
„A 290, vagy nem is tudom hány szerződésből, ami a gyanúsítás időszakára vonatkozik, összesen négy szerződést látott a polgármester, de azokat se ő írta alá, mert nem az ő dolga. Ezeken egyetlen megjegyzés sincs, egyetlen vessző sincs, amit ő biggyesztett volna oda” – mondta Zamecsnik Péter, a fogvatartott óbudai polgármester ügyvédje a Jelennek. Szerinte ez az egész ügy át van itatva politikával. Az ügyvéd azt állítja: az, amit az ügyészség három havi munkának tüntet föl – ennyi időnként hosszabbítják meg az ország hatodik legnagyobb önkormányzatát vezető dr. Kiss László fogvatartását – három nap alatt elvégezhető volna. Zamecsnik Péter szerint az ügyészség kettős mércét alkalmaz, hiszen Völner Pál szabadlábon van – holott van személyi átfedés a volt igazságügyi államtitkár és a polgármester ügyében eljáró ügyészek közt –, ahogy Simonka György is; az ügyek közti különbség az, hogy itt jóval kisebb összegről van szó, és Kiss László nem kötődik a kormánypártokhoz, épp ellenkezőleg.
Zamecsnik Péter szerint egészen abszurd Kiss László fogvatartásának az az indoka, hogy szabadlábon az óbudai polgármester veszélyeztethetné a nyomozás sikerességét. „Magam is azt a nézetet vallom, hogy ha egy gyanúsított már több mint négy éve tud arról, hogy egyébként eljárás folyik ellene, márpedig tud, hiszen ez a nyilvánosságra hozott úgynevezett Anonymus-felvételekből kiderült, akkor ez az indokolás teljességgel érthetetlen. Különös tekintettel arra, hogy a polgármester abszurdnak és védhetetlennek tartja az egész ellene megfogalmazott koncepciót, és én ezzel az álláspontjával messzemenőkig egyetértek” – mondta, s hasonlóképp, életszerűtlennek minősítette azt az indokot is, hogy Kiss László esetén fönnállna a bűnismétlés veszélye. „Ez végképp teljességgel életszerűtlen, különös tekintettel arra, hogy épeszű, normális ember, ha folyik egy eljárás ellene, akkor nem valószínű, hogy további olyan cselekményeket hajtana végre, amelyekkel gyanúsítják, ráadásul a polgármester nem is érzi magát felelősnek, eleve azt mondja, hogy nem követett el semmit.” Zamecsnik úgy véli, az ügyészség valójában jogszabályt sértett, amikor megtagadta, hogy Kiss László részt vehessen az önkormányzat alakuló ülésén – mégpedig azért, mert az, aki letartóztatásban van, ártatlan, hiszen nem ítélte el jogerősen semmilyen bíróság. De a letartóztatás mindössze a hely szabad megválasztásának egyfajta korlátozását jelenti, vagyis bizonyos korlátozásokat jelent ugyan, de a politikai jogok korlátozását semmiképpen sem. Márpedig a népképviseleti szervben való bármilyen tevékenység alapjog, amit nem korlátozhat a letartóztatás sem”. Ugyanakkor Zamecsnik Péter leszögezte: semmilyen konkrét adat vagy bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy Kiss László szabadon védekezve tanúkkal beszélgetne, bizonyítékokat tüntetne el. „Könyörgöm, mit tüntetne el, amikor már minden dokumentum régesrég az ügyészség rendelkezésére áll? Azért voltak a házkutatások a polgármesteri hivatalban, sőt a polgármester lakásán is, ahol egyébként, szeretném leszögezni, semmilyen rá terhelő iratot, dokumentumot, feljegyzést, semmit nem találtak. A semmiből mit lehetne megsemmisíteni? Ugyanakkor az ügyészség arra hivatkozik, hogy nagyon sok dolga van még a már meglévő adatok elemzésével. Ezt azért erősen kétkedve fogadom, mert megküldték nekem az elmúlt három hónap iratanyagát, na most a helyzet az, hogy azt, amit megküldtek, és ezt a felelősségem teljes tudatában állítom, három nap alatt el lehet végezni. Megismétlem, nem három hónap, hanem három nap alatt. Tehát gyanítom, hogy ennek az eljárásnak, a hosszabbításnak, nem csak jogi indokai vannak.”
