A ferencvárosi Kiserdő megvédése az ellenzéki ellenállás, a következetes zöldpolitika szimbóluma volt. Ezúton kérjük Karácsony Gergelyt, mint Budapest zöld ügyekért elkötelezett főpolgármesterét, hogy képviselje következetesen azt a zöld politikát, amely mellett hitet tett a 2019. évi önkormányzati választási kampányban – olvasható a Kiserdő megmentése érdekében indított petícióban.
A 22 hektáros erdősáv két kerület, Ferencváros és Kispest találkozásánál, a Határ út mentén terül el. Ahogy a petíció szerzője fogalmaz, a Kiserdő kiemelt szerepet tölt be a József Attila-lakótelep lakosai életében, egészségének megőrzésében, rekreációjában, de nemcsak Külső-Ferencvárosból, hanem Kispestről, Pesterzsébetről, Kőbányáról is sokan látogatják kocogás, közösségi játékok, kutyasétáltatás, biciklizés céljából.
A zöldterület azonban a Galvani híd, és az ahhoz építendő levezető úthálózat miatt veszélybe került. Mint ismert, Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részvételével a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) tavaly február végén döntött a Galvani híd megépítéséről. Az új Duna-híd a tervek szerint az Andor utca magasságában a Galvani utcától indulva (innen a feltehetően ideiglenes név) érné el Észak-Csepelt, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág fölött átívelve pedig az Illatos útba torkolna.
Nem csupán a híd, de a levezető úthálózat is a projekt részét képezi. A nyomvonalak egészen addig ismeretlenek voltak a lakosság előtt, amíg az előzetes hatástanulmány ki nem szivárgott. Az Átlátszó által szeptember közepén nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült, összesen 6+1 tervet dolgoztak ki, ezek közül négy esetében a Határ út mentén haladna a nyomvonal, vagyis a Ferencváros és Kispest határán található Kiserdő mellett. A környéken – a József Attila-lakótelepen, az Aszódi-lakótelepen, és a Wekerletelepen – közel 40 ezer ember él, számukra létfontosságú zöldterület a Kiserdő, a hatástanulmány szerint azonban a park útban lehet: az egyes verzióktól függően 810 és 2120 közötti fát vághatnak ki a beruházás miatt. Korábban ugyan szóba került a terület védetté nyilvánítása, ezt azonban sem a kerületek, sem a főváros vezetése nem látta indokoltnak.
Ahogy a híd, úgy a nyomvonalak kapcsán is online társadalmi fórumot indított a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK), a hírek szerint azonban ennek eredményétől függetlenül az érintett felek a 3. számú terv megvalósítására hajlanak. Ez alapján kéregalagútba küldenék a forgalmat, érintetlenül hagyva a Kiserdő legnagyobb részét – de 1100 fát ki kellene vágni –, csökkentve a zaj- és légszennyezést a József Attila-lakótelepen és a Wekerle-telepen. Naponta azért így is 48 ezer autó zúdulna keresztül a 2x2 sávos alagúton. A terv megvalósítása 48,2 milliárd forintba kerülne.
Helyi lakosok 2017-ben a Kiserdő és környékének megóvása érdekében indították el a Van más út! kampányt, amely alternatív megoldást kínál a döntéshozók számára, élhető „kisvárossá” alakítva a Határ út környékét. A Kiserdővédők a Magyar Hang kérdésére elmondták, véleményük szerint egyik aktuális nyomvonal sem kínál megnyugtató megoldást, a környékbeli lakók életkörülményei mindenképpen romlanának. A 3. számú terv kapcsán kiemelték, a jelenlegi két sáv helyett kapnának egy összesen hatsávos utat, ami élhetetlenné tenné a környéket.
Az aktivisták szerint a BFK terve nem vezet forgalomcsökkenéshez, egyszerűen áthelyezi a problémát a külvárosba. – Megépülne borzasztó drágán egy út, amelynek érdemi haszna nincs, a belvárost nem tehermentesíti, ellenben rengeteg fát kell kivágni miatta, és a Határ út környékét is tönkreteszi – hangsúlyozták korábban a Magyar Hangnak.
Erről beszélt lapunknak Ferenczi István, az LMP kispesti önkormányzati képviselője – és a Kiserdővédők aktivistája – is, aki rámutatott, a hatástanulmány tervei alapján voltaképpen egy autópályát vezetnének keresztül a városon. A Galvani híd és az azzal párhuzamosan építendő körút ugyanis az M1-M7-es sztrádákat kötné össze az M5-ös autópályával és a budapesti repülőtérre vezető gyorsforgalmi úttal. – A BFK forgalomnövekedéssel számol, ez pedig szembemegy mindazzal, amit a főváros közlekedésfejlesztési stratégiáit megfogalmazó Balázs Mór-tervben Budapest még Tarlós István főpolgármestersége alatt elfogadott.
