A II. kerületi színház üzemeltetője feladta, de az intézmény tulajdonosai bíznak benne, hogy más folytatja tovább a munkát.
Budai Hang
A főváros környéki települések felduzzadása a budapesti kerületek számára is rengeteg problémát tartogat. A budai önkormányzatok szakembereit arról kérdeztük, hogy miként igyekeznek felülkerekedni ezeken a nehézségeken.
Bár a közgyűlés csak szeptember végén dönt az új vezető személyéről, forrásaink szerint a kérdés már a pályázat kiírásakor eldőlt.
Az egykor itt állomásozó legio II adiutrix életét bemutató új tárlattal és látványsétánnyal bővült az óbudai Aquincumi Múzeum, amely újabb életet lehel Magyarország legnagyobb ókori római gyűjteményébe.
A második világháborút követő modern építészet alkotásaiban sokan nem fedezik fel az értéket – a kormány tagjai egészen biztosan nem –, így a kísérleti telep házai nem kapták meg a műemléki védettséget.
Mi lesz az Átriummal? Miért zárták le az egyik legszebb budai barlangot? Mennyibe a kerül a fővárosnak az agglomeráció? A Magyar Hang legfrissebb mellékletében megtalálják a választ.
Traffibox és pofátlanító autó.
Klingl Béla animációs szakember a hiányzó magyar rajzfilmekről, a művészt helyettesítő technológiáról, Óbuda pozitív hatásáról és az önmagukkal verekedő színészekről.
Az UNESCO már 2019-ben kérte a kormányt, állítsa le a budai Várban zajló munkálatokat, a beruházás azonban azóta is gőzerővel halad.
A budai kerületek a státusztörvény árnyékában is készen állnak az őszi ovikezdésre.
Zene – pincétől a padlásig: harmincöt éves az Óbudai Társaskör, a jubileumról és a hagyományokról az intézmény igazgatóját, Vass Lajost kérdeztük.
Az egykori világklasszis úszó, gyermekorvos a sportnemzetről, a túlságosan magabiztos generációról és az egészségügy állapotáról. Interjú!
Pedig páratlan értéket rejt a Várhegy mélye: egy Mátyás király korában épült, évszázadok óta eltemetett zsinagógát.
Emlékéremmel ismerték el a földrengés sújtotta Törökországot is megjárt Wolf Ildikó mentőkutya-vezető és társa, Zete munkáját.
Naponta 26 ezer autó dübörög keresztül a Szilágyi Erzsébet fasoron, amely így az egyik legfontosabb budai útvonal, az állapota azonban – a hazai gyakorlatnak megfelelően – fordítottan arányos a forgalmi jelentőségével: alig járható.