Még mindig nincs arról adat, hogy Magyarországon a koronavírussal megbetegedettek hány százaléka vette fel az oltást. Pedig „az EESZT-ből (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2 perc alatt le lehetne hívni azokat az adatokat, hogy az új betegek közül mennyien oltottak és mennyien nem. A vakcinák hatékonyságáról is lehetne egyfajta képet kapni. Ezzel szerintem nem sértenénk semmilyen személyes adatot” – érvelt az oltási nyilvánosság mellett Zacher Gábor toxikológus a Portfoliónak.
Ezen adatok hiányában ő és kollégái is a sötétben tapogatóznak. A hatvani kórház sürgősségi osztályának orvosa szerint egyetlen orvos és a teljes egészségügyi szakma sem a betegek neveire vagy a lakcímükre lenne kíváncsi, hanem arra, miként működnek az oltások.
Ennek híján csak az egymás közötti információcseréből derül ki, hogy az intenzív osztályra kerülő minden ötödik nem oltott betegre jutott egy oltott páciens.
Elárulta még azt is, a szem- és kötőhártya-gyulladás a legújabb tünet, aminél arra lehet gyanakodni, hogy valaki a delta variánssal fertőződött meg.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szűkszavú közleményei hetek óta ugyanazt ismételgetik, miszerint: „az új megbetegedéseket a delta vírusmutáns okozza, a legnagyobb veszélyben a beoltatlanok vannak, ezért kérjük őket, hogy regisztráljanak és vegyék fel az oltást mielőbb.” Azt is megjegyzik, hogy a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb. Arra vonatkozóan azonban nincs adat, hogy ez az egy százalék hogyan jön ki.
A Portfolio szerint az angolszász tanulmányok alapján 13-14-szeres különbség van halálozásban az oltottak és a nem oltottak között, vagyis aki semmilyen oltást nem kapott, súlyos koronavírus-fertőzés és gyengébb immunrendszer esetén 13-14-szer nagyobb eséllyel hal meg a betegségben, ahhoz képest, mint aki valamilyen vakcinát felvett.