Nem értett egyet a Galvani híd koncepciójával a Levegő Munkacsoport sem. Vargha Márton, a szervezet szakértője a Magyar Hang tavaly őszi cikkében elmondta, hogy a beruházással nem tehermentesítik a belvárost, csak megnehezítik a tervezett körút mentén élők mindennapjait. – A felmérésekből látszik, hogy a belvárosi részen alig beszélhetünk tranzit forgalomról, a tervezett úthálózat így nem szívná el az autókat a belső területektől, hanem megteremtené saját forgalmát a külvárosi részeken. Több vizsgálat is bebizonyította, hogy a kapacitásnövelés szükségszerűen forgalomnövekedést eredményez. Ez egy elavult, a XX. század első felére jellemző koncepció, amit nem lenne szabad megvalósítani.
Idén januárban különös fordulatot vett a Galvani híd ügye. Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke a Telex.hu-n megjelent írásában arról számolt be, hogy a kormány dugódíj bevezetésével számol Budapesten. A kabinetfőnök arról írt, hogy a kormány tervei szerint áthaladásonként 400 forintot fizetne minden autós Pesten a Hungária körút, Budán az ahhoz csatlakozó úgynevezett budai körút keresztezésekor. Ismertetése szerint erre azért lenne szükség, mert a Galvani híd csak a dugódíjjal hozná a számokat, hiszen kiterelné a forgalmat a Dél-Pest és Dél-Buda összekötéseként épülő átkelőre.
Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára egy Twitter-posztban gyorsan igyekezett cáfolni az értesülést. Ebben csupa nagybetűvel írta le, hogy a kormánynak esze ágában sincs támogatni a dugódíjat. Mint hozzátette: „Az autósüldözés, a megszorítások, az adóemelés Karácsony Gergely politikája. Mi az adócsökkentésben hiszünk és az emberekre bízzuk, mikor, mivel szeretnének közlekedni.”
Karácsony Gergely egy Facebook-posztban foglalta össze az eseményeket:
- A kormányzati BFK kiszámolja, hogy a dugódíjjal együtt mennyivel csökkenne a belváros forgalma.
- Fürjes Balázs ezzel a számmal népszerűsíti a Galvani hidat.
- Vitézy Dávid pontosít, hogy a kormány csak a hidat adja, a dugódíj pedig a főváros dolga.
- Majd Gulyás miniszter úr tisztázza, hogy a kormány természetesen nem támogatja a dugódíj bevezetését.
A főváros eddig egyetlen ok miatt támogatta a Galvani híd megépítését: hogy csökkenjen a belvárosi autóforgalom. A kormányzati háttértanulmányok szerint ez a forgalomcsillapítás a dugódíjtól várható. Erre most a kormány kijelenti, hogy a dugódíjat nem támogatják semmiképpen. Akkor most miről beszélünk? – írta a főpolgármester.
Fürjes Balázs április 29-i Facebook-posztjában azt írta: „az új Galvani híd összeköti majd Dél-Pestet, Dél-Budát és Észak-Csepelt. Könnyebben, jobban megközelíthetővé teszi e városrészeket, jobban bekapcsolja őket a város vérkeringésébe. (...) De az új Galvani híd segítséget nyújt máshol, másoknak is, mert csökkenti a belváros forgalmát. Mivel azoknak, akik délen akarnak átkelni a Dunán, nem kell már beljebb menniük, hogy hidat találjanak. Így jelentősen – akár napi 50-60 ezer autóval! – csökken majd a belvárosi Duna-hidak és a belső Üllői út forgalma.” Hozzátette: „Budapest minden polgára, városrésze és kerülete egyenrangú. A külső kerületekben és az agglomerációban élőket is megilletik a jó életkörülmények és a jó közlekedés.”
A Kiserdőért aggódó civilek vélhetően egyetértenek Fürjessel, hiszen éppen a „jó életkörülmények” megőrzése miatt szeretnék elkerülni a Galvani hídhoz kapcsolódó fejlesztéseket.
Karácsony Gergely május elején a Népszavának megerősítette: a kormány és a budapesti önkormányzat konszenzus közeli helyzetben van, de a tervezési folyamat folytatásához bizonyos döntéseknek még meg kell születniük.
A fővárosnak az az álláspontja, hogy a Galvani híd nem önmagában érték Budapestnek. Azzal nyer valódi értelmet, ha segíti a belváros és a pesti oldal forgalomcsillapítását. Így a városvezetés az ehhez szükséges intézkedéseket, beleértve a fejlesztésekhez szükséges uniós források felhasználásának biztosítását szabja feltételül a beruházás elkezdéséhez. Ehhez egyrészt a hídról levezető úthálózat tervezésekor figyelembe kell venni a kerületek nyomvonalakat érintő észrevételeit, másrészt a városvezetés uniós források biztosítását kéri a kormánytól különös tekintettel a Pesti fonódó villamoshálózatra.
