– Néhányan azt mondják, inkább az iskolában lenne a helyem. Néhányan azt mondják, inkább tanulnom kellene, hogy klímakutató legyek, és így „megoldhassam” a klímaválságot. De a klímaválságot már megoldották. Ismerjük a tényeket és a megoldásokat. Csak annyit kell tennünk, hogy felébredünk és változtatunk. És miért is tanulnék egy jövőért, ami hamarosan megszűnik létezni, amikor senki nem tesz semmit, hogy megmentse azt a jövőt?! – olvasható Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista Ég a házunk című könyvében. A #FridaysforFuture mozgalom elindítója világszerte fiatalok millióinak figyelmét hívta fel a klímaválságra. A felmérések azt mutatják, a Thunberg által is előrevetített ökológiai válság miatt egyre több a klímaszorongó fiatal, akik szerint a nem tudatos életmóddal az emberiség tönkreteszi Földet, cselekednünk kell, hisz a jövő a tét.
Erre reagálva a Greenpeace és az 1984 óta működő svéd ifjúsági szervezet, a Stockholm egyik hűtőházának épületében működő Fryshuset („Hűtőház”) azzal a céllal hívta életre a Planet One nemzetközi projektet, hogy minél több fiatal számára biztosítsa a klíma- és természetvédelemben való részvétel lehetőségét. Stockholmon kívül jelenleg két másik fővárosban tartanak fenn közösségi teret: a kenyai Nairobiban és Budapesten. Itthon a Planet One részeként és a hazai Greenpeace iroda szervezésében tavaly óta működik a Bolygó, amely most a Margit körút és környékének rehabilitációja érdekében elindított Margit-negyed programnak köszönhetően talált otthonra a II. kerületben.
A Margit körút 28–32. számú ház földszintjén, egy korábbi cipőbolt helyén, várhatóan decemberben nyílik meg az a közösségi tér, ahol fiatalokat, civil szervezeteket és a kerület lakóit várják klímaváltozással és klímatudatossággal kapcsolatos ingyenesen látogatható workshopokra és előadásokra, de művészeti, kulturális programokkal is készülnek. A Bolygó elsősorban a 15 és 25 év közötti korosztályt szeretné megszólítani, de mindenkit szívesen látnak, aki tenni szeretne a (zöld) jövőért.
– A Greenpeace 2009-ben, a kudarcos koppenhágai klímacsúcs után ismerte fel, hogy egyedül nem fogja tudni megoldani a klímaválság problémáját. Egyedül a helyi közösségeknek van lehetősége arra, hogy cselekvésre késztessék az embereket – mondja Mező János Bálint, a magyar Greenpeace-iroda ügyvezető igazgatója. – Aktivista kampányszervezetként az az egyik célkitűzésünk, hogy segítsünk a felelősen gondolkodó fiataloknak kiállni önmagukért, a zöld céljaikért, a klímáért, az ökológiai egyensúlyért. Ezért hívtuk életre a Bolygó közösségi teret is.
„Klímaszorongás? Ne szorongjanak. Rettegjenek!”
Milyen esélyei lehetnek az ökopolitikának az új hidegháború korszakában? A Karátson Gábor Kör vitaestjén a nagy lehetőség és a biztos összeomlás között választhattunk.
Mint azt a szakembertől megtudtuk, a közvélemény-kutatási adatok szerint Magyarország felnőtt lakosságának 90 százaléka fontos témának tartja a klímaváltozást, 80 százalék szerint pedig a kormány sürgős, aktív cselekvésére van szükség. A fiatalok között messze kimagasló, 60 százalékos a klíma- és ökológiai válságtól való félelem, ám a lakosság csupán 11 százaléka véli úgy, hogy képes tenni a klímakatasztrófa lassításáért. – A Greenpeace célja, hogy össztársadalmi szinten megerősítsük azt az érzést, hogy mindenkinek van helye, szerepe, felelőssége a klímaváltozás elleni harcban. A Bolygó a fiatalok körében akarja ugyanezt elérni. A legégetőbb kérdés most ugyanis az: túléljük-e a XXI. századot, és ha igen, mi vár ránk? Harc indul az erőforrásokért, vagy inkább új szokásokkal teli békés átmenetre kell felkészülünk?
