Sportnemzet vagy sportoló nemzet vagyunk? Vajon aki a januárt sportos újévi fogadalmakkal indította, mostanra, túl az első hónapon, kitart még? Mit tegyünk, hogy ne legyen szalmaláng életű az elhatározásunk? Hogyan fogjunk hozzá a mozgáshoz, mire figyeljünk? Szakembereket kérdeztünk.
Gyakran halljuk, sportnemzet vagyunk, bár ezt különösen azok szeretik hangoztatni, akiknél a testmozgás leginkább a lelátóról szurkolást jelenti. – Tisztázzuk: nem mindegy, hogy sportnemzet vagy sportoló nemzet a magyar. Míg az előbbi azt jelenti, hogy a sportolóink valóban kiemelkedően teljesítenek nemzetközi szinten, az utóbbi arra utal, hányan sportolnak a mindennapok szintjén – hangsúlyozta a Budai Hangnak Paár Dávid sportközgazdász.
A statisztikai adatok kiábrándítóak: egy tavalyi, az olimpia évében készült felmérés szerint csupán a magyar lakosság 42 százaléka végez heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet, a megkérdezettek 28 százaléka azonban soha nem mozog.
A tömegsport támogatása elenyésző
A sportközgazdász szerint ennek részben kulturális gyökerei vannak, míg ugyanis Nyugat-Európában és különösen a skandináv államokban a testmozgás régóta a mindennapok szerves része, addig a kelet-európaiak, a volt szocialista blokk országai nehezebben állnak fel a fotelból. – Nálunk az élsport a mindenkori kormány eszköze volt arra, hogy itthon legitimálja, a világban pedig minél jobban pozicionálja magát. Az emberek is sokáig csak ekként tekintettek a testmozgásra – mondta Paár Dávid. Az is tagadhatatlan, hogy a sport közgazdasági értelemben luxuscikk, a jövedelmi helyzettel, illetve a szabadidő mennyiségével szorosan összefügg – sokan hivatkoznak arra, hogy egyszerűen nincs pénzük, idejük a testmozgásra. Miközben az állam az elmúlt években rengeteg pénzt költött a sportra – egyes becslések szerint 2014 és 2024 között költségvetési forrásokból 5000 milliárd forintot – ez jórészt a kirakatban lévő versenysportokra ment, míg a tömegsport támogatása elenyésző. – Ha azt vizsgáljuk, egy átlagos magyar település mennyire van olyan sportlétesítményekkel ellátva, ahová bárki ellátogathat, lehangoló képet kapunk. Ugyan az utóbbi években sokfelé épült kondipark, de a legtöbb uszodában, szabadtéri sportközpontban utánpótlás-nevelés, illetve a versenyekre való felkészítés zajlik. Ez is fontos, persze, segíti a gyerekeket, hogy megszokják az aktív életmódot, de jó lenne, ha a felnőttek is hozzáférhetnének a létesítményekhez rekreációs célból – hangsúlyozta a szakértő. Mint lapunknak elmondta, a magyar klubokban gyakran csak azoknak az edzőknek van valódi rangja, akik sikeres élsportolókat nevelnek ki, míg a rekreációs célú foglalkozások némiképp lenézett szegmensnek számítanak. – Tőlünk nyugatra sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a hobbisportolók igényei – tette hozzá.
Legyen a sport a mindennapok része – ez lett volna az eredeti cél a heti öt testnevelésóra 2012-es bevezetésével is, ám Paár Dávid szerint ennek eredménye legalábbis vegyes. Számos településen nem épült meg a tornaterem, a tornaszoba, a tanuszoda, hogy az iskolások valóban mindennap megfelelő körülmények között mozoghassanak. Így alakulhattak ki olyan furcsaságok, mint a folyosón levezényelt tesióra, vagy amikor még erre sincs mód: az elméleti testnevelés. Az állami pénzből felpumpált és a propagandával megtámogatott profi sportsikerek pedig a tömegek sportolási kedvére alig voltak hatással. Bár a hobbiból mozgók a költségvetési milliárdokból nem éreztek meg sokat, Paár Dávid szerint azért vannak kormányzati kezdeményezések, amelyek az aktív élet támogatását szolgálják. – Ilyenek például a Sportoló nemzet- és az Aktív Magyarország-programok. Az előbbi egy klubtagsági rendszerben működik, a honlapon történő regisztrálással bárki csatlakozhat, majd kedvezményes belépőket kaphat uszodákba, sporteseményekre, ingyen vagy kedvezményesen részt vehet a program eseményein. Az Aktív Magyarország-program az ökoturisztikai fejlesztést, az aktív kikapcsolódást, a kerékpárbarát közlekedést propagálja.
40 fölött: állóképesség és izom
Ha eljutunk az elhatározásig, miszerint idén többet mozgunk – adódik a kérdés, mégis mit és hogyan sportoljunk? Lakatos Péter, erőnléti szakértő lapunk kérdésére elmondta: a legrosszabb, amit tehetünk, ha az alapján döntünk, a Google szerint melyik mozgásforma égeti a legtöbb kalóriát. Nem árt, ha az orvosunkkal konzultálunk, van-e olyan tényező, ami óvatosságra kell, hogy intsen bennünket. – Ha nincs egészségügyi kockázat, hosszú távon olyan mozgást érdemes választani, amit kedvvel csinálunk. Az sem baj, ha ez valakinél a tánc, a lényeg, hogy jól érezzük magunkat közben – fogalmazott.
Tamás Rita: Ami fent mérgez, az leszivárog a társadalom legaljára is
Tamás Rita, a Ne pánikolj, sportolj! Facebook-oldal alapítója Norvégiában takarít, és ugyanúgy látja az északi ország társadalmának előnyeit, mint árnyoldalait, de távolabbról Magyarországot is másképp látja, mint egykor.
A szakember szerint 40 év felett fokozottan probléma, hogy mozgás hiányában fokozatosan épül le az izomtömeg, így a legfontosabb cél, hogy az állóképességünk javítása mellett izmot építsünk. – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatát érdemes megfontolni: heti 150 perc kardió- és két erőedzéssel, valamint napi tízezer lépéssel már sokat teszünk azért, hogy elkerüljük a leggyakoribb krónikus problémákat, a szív-és érrendszeri, illetve a daganatos betegségeket. A hosszú távú egészségünk érdekében érdemes figyelemmel kísérni a szervezetünk maximális oxigénfelvevő képességét jelző VO2 max értéket is – ezt okosórával követhetjük. A kerékpározás, úszás, gyorsabb vagy emelkedőn végzett séta, azaz a közepes intenzitású kardiovaszkuláris gyakorlatok kezdésnek jók lehetnek, onnan haladhatunk tovább az erőedzés felé. Ahogy edzettebbek vagyunk, érdemes kipróbálni a nagyobb egészségvédő hatással járó, rövid, de magas intenzitású intervallumos edzéseket – sorolta Lakatos Péter.
Aki konditermet választ, jól teszi, ha legalább a kezdeti időszakban szakember segítségét kéri. Tény, ezért fizetni kell, de nyilván senki nem szeretné, ha a kezdeti lelkesedésnek a sérülés vetne véget. Mit tegyünk, ha költséghatékonyan szeretnénk belevágni? – Kezdjük a sportot a már említett egyszerűbb mozgásformákkal, például gyors gyaloglással, ha pedig úgy érezzük, készen állunk az erőfejlesztésre, előtte legalább egy-két alkalommal konzultáljunk személyi edzővel. Ő felméri az állapotunkat, megtanít pár gyakorlatra, illetve összeír egy fokozatosan nehezedő edzéstervet. Így folyamatosan terheljük majd a szervezetünket és sikerélményünk lesz – mondta Lakatos Péter. A szakember figyelmeztetett, közben érdemes a táplálkozásunkra is figyelni, kerülni az ultrafeldolgozott ételeket, emelni a fehérjebevitelt és elegendő tápanyaggazdag ételt fogyasztani. – Fontos a vitaminpótlás is, az átlagos étrend szegényes jódban, szelénben, magnéziumban – ezeket biztosan pótolnunk kell. A magyarok többsége D-vitamin-hiányos, erre különösen télen ügyelni kell, számos kutatás bizonyítja, hogy a D3-vitamin a K2-vitaminnal együtt elengedhetetlen az egészséghez. Kell-e mondani Szent-Györgyi Albert országában, hogy a C-vitamin-pótlás is fontos? Egyéb kiegészítők közül én még a gyulladásgátló ómega-3 zsírsavat és az öregedést lassító, kognitív képességeket javító kreatint emelném ki. Minden esetben figyeljünk arra, hogy jó minőségű táplálékkiegészítőket vásároljunk – hangsúlyozta Lakatos Péter.
Építsünk ki rutint
Az életmódváltás azonban nem verseny. Nem az a cél, hogy minél hamarabb teljesítsük a változást, sokkal inkább, hogy minél messzebbre jussunk. Ezt már Trenka Andrea Petra dietetikus és viselkedéselemző szakértő mondta el a Budai Hangnak. Mit tegyünk, hogy a kezdeti lelkesedésen túl is fenntartható legyen a hajtóerő? A szakértő szerint nem elég, ha a motivációra alapozunk, sokkal hasznosabb, ha rutint építünk ki: így idővel lényegtelen lesz, hogy aznap épp van-e kedvünk a mozgáshoz. A rutin kiépítése lépcsőzetesen haladjon: ha eddig nem edzettünk, nem érdemes onnan indítani, hogy jövő héttől heti ötször megyünk edzőterembe.
– Az új célok megválasztásakor a legmotiváltabb énünket vegyük elő, a rutin lépéseinek kialakítása pedig a pesszimistább forgatókönyvet kövesse. Ha tudjuk, hogy heti két alkalom még biztosan belefér, hogy 1-1 órára elmenjünk sétálni, akkor kemény edzések helyett kezdjük így a mozgást. Ezáltal a sportolás örömmé válhat, és nagyobb esélyünk van a sikerélményekre is – hangsúlyozta. Trenka Andrea Petra szerint ne az legyen célunk, hogy mostantól soha nem torpanunk meg, inkább tanuljuk meg ezeket a helyzeteket jól kezelni. – Érdemes végiggondolni, mi vezet az ilyen szituációkhoz. Ezzel felkészíthetjük magunkat, mikor számíthatunk megingásra és előre kitalálhatjuk, hogyan vegyük elejét az ilyen helyzeteknek. Engedjük meg magunknak, hogy például heti egyszer akár eltérhessünk a rutinunktól, így megmarad a szabadságérzetünk, mégsem megy a kilengés a sikerélmény rovására – mondta. A dietetikus az étkezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, intő jel, ha az új étrendtől szenvedünk, azt hosszú távon biztosan nem fogjuk tudni tartani. Érdemes szakember tanácsát kérni, és közösen egy személyre szabott rendszert kialakítani.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/3. számában jelent meg, január 17-én.
