Novák Ferenc tíz esztendeje szalad a minisztertől a fővároshoz és vissza, hogy a Gellért-hegyre siklót építhessen. A város is akarja, a kormány is, de azért még sem tudnak megegyezni. Novák pedig nem tudja a vasutját megépíteni. A miniszter az engedelemokirat kiadásakor is a főváros autonómiája ellen támadt – írta a Budapesti Hírlap 1900. november 22-én. Így folytatták: „végre meg kell szűnnie annak az állapotnak, hogy a főváros polgársága leboruljon a kormány tekintélye előtt s tüskön-bokron át kövessék azokat az embereket, a kik vagyonuktól is meg akarják fosztani.”
Öt év múlva, 1905. január 5-én a Gazdasági Mérnök című műszaki hetilapban már azt jelent meg, hogy „a kereskedelemügyi miniszter dr. Erős Sándor építésznek a budapesti Ferenc József-hid budai hídfője közelében levő valamely alkalmas ponttól, a Szent Gellért-hegyre vezetendő siklóra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta”.
Sikló azóta sem épült, most azonban valóban úgy tűnik, a nagyszabású elképzelés százhúsz évnyi tetszhalott állapot után végre megvalósul: sajtóhírek szerint már akár ősszel elkezdődhet a munka. Magántőkéből, de a kormány által nemzetgazdasági szempontonból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítva.
A tervek alapján a sikló a Tabánból indulna (a Krisztina körút, a Hegyalja út és a Rácz fürdő által körbezárt területen alakítanák ki a leendő utasokat fogadó teret és az alsó állomást, ahol a jegypénztár mellett helyet kap nyilvános vécé, kávézó és üzletsor is), innen az Orom utcáig, közel 100 méteres szakaszon alagútban futnak majd a negyven fő befogadására alkalmas buborékkocsik. Útjukat egy kitorkolás után a lombkoronák szintjén, vagyis 3-4 méter magasságban folytatják, és szintén egy vágányon mennek tovább a Citadella sétányhoz csatlakozó felső állomásig, ahol ugyancsak lesz jegypénztár, de mosdó és kávézó is épül.
Környezetbarát közlekedés
A tervekből tehát az látszik, hogy a Budavári siklónál használatos elv, az egymást kiegyensúlyozó két kocsi megmarad, de annál jóval modernebb technológiát használó közlekedési eszköz épül, amely óránként ezer embert is elszállíthat. Erre a kapacitásra nagy szükség van: turistaszezonban akár napi 350-400 dízelmotoros turistabusz is felpöfög a Citadellára. Ha a sikló megépítését követően a buszokat kitiltják a hegyről, nagyot javulhat a környék levegőminősége.
Megkérdeztük az érintett I. kerület polgármesterét, mikor vehetik birtokba az utasok a siklót, de pontos adatokkal V. Naszályi Márta sem szolgálhatott, a legoptimistább számítás szerint 2023-ban indulhat el a forgalom. A kerületnek – legalábbis az eddigi tapasztalatok alapján – nincs érdemi beleszólása a tervekbe, illetve azok esetleges módosításába. Az érintettekkel folyamatos az egyeztetés, eddig a kerület érveit figyelembe vették, de nincs garancia rá, hogy a sikló abban a formában épül meg, ahogy azt az előzetes tervekben bemutatták. V. Naszályi Márta hangsúlyozta, ha a beruházással nem terjeszkednek túl az eredeti elképzeléseken, és a környezetvédelmi előírásokat is betartják, a kerületnek nem lesz ellenvetése a sikló ellen – sokkal jobb, ha a turisták környezetbarát kötöttpályás közlekedéssel jutnak fel a hegyre a dízelmotoros buszok vagy a személyautók helyett.
Forrás: GELLÉRTHEGYI SIKLÓ KFT.
A kerület vezetője fontosnak tartja azt is, hogy a sikló üzemeltetéséből származó majdani bevételek egy részét visszaforgassák a zöldfelületek fejlesztésére. Ha ugyanis a beruházás hasznát valaki egyszerűen zsebre teszi, az nem lesz jó sem a kerületnek, sem a fővárosnak. A Citadella és környéke évtizedek óta el van hanyagolva, óriási turistaforgalom mellett méltatlan állapotok uralkodnak, így nem baj, ha megmozdul valami, csak ezt józan számítások mentén kell véghez vinni – mutatott rá a polgármester.
