Néhány centi empátia

Néhány centi empátia

Kerekesszékes közlekedés (Forrás: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az akadálymentesítés nem csak a mozgásukban korlátozottak ügye: egy idősödő társadalomban fontos, hogy ne legyen balesetveszélyes a környezet. Bár nem minden akadálymentesítés az ő hatáskörük, az önkormányzatoknak ezen a téren is sok feladata van.

Ha akadálymentesítésről van szó, sok területen nem az önkormányzatok illetékesek, hiszen a nagyobb főútvonalaknak vagy az állami intézményeknek nem ők a fenntartói; ahogy a közlekedési eszközök és a megállók sem hozzájuk tartoznak. Sok minden viszont igen, például az általuk kezelt utak és az általuk működtetett közintézmények akadálymentesítése a kerületek feladata. Utóbbira jogszabály is kötelezi őket, ahogyan az államot is. Ennek teljesítése a budai kerületekben folyamatban van, de azoknak az intézményeknek a többségében, amelyeket gyakran keresnek fel a mozgásukban korlátozottak, jórészt már megoldott a közlekedésük, és van, ahol a látássérültek számára is akadálymentessé sikerült tenni a közintézményt.

Nehézséget többek között a műemlék épületek jelentenek, amelyeket költséges és bonyolult, néha pedig csak részben lehetséges akadálymentessé tenni. Ez utóbbi problémával szinte minden kerület szembesül, hiszen fontosabb műemlék épületek közül sok önkormányzati tulajdonban van, és nem egyszer közintézmények működnek bennük. Különösen igaz ez az I. kerületben: Budavár önkormányzata sokszor kényszerül arra, hogy a műemléki szempontokat összehangolja az akadálymentesítéssel, amire minden egyes esetben egyedi megoldásokat kell találni építészekkel és a kormányhivatal örökségvédelmi szakembereivel egyeztetve. – Műemléki lépcsősor és kapuzat például nem rámpásítható, a műemléki homlokzatot nem tudjuk mozgássérült lifttel ellátni – sorolta az I. kerület polgármestere, V. Naszályi Márta.

A polgármester elmondta, az akadálymentesség szempontjából a Várnegyed nem volt különösebben problémás, amikor a 2019-es önkormányzati választások után átvették a kerületet. Elkészültek például a Várba vezető gyalogos liftek – ám hogy ezeket akadálymentesen meg is lehessen közelíteni, az már a következő évek feladata lesz. Az önkormányzat magántulajdonban lévő épületek akadálymentesítéséhez is nyújt támogatást. Mint a polgármester elmondta: a mozgásukban korlátozott emberek tízévente egyszer kaphatnak lakásalakításra támogatást, ami sok érintett fiatalt megakadályoz abban, hogy önálló életet kezdjen.

– A szociális rendeletünkben egy új támogatási formát vezettünk be. Tulajdonosként és bérlőként olyan átalakítási munkákra lehet támogatást igényelni, amelyek jellemzően a mozgáskorlátozottak lakáshasználatát teszik lehetővé: ilyenek a lejjebb helyezett villanykapcsolók vagy a szélesebb ajtónyílások. Az a filozófiánk, hogy azt a lakást, ami egy kerekesszékben élő embernek kényelmesen használható, költözés esetén majd mások is könnyen tudják használni. Aki viszont kerekesszékkel él, annak nem mindegy, hogy hol van a villanykapcsoló. Fontos innovációnak tartjuk ezt a támogatást, nem is tudok róla, hogy az országban máshol volna hasonló kezdeményezés – mondta V. Naszályi Márta. – Egy-két olyan közintézményünk van, ahol elmarad az akadálymentesítés az ideálistól. De ahol felújítást végzünk, azt már ezzel a szemlélettel tesszük, mint a most megújuló Csalogány utcai háziorvosi rendelő vagy a korábban befejezett Markovics utcai rendelő esetében. És a korábban felújított Maros utcai rendelő is ebben a szellemben készült el.

Felújításkor, főleg a műemlékek esetén, mindig komplikáltabb akadálymentesíteni, mint eleve így megtervezni új létesítményeket – ez a tapasztalata Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata esélyegyenlőségi referensének, Pál Zsoltnak. – A Szentlélek téren, amelynek az átépítése az Óbuda kapuja projekt részeként zajlik, már eleve érvényesíteni tudtuk az akadálymentesítés szempontjait. A Szentlélek téren a Lajos utca felé most egy meglehetősen bonyolult lejárat található, terveink szerint ott lehetőség nyílna a villamosmegálló jobb megközelítésére – mondta a tervekről Pál. Az utólagos akadálymentesítés problémáira elmondása szerint a kerületben is van példa. A Szentlélek téri villamosmegálló ugyan nem az önkormányzathoz, hanem a BKK-hoz tartozik, ám ott jól látszanak a fejlesztések korlátai: a villamoshoz több lépcsőn keresztül vezet fel az út, és a lift csak az első összekötő lépcsőig jön le. Pál szerint sok ilyen megoldást látni a fővárosban: könnyen lehet, hogy a tervezéskor ez volt az egyetlen járható út, ami ugyanakkor csak részben oldja meg a problémát.

Óbuda nagy hangsúlyt fektet a látássérülteket érintő akadálymentesítő programjára, ezért is kötöttek partnerségi megállapodást a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületével. A Vörösvári úti rendelőintézetben Braille-feliratok segítik a látássérülteket a kerületi szabadidős sportparkokban, kilenc helyszínen akadálymentes a sportolás, az egyik bevásárlóközpontban pedig az Óbudai Egyetemen fejlesztett elektronikus vakvezető rendszert helyeztek üzembe. Pál Zsolt szerint az akadálymentesítés korántsem csak a kerekesszékkel közlekedők számára fontos. Az esélyegyenlőségi referens kiemelte: idősödő társadalomban élünk, ahol az időskorral járó mozgásszervi megbetegedések egyre gyakoribbak lesznek, így az akadálymentes, balesetveszélyt csökkentő megoldások sokkal szélesebb társadalmi rétegeket fognak elérni, mint pusztán a mozgáskorlátozottakat. Varga Előd Bendegúz, a II. kerület alpolgármestere arról beszélt a Budai Hangnak, hogy a közutak felújításánál – amelyek jelentős része a kerületek kezelésében áll – a közintézményektől eltérően nem kötelezik a fenntartót akadálymentesítésre, holott ez legalább olyan fontos a biztonságos közlekedéshez, mint a belső terek átalakítása. A kerületi út- vagy járdafelújítások minden esetben a kereszteződések akadálymentesítésével készülnek. – Ez azt jelenti, hogy elhelyeznek egy lábbal érzékelhető, úgynevezett taktilis jelzést, amely a vakokat és gyengénlátókat figyelmezteti az átkelőhelyre, és szintbe kerülnek a szegélyek is az útfelülettel, hogy azokon kerekesszékkel vagy babakocsival is akadálytalanul lehessen közlekedni.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/47. számában, annak is a Budai Hang mellékeltében jelent meg november 19-én.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg