizottsági szavazáson egyedül a fideszes képviselők tartózkodtak a két előterjesztéssel kapcsolatos szavazáson, a többiek igent nyomtak, vagyis azokat elfogadásra érdemesnek tartották. Ez előrevetíti, hogy ha a Fidesz 10 fős frakciója a szerdai közgyűlésen is tartózkodik majd Rákosrendező kapcsán – vagy esetleg le is szavazzák az előterjesztéseket –, a 33 fős közgyűlésben így is többségben lehetnek azok, akik támogatják az elővásárlási jog élesítését.
