Kimcshi és K-pop

Kimcshi és K-pop

A Koreai Kulturális Központ két év alatt a környék integráns részévé vált (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár nem olyan rég, 2019 végén avatták fel a Koreai Kulturális Központ Frankel Leó úti épületét a második kerületben, a négyszintes intézmény hamar a budai polgárok egyik kedvenc helye lett (egyébként az avatás időpontja is szimbolikus volt – a magyar–dél-koreai diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulójára emlékeztek vele). Ez nem csoda, hiszen a koreai kultúra világszerte hódít: az Élősködők című mozifilmet tavaly hat Oscar-díjat nyertek, idén a Squid Game filmsorozat minden korábbi rekordot megdöntött a Netflixen, és akkor még nem is említettük a koreai popzenét – vagyis a K-popot – amiért tinédzserek milliói rajonganak.

A hárommilliárd forintos beruházással átépített, nyolcezer négyzetméter összterületű budai intézet világszinten az ötödik, Európában pedig a legnagyobb koreai kulturális központ (a világon jelenleg 33 intézményük van, az utolsó idén novemberben nyílt meg a dél-afrikai Pretoriában). A cél adott: megismertetni és népszerűsíteni a koreai kultúrát itthon, erősítve a két ország kapcsolatát. Aki betér a teljesen ingyenes látogatható intézménybe, számos kulturális esemény és tanulási lehetőség közül válogathat a koreai nyelvtanfolyamoktól a taekwondo (és parataekwondo) edzéseken át a K-pop kultúrához kapcsolódó táncokig. Bemutató konyhájukban főzni tanulhatnak, kulturális műhelyükben kézműves tárgyakat készíthetnek a látogatók, természetesen az ottani tradíciókhoz kapcsolódva. A komplexumban színházterem, kiállítóterek, szemináriumi szobák, többezres állományú könyvtár (komoly gyerek- és tinédzserszekcióval), és taekwondo-edzőterem is található, továbbá egy külön emelet a koreai nyelv, a hagyományos viselet és kézművesség, valamint a teaszertartás megismerésére nyújt lehetőséget.

A központ megnyitása után nem sokkal tört ki a koronavírus-világjárvány, így az intézményt majdnem egy évre be kellett zárniuk – ekkor online oktatásra, virtuális kiállításokra és érintésmentes könyvtári kölcsönzésre álltak át. A magyar közönség körében a két legnépszerűbb terület a koreai mozi és a konyha. Az immár több mint tíz éve rendszeresen megrendezett Koreai Filmfesztiválon most ősszel is telt házas vetítéseket tartottak a Corvin moziban, a gasztronómia területén pedig a Távol-Keletről érkezett oktatók mellett olyan magyar hírességek is részt vettek már a központ programjaiban, mint Mautner Zsófi a gasztroblogger és Beck Zoltán énekes, dalszerző. Ezeken az eseményeken több olyan receptet is bemutattak, amely egy-egy dél-koreai film nyomán vált népszerűvé. Ilyen az Oscar-díjesőt hozó Élősködők egyik jelenetéből híressé vált étel, a ccsaphaguri, vagy minden idők legnézettebb koreai krimi-vígjátéka, az Extrém meló ikonikus csirkemenüje, amely előbb létezett a vásznon, mint a valóságban.

Az intézet idén júniusi újranyitását ismert koreai horrorfilm-paródiákkal reklámozták. A kampányban összesen négy kisfilmet készítettek, amelyek a könyvtár, a taekwondo-edzőterem, a tankonyha, valamint egy, a hagyományos koreai kultúrát interaktív módon bemutató szint használatára buzdítottak. A párperces szkeccsek olyan híres dél-koreai alkotásokat idéztek meg, mint a Vonat Puszanba – Zombiexpressz, a Két nővér, A cseléd, a Suttogó folyosók, vagy a Netflix első saját gyártású koreai sorozata, A királyság titkai.

Az épületet bebarangolva sok érdekességet találunk – például 90 munkaóra alatt készült el a könyvtár falfestménye, a cshekkado. Ezt a cshekkori tradicionális koreai festészeti műfaj inspirálta, amelyet „könyvek és dolgok” csendéletének is fordítanak. Az irányzat a XVIII. század második felétől a XX. század első feléig virágzott, fő támogatója Csongdzso király volt, aki nagy bibliofil hírében állt, és ő maga is szeretett festeni.

A budai intézetbe idén novemberben a jelenlegi koreai elnök felesége is ellátogatott: a foltvarró (csogakpo) műhely tagjaival egy csodaszarvas-motívumos tradicionális patchworkön dolgoztak közösen. Kim Dzsongszuk ajándékot is adott, az újrahasznosítás jegyében: a világsztár Blackpink K-pop csapat által viselt tradicionális koreai ruhák anyagmaradékaiból hozott magával a készülő koreai–magyar alkotáshoz. A dél-koreai first lady köszöntő beszédében a koreaiakat upcycling művészeknek nevezte, akik nem szeretnek semmit sem elpazarolni, és úgy jellemezte ezt a műfajt, mint ami magában foglalja a közösség, a harmónia, a család és a barátok boldogulásának reményét. „Remélem, hogy a csogakpo, amelyet együtt készítünk, a Magyarország és Korea közötti barátságot fogja bemutatni” – tette hozzá.

A központ munkatársai gondosan figyelnek arra, hogy intézményük ne csupán kultúraközvetítő szerepet töltsön be, de találkozóponttá és a környék integráns részévé váljon. A rendszeres filmklub mellett olvasókört is indítottak, november–decemberben pedig keddenként délben ingyenes, élő komolyzenei koncertekkel várták a környéken dolgozókat, az otthoni munkát végzőket, illetve a szomszédságban élő szépkorúakat. Kimennek az intézetből is: Dél-Koreát bemutató foglalkozást tartottak a Szőlő utcai javítóintézetben előzetes letartóztatásukat töltő kamasz fiúknak.

Ősztől náluk próbál a Soharóza kísérleti énekegyüttes, de volt közös projektjük többek között a Csíkszerda kórussal a Hableány-megemlékezések kapcsán, és koreai–magyar fúziós főzőversenyt is tartottak olyan magyar képzőművészekkel, akiket foglakoztat ez az étkezési kultúra. Olyan kreatív fogások születtek, mint Farkas Roland „kimcshirkepaprikás” perillás nokedlije vagy Fajgerné Dudás Andrea tölcsije, azaz töltött káposzta kimcshi ccsigével (káposztás raguleves), netán Mécs Miklós disznótoros hurkalevese (abalélevese) sárga gévagombával, májgombával és kimcshivel (fermentált csípős káposzta).

A jövő évre is érdekes programok sorával készülnek, hiszen tíz éve lesz annak, hogy az intézet jelen van Budapesten. A Moholy-Nagy Művészet Egyetemmel (MOME) közösen terveznek egy a hangult, azaz a koreai ábécét bemutató kiállítást, és ha a járványhelyzet engedi, fellép Budapesten a Koreai Nemzeti Balett, valamint a Leenalchi phanszori-pop együttes is – utóbbi Dél-Korea legviccesebb és legőrültebb, pozitív kultúrsokkja a Gangnam Style óta. A jövő évi Mesterségek Ünnepére is egy csapatnyi mester érkezik Koreából, hiszen az ázsiai ország lesz az esemény kiemelt vendége.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang karácsonyi dupla számában, annak is a Budai Hang mellékeltében jelent meg, december 17-én.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg