Vizsgálatot indít a Miniszterelnökség a szekszárdi polgármester döntései miatt

Vizsgálatot indít a Miniszterelnökség a szekszárdi polgármester döntései miatt

A szekszárdi közgyűlés ülése (Fotó: Bomba Gábor Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere a veszélyhelyzeti felhatalmazásának utolsó napjaiban úgy módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatot, hogy azzal saját javára korlátozta az önkormányzati képviselők jogköreit. A Társaság a Szabadságjogokért már akkor úgy vélekedett: veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályok biztosan nem adnak lehetőséget olyan szerkezeti átalakításra, mint amelyeket Szekszárdon hajtottak végre. A Tolna Megyei Kormányhivatal a szekszárdi ellenzék kifogására nem lépett, de most már a Miniszterelnökség vizsgálódik, és törvényességi eljárás is indult. 

A Miniszterelnökség a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy kivizsgálják, miért nem foglalkozott a kormányhivatal érdemben Bomba Gábor, az Éljen Szekszárd (ÉSZ) nevű ellenzéki frakció kifogásaival - derült ki abból a levélből, amelyet az ellenzéki politikus tett közzé Facebook-oldalán. Az ÉSZ képviselői szerint ugyanis Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere a veszélyhelyzet adta lehetőséget kihasználva úgy módosította az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, hogy azzal a polgármester javára korlátozta a képviselők jogkörét.
 
– Reméljük, mivel itt a veszélyhelyzetre való hivatkozásnál „nagyon kilóg a lóláb”, és az országban is egyedülálló visszaélés történt, panaszunknak helyt adnak. Természetesen minden jogi lehetőséget kihasználunk. Az szmsz-szel kapcsolatban alkotmányos kifogással is éltünk. Több, mint 1 hónap totojázás után végre ezzel kapcsolatban is elindult a törvényességi eljárás, ez valószínűleg köszönhető az országos felháborodásnak és a miniszterelnökségi vizsgálatnak is – írta Bomba Gábor.
 
Szerinte a polgármester jelentősen korlátozta a lakosság által megválasztott képviselők jogait a közgyűlés összehívásában, napirendek meghatározásában és a megszólalásban. Új napirendet az ülésen kizárólag ő vehet fel, így szinte csak arról lehet beszélni, amit megenged, és az beszélhet, akinek szót ad. Akkor és csak akkor lehet közgyűlés, amikor neki tetszik, a napirendeket ő határozza meg, a többi képviselővel sem kell egyeztetnie - írta meg Bomba Gábor, hogy miért fordult kifogással a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz. Ám a kormányhivataltól elmondása szerint csak egy tájékoztató levél volt a reakció.
 

 

 
– A polgármesterek egyszemélyi döntéshozatalára vonatkozó, veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályok biztosan nem adnak lehetőséget olyan szerkezeti átalakításra, mint amelyeket Szekszárdon hajtottak végre – mondta korábban a Magyar Hangnak Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi munkatársa, miután június közepén Szekszárd polgármestere így járt el. Ez a rendkívüli felhatalmazás ugyanis kizárólag arra való, hogy a település vezetője olyan a veszélyhelyzettel kapcsolatos döntéseket hozzon, amelyek nem tűrik a halasztást.

A TASZ jogi munkatársa szerint a kormányhivatalnak magától is észlelnie kell a szabálytalanságot és kezdeményeznie kellene a rendelkezések megsemmisítését. Ha ezt nem teszi meg, akkor hatályban marad az szmsz átalakítása, és az legfeljebb az alkotmánybíróságon támadható meg.

A határokra egyébként Kozma Ákos ombudsman is figyelmeztette a polgármestereket még tavaly decemberben. Az alapvető jogok biztosa szerint a különleges jogrend adta jogköröket meghatározott jóhiszeműség és társadalmi rendeltetetésnek megfelelő joggyakorlás elvével összhangban kell gyakorolni, a döntéseiknek pedig mindig meg kell felelnie a szükségesség és arányosság követelményének.

Korábban már más településeken is visszaéltek a különleges felhatalmazással, de a TASZ által kikért adatok azt mutatják, a jelenség nem vált tömegessé. „Általánosságban elmondható, hogy decemberig néhány tucat esetben jelezte a kormányhivatal a polgármestereknek, hogy túlterjeszkedtek a lehetőségeiken” – fogalmazott Szabó Attila.

Több polgármester ugyanakkor saját jutalmazására használta fel a rendkívüli jogkört, és előfordult néhány vitás helyzet: Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere korábbi szövetségeseiből politikai ellenfelévé váló alpolgármestereit váltotta le a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve. Az ügyet vizsgálni hivatott kormányhivatal szerint ez törvénytelen volt, Balogh szerint viszont ez igenis összefüggött a veszélyhelyzettel, míg a polgármester arra hivatkozott: nem tudott megfelelően együtt dolgozni alpolgármestereivel, mert azok nem látták el megfelelően a veszélyhelyzet miatt kapott feladataikat, a döntésének ezért közvetlen köze volt a veszélyhelyzet kezeléséhez. 

A helyzet megítélését nehezítheti, hogy a tartós veszélyhelyzet, illetve, hogy ilyenkor a polgármester döntései helyettesíthetik a képviselőtestületét, új helyzetet jelentenek a jogalkalmazó számára is. A Belügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek van állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek a polgármesterek a veszélyhelyzeti felhatalmazás birtokában. Erről úgy vélekedett a két minisztérium: valamennyi szükséges kérdésben dönthetnek ilyen módon a polgármesterek, de a döntéseket egyedileg kell vizsgálni. Ez utóbbi elsősorban az olyan döntésekre vonatkozik, amelyeknél nem köti határidő az önkormányzatot, tehát későbbre is halaszthatná a döntést.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom