Völner Pál volt államtitkár és Sztojka Attila kormánybiztos ügyében szerette volna összehívni az ellenzék a nemzetbiztonsági bizottságot, de a kormánypárti képviselők nem mentek el az ülésre. Erről az ellenzéki tagok számoltak be egy kedd délelőtti parlamenti sajtótájékoztatón. Stummer János elnök szerint zárt ülésen szerettek volna válaszokat kapni, de sajnos nem tudták kérdéseiket feltenni. – A kormánypártok mindent elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket elsumákolják – fogalmazott.
Sztojka Attiláról a Népszavához jutott el korábban egy hangfelvétel, ezen pedig a romaügyi kormánybiztos arról beszélt: a Belügyminisztériumban mindenkiről tudnak mindent. „Amit még nem is gondolnátok: ki, mikor, mennyit, hogyan, mire. Mindent. Hozhattam volna ide nektek egy térképet, és megmutathattam volna, és a ti neveitek is rajta lettek volna. Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig” – fejtegette a kiszivárgott hangfelvételen Sztojka. De elmondta azt is, van egy olyan mondás a BM-en, sőt a kormányzaton belül, hogy aki a család tagja, azt a családon belül kezelik. Pintér Sándor ugyanakkor igyekezett cáfolni, hogy Sztojka BM-esként mindenkiről mindent tudhat. „A főigazgató a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzeti minősített dokumentumainak megismerésére nem jogosult. A főigazgatóság közismerten nem nemzetbiztonsági és bűnüldöző szerv, így titkos információgyűjtés folytatására, leplezett eszközök igénybevételére nem jogosult”, szögezte le a belügyminiszter.
Molnár Zsolt a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, erre lehetett számítani, 2014-ben és 2018-ban is a fideszes képviselők „elbújtak a felelősség elől.” Molnár szerint a „nemzetközi helyzet egyre fokozódik” mondás is aktuális lehet az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, a kárpátaljai magyarság miatt is fontosnak tartja ezt, így ebben a témában is kérdezték volna a kormánypártiakat.
Ungár Péter úgy látja, felvetődik a kérdés, jogszerű-e az adatgyűjtés a BM-ben, illetve a megszerzett adatokat nem pártpolitikai célokra használják-e. A Pegasus-ügy szerinte már szintén felvetette ezeket a kérdéseket. Völner-ügyben szintén fontos kérdésnek tartja, milyen adatgyűjtés történt eddig, és miért csak most léptek a hatóságok. A végrehajtói világnak milyen szintű ellenőrzése történt meg? – tette fel a kérdést.
Versenyképes bérezést ígérnek a szolgálatoknak
A sajtótájékoztató végén ismertették azt is, milyen változtatásokra készülnek, ha az ellenzék kerül hatalomra. Stummer úgy látja, elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei a nemzetbiztonsági bizottságnak, a „kormánypárti szabotázsakciók” miatt nem tudnak rendesen működni, ezért fontos szervezeti átalakításra van szükség. A Terrorelhárítási Központ kapcsán ugyancsak intézményi reform kell szerinte. Meglehetősen furcsa jószág a TEK, mondhatnám azt is, hogy pegazus, de nevezzük inkább kentaurnak, félig állat, félig mesebeli lény – fogalmazott. Úgy látja, félreértések vannak a TEK feladatát illetően, „ezek a félreértések pedig elsősorban a miniszterelnök fejében alakultak ki.” Megváltoztatnák tehát a TEK működésének törvényi kritériumait is.
Molnár Zsolt úgy látja, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak kizárólag a nemzeti szuverenitás védelme a feladatuk, nincs más dolguk a politikával. Olyan körülményeket teremtenének, ahol csak a törvénynek vannak alárendelve ezek a szervek. A titkosítás szerinte „piros ász jolly jokerré vált” az elmúlt években, minden olyan ügyben használják, amiben a nyilvánosságot ki akarják zárni. Parttalanná vált szerinte a gyakorlat, felülvizsgálnák ezt győzelem esetén. Felmerült továbbá a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezésének kérdése, jelenleg az igazságügyi miniszternek van erre jogköre. Felülvizsgálnák ezt is.
Ungár a végén arról beszélt még, hogy ha nincs anyagi megbecsültség, akkor nehéz Magyarország szuverenitását garantálni, ezért céljuk a régióban a versenyképes bérezés. A szolgálatoknak szerinte folyamatosan a piaccal kell küzdeniük ezt illetően. A másik fontos ügy szerinte, hogy a diktatúra titkai ne maradjanak a demokrácia titkai, ezért aktanyilvánosságot sürgetnek. Nem gondolják, hogy el kell mosni a felelősséget beszervezett és beszervező között, viszont szükség van szerintük a nyilvánosságra. Ezt követően azt szeretnék, ne lehessen egymást azzal zsarolni, ki kiről jelentett.