Zamecsnik Péter a Jelennek megerősítette, hogy Kiss Lászlót a letartóztatása óta nem hallgatták meg, vallomást sem tett. „Álláspontom szerint az ügyészség kettős mércével mér. Kiss Lászlót 18 millió forinttal gyanúsítják. Völner Pál ügyében ennek a sokszorosáról volt szó. Érdekes módon esetében az ügyészég részéről nem merült föl az összebeszélés és a bűnismétlés veszélye, holott az ő ügyében erre vonatkozóan tényleges adatok vannak” – mondta Zamecsnik, aki megerősítette, hogy az ügyész személye átfedést mutat a két ügyben. „A kettős mérce legalábbis tetten érhető, az ügyek közti különbség az, hogy itt jóval kisebb összegről van szó, és Kiss László nem kötődik a kormánypártokhoz, épp ellenkezőleg” – jelentette ki, s fölhívta a figyelmet arra: Kiss László ellen semmilyen bizonyíték nincs. „Minden egyes állítás akkor ér valamit, ha mögé objektív bizonyítékot tesz a nyomozó hatóság. Na most ilyen nincs. Se a lakáson, se a lakáson kívül, a polgármestert nem érték tetten, nincs fotó, nincs semmi az égegyadta világon ellene. Jól néznénk ki, ha az a jogászi szemlélet uralkodna, hogy ha valaki állít valamit, akkor az mindent visz. Lehet sok mindent mondani, de a bizonyossághoz ennél több kell” – mondta, megerősítve, hogy Kiss László ellen két olyan vallomás szól, amelyet vádalku alapján kötöttek. „Azt kell látnunk, hogy egy egyezséget, megállapodást – ezt a köznyelv vádalkunak hívja – kötött egy gyanúsított, aki egy viszonylag részletesnek tűnő előadást tartott a polgármester szerepéről, amiből csak az nem derül ki, hogy mikor, hol, mit és mennyit. Minden más kiderül, de ezek nem. És hát nyilvánvaló, hogy ez egy érdekvezérelt vallomás volt, hiszen ennek hálájaképpen a szóban forgó személy letartóztatását megszüntette az ügyészség. Több felsőbírói határozat is van, amelyben – és ez majd nyilván a perbíróságra tartozik – kifejezik azt a kötelezettséget vagy még pontosabban, fölhívják a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, amikor egy társ valami engedményt, valami kedvezményt kapott a hatóságoktól, legyen az vádalku vagy bármi más, különös gondossággal kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy nem valamiféle érdekvezérelt vallomásról van-e szó. Vagyis a bíróságnak, ha oda kerül az ügy, azt is meg kell vizsgálnia, hogy a vádalku keretében mondottakat mi támasztja alá. Mert mondani, ugye, sok mindent lehet, de azt valahogy alá is kell támasztanunk. Ezzel ebben az ügyben komoly gondok lesznek” – jelentette ki, hozzátéve: a 290 szerződésből, ami a gyanúsítás időszakára vonatkozik, összesen négy szerződést látott, de azokat se a polgármester írta alá, mert nem az ő dolga. „Ezeken egyetlen megjegyzés sincs, egyetlen vessző sincs, amit ő biggyesztett volna oda. Valamiért még nem tűnt föl a nyomozóhatóságnak, vagy nem értékelték kellőképpen azt a tényt, hogy nem ő írt alá semmit. A másik szempont, ami még ennél is sokkal, de sokkal fontosabb: itt egy hivatali apparátus van, amely működik, számos szintje van. Ugyanakkor az, hogy kinyomtatták-e a kerületi újságot vagy nem, ténykérdés. Azt nem lehet mondani, hogy nem nyomtatták ki, hiszen beszórták az óbudai lakosok levélszekrényébe. Került, amibe került, azt nem a polgármester határozza meg. Ugyanígy, az óvodásoknak szánt órák esetén is: a kérdés, mennyiért szállítja a szállító? Én nem vagyok óraszakértő, nem tudom, majd nyilván lesz olyan, aki ezt megmondja, de ne feledjük, először még azt mondta az ügyészség, hogy nem is voltak teljesítések, aztán rájöttek, hogy mégiscsak voltak teljesítések, de akkor meg azt találták ki, hogy azokat túlárazták. Ez a szokásos menekülési útvonala a nyomozóhatóságnak, csak azt felejtik el, hogy azt kéne tudnunk, hogy mi mihez képest van túlárazva.” Zamecsnik Péter az interjúban elmondta azt is: „Kiss László hosszú ideje ugyanabban a lakásban lakik. Ugyanazt a középkategóriájú autót használja. Az esetében semmiféle váratlan, szokatlan, esetleg hirtelen vagyon- vagy jövedelemgyarapodásnak semmi látható jele nincs. Nincs feltűnő összeg a bankszámláján, nincsenek százmilliók a párnacihájában, nem kap szabadalmakból havonta 30 milliót. De ez tulajdonképpen mindegy is, az én dolgom az, hogy majdan a perbíróságon azokat a bizonyítékokat, amelyeket majd az ügyészség állít az ügy végén – még nem tudom, hogy mik lesznek ezek –, darabokra szedjem”.