Ács Rezső, Szekszárd polgármestere a veszélyhelyzeti felhatalmazásának utolsó napjaiban úgy módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatot, hogy azzal saját javára korlátozta az önkormányzati képviselők jogköreit. A Társaság a Szabadságjogokért már akkor úgy vélekedett: veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályok biztosan nem adnak lehetőséget olyan szerkezeti átalakításra, mint amelyeket Szekszárdon hajtottak végre. A Tolna Megyei Kormányhivatal a szekszárdi ellenzék kifogására nem lépett, de most már a Miniszterelnökség vizsgálódik, és törvényességi eljárás is indult.
A TASZ jogi munkatársa szerint a kormányhivatalnak magától is észlelnie kell a szabálytalanságot és kezdeményeznie kellene a rendelkezések megsemmisítését. Ha ezt nem teszi meg, akkor hatályban marad az szmsz átalakítása, és az legfeljebb az alkotmánybíróságon támadható meg.
A határokra egyébként Kozma Ákos ombudsman is figyelmeztette a polgármestereket még tavaly decemberben. Az alapvető jogok biztosa szerint a különleges jogrend adta jogköröket meghatározott jóhiszeműség és társadalmi rendeltetetésnek megfelelő joggyakorlás elvével összhangban kell gyakorolni, a döntéseiknek pedig mindig meg kell felelnie a szükségesség és arányosság követelményének.
Korábban már más településeken is visszaéltek a különleges felhatalmazással, de a TASZ által kikért adatok azt mutatják, a jelenség nem vált tömegessé. „Általánosságban elmondható, hogy decemberig néhány tucat esetben jelezte a kormányhivatal a polgármestereknek, hogy túlterjeszkedtek a lehetőségeiken” – fogalmazott Szabó Attila.
Több polgármester ugyanakkor saját jutalmazására használta fel a rendkívüli jogkört, és előfordult néhány vitás helyzet: Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere korábbi szövetségeseiből politikai ellenfelévé váló alpolgármestereit váltotta le a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve. Az ügyet vizsgálni hivatott kormányhivatal szerint ez törvénytelen volt, Balogh szerint viszont ez igenis összefüggött a veszélyhelyzettel, míg a polgármester arra hivatkozott: nem tudott megfelelően együtt dolgozni alpolgármestereivel, mert azok nem látták el megfelelően a veszélyhelyzet miatt kapott feladataikat, a döntésének ezért közvetlen köze volt a veszélyhelyzet kezeléséhez.
A helyzet megítélését nehezítheti, hogy a tartós veszélyhelyzet, illetve, hogy ilyenkor a polgármester döntései helyettesíthetik a képviselőtestületét, új helyzetet jelentenek a jogalkalmazó számára is. A Belügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek van állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek a polgármesterek a veszélyhelyzeti felhatalmazás birtokában. Erről úgy vélekedett a két minisztérium: valamennyi szükséges kérdésben dönthetnek ilyen módon a polgármesterek, de a döntéseket egyedileg kell vizsgálni. Ez utóbbi elsősorban az olyan döntésekre vonatkozik, amelyeknél nem köti határidő az önkormányzatot, tehát későbbre is halaszthatná a döntést.