– A fiatalok között is sokan tehetetlenek, nem érzik a saját erejüket, lehetőségeiket, úgy vélik, nem az ő felelősségük a probléma megoldása, sokkal inkább a nagyvállalatok vagy az Európai Unió feladatának tartják – mondja Körner Olga, a Bolygó egyik házigazdája. Munkatársa, Szeszák Panka szerint is bénítóan hat a klímaszorongás, kiszolgáltatottá teszi az embert, és bár erre is megpróbálnak reagálni, mégsem szeretnék, hogy csak a szorongás kösse össze azokat, akik betérnek majd hozzájuk.
Körner Olga szerint a klímatudatosság pozitív élmény, ezért helyezték a hangsúlyt a közösségépítésre, és kínálnak olyan kötetlen programokat, amelyekhez minél többen tudnak kapcsolódni, így a szorongás aktív, cselekvő energiává alakulhat. A drámafoglalkozások, filmvetítéssel egybekötött beszélgetések mellett kirándulások, kertlátogatások, közös élményfestések, kollektív könyvolvasás és ökotársas is várja a zöldülni vágyókat, míg a barkácssarokban elromlott tárgyak, kisebb háztartási gépek, biciklik javítására is lesz lehetőség. Azon túl, hogy új embereket nyernek meg az ügynek, a Bolygó a meglévő kezdeményezések, mozgalmak – mint például a már említett #Fridays for Future és az Extinction Rebellion – helyi bázisaként is működne, tervezik a fiatalok által elindított projektek támogatását, ahogy a helyi iskolákkal való együttműködést is.
Az orosz–ukrán háború és az energiaválság árnyékában úgy tűnik, a környezetvédelem kérdése másodlagossá vált. Ahhoz hogy pótolni tudják a kieső gázkészletet, számos ország nyúl újra a súlyosan környezetkárosító megoldásokhoz, a magyar kormány felpörgetné az MVM Mátra Energia Zrt. – vagyis a mátrai erőműként ismert visontai létesítmény – termelését, ezzel párhuzamosan pedig a lignit kitermelését is fokoznák. Az sajnos nem kérdés, mindez milyen hatással lesz a környezetre, az azonban igen, hogy milyen lehetőségei vannak ebben a helyzetben a zöldmozgalmaknak.
– Óriási gazdasági-szociális válság közepén vagyunk, mindenki a saját bőrén érzi, hogy mekkora a baj – mondja Mező János Bálint. – Amikor az energiaárak ilyen drasztikusan megnőnek, akkor Magyarországon a legszegényebb egymillió ember hirtelen a legszegényebb hárommillióvá válik. Abban a helyzetben pedig a túlélés sokkal fontosabb lesz a csomagolásmentes öko élelmiszernél. Ezért nem hibáztathatunk senkit, ételt kell adni a gyerekeknek, be kell fűteni a lakásokat. A kormány felelőssége azonban az eddigieknél is nagyobb: az elmúlt húsz év hibás döntései most éreztetik hatásukat, elég csak az épületek szigetelési hiányosságaira, vagy a megújulóenergia-források helyzetére gondolunk; ez utóbbi tekintetében utolsók vagyunk az EU-ban.
Mező János Bálint szerint hatalmas veszélyt rejt magában, ha visszatérünk a foszszilisenergia-forrásokhoz, például a lignithez. Ennek égetése során ugyanis még több szén-dioxid és káros anyag kerül a levegőbe, ami jelentős egészségügyi kockázatot és környezeti terhelést jelent. – Segíteni kell az embereknek, hogy túléljék a krízist, de közép- és hosszú távon zöld megoldásokkal kell érdekeltté tenni őket a fenntartható jövő elérésében. Erről szól a Bolygó is.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/43. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg október 21-én.