A lapunk birtokába került környezeti hatástanulmány szerint az alagút bányászati technológiával készül, de a fokozottan védett Citadella-kristálybarlangot nem veszélyezteti, mert az ötven méteres védőtávolságon kívül épül. A beruházás keresztezi a Gellérthegy Természetvédelmi Területet is, és a munkálatok miatt ki kell vágni 94 fát – igaz, ezek közül 35-öt a leromlott egészségi állapota miatt mindenképpen eltávolítottak volna. A kivágott fák helyett a beruházó – az I. kerülettel egyeztetve – a Gellért-hegyen, illetve a Tabánban ültet fiatal példányokat. Az építkezés érinti a gellérthegyi tájképet is – a sikló látható lesz a pesti belvárosból is. Jó kérdés, mit lép erre az UNESCO: a szervezet ugyanis a Gellérthegyet, a budai Várhegyet és a Duna két partjának panorámáját még 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
Forrás: GELLÉRTHEGYI SIKLÓ KFT.
Ezzel kapcsolatban a projektcég azt közölte lapunkkal, hogy „az UNESCO előírásainak megfelelő, komplex világörökségi hatásvizsgálat készül a Gellért-hegyi sikló tervezéséhez kapcsolódóan. A vizsgálat célja a megvalósuló beruházásnak a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeire gyakorolt hatásainak felmérése és további örökségvédelmi javaslatok megfogalmazása. A felméréshez kapcsolódóan olyan látványképek is készülnek, amelyek bemutatják, hogy a legfontosabb fővárosi turisztikai látványpontokból hogyan fog látszódni a felvonó. A Gellért-hegyi sikló új, kiemelkedő turisztikai célpontként segíti Budapest idegenforgalmának újjáélesztését, emellett teljesen kiváltja majd a Gellért-hegy közútjait megterhelő turistabusz-forgalmat. Ezáltal hozzájárul a levegőminőség javulásához és a városrész élhetőbbé válásához.”
Miután az Indexen megjelent egy hosszú interjú a beruházók képviselőjével – ebből derült ki többek közt az is, hogy a tulajdonosi kör 18–20 milliárdos bekerülési költséggel számol, így a befektetés kellő kihasználtság esetén 17–18 év után térülhet meg –, Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a Facebook-oldalán azt írta: a sikló építési engedélye idén februárban lejárt, és nem hosszabbítható, valamint egy 2020 júliusában kiadott kormányhatározat szerint a projektet a kormány közberuházásként valósítja majd meg.
1908-as terv
Ahogy a régi újságokat böngésztem a siklóval kapcsolatban, a szemem elé került Az Ujság című lap 1908. november 28-ai száma. Ebben a huszadik oldalon a következőket írják: „Egy építész szövetkezés siklót akar építeni a Gellért-hegyre. Az előmunkálati engedélyük rég megvan, s most már bemutatták a fővárosnak az építés terveit, a melyeknek alapján kérik a közigazgatási bejárást. A siklót a tervezők villamos drótkötél-pályának nevezik. A pálya a Ráczfürdő tájékán a Gellért-hegyi-ut és a Horgony-utcza egyesülésénél kezdődnék s negyvennégy fokos emelkedéssel az Alsóhegy-, Bognár-, Felsőhegy- és Orom-utczák alatt alagutban vezetne föl a hegyre. A hegy közepén lenne az első állomás, a második a hegy tetején.”
Majd így folytatódik a cikk: „a vállalkozók mindjárt bejelentik, hogy az állomásokon kávéházat és vendéglőt is akarnak építeni, s kérik, hogy úgy a vendéglők és kávéházak, mint a pálya czéljára a főváros egyszerűen engedje át az általuk kijelölt területeket. A tervből az látszik, hogy az egész vállalkozás a korcsmákra és kávéházakra van bazírozva s a siklót csak azért építenék, hogy a közönséget odaszállíthassák. Az ilyen tervezgetéseket a legnagyobb óvatossággal kell kezelni.”
Van új a nap alatt?
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/34. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg augusztus 19-én.
