A Római-part egykor a vízisportok birodalma volt, mára az arculata alaposan megváltozott: a csónakházas hangulat lassan elvész az állami osztogatás és a lopakodó ingatlanfejlesztések miatt.
Önfeledt strandolók és evezősök, kicsik, nagyok, családok, barátok minden mennyiségben. Ez a kép tárul az ember elé, ha rákeres a legnagyobb online magyar fotóarchívumon, a Fortepanon a Római-part címszóra. Kevés olyan helyszín akad Budapesten, amelynek karaktere több mint száz éve ennyire markáns és egyértelmű lenne – igaz, 1973-tól kezdődően egészen tavalyig tilos volt fürödni a Dunában.
Az óbudai Aranyhegyi-pataktól északra fekvő dunai partszakasz már a múlt század elején a közösségi evezés fővárosi központjának számított, a II. világháború előtt majd’ 50 csónakház üzemelt a területen. A belvárostól bő fél órára található népszerű, jó adottságú pihenő-kiránduló hely a rendszerváltás óta eltelt harminc évben nagy változásokon ment keresztül. Csökkent a telkek állami tulajdonának aránya, az 1990-es 70 százalékról csaknem 20 százalékra esett vissza 2020-ra, s ez leginkább annak tudható be, hogy számos egykori vállalati üdülőt privatizáltak, míg az 1960-as években épített Lido Hotelt a legutóbbi gazdasági válság tette tönkre. A legszembetűnőbb változás pedig, hogy a csónakházas hangulat szép lassan elvész a lopakodó ingatlanfejlesztések miatt.
A Római-part 3 kilométeres sávját a Fővárosi Közgyűlés még 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté, ám az ebből adódó jogi kiskapukat kihasználva hamarosan sorra jelentek meg a területen az üdülőnek álcázott lakóparkok. A fideszes Bús Balázs vezette III. kerületi önkormányzat tíz éve, 2012-ben változtatási tilalmat rendelt el, ennek értelmében csak állagmegóvó munkák végezhetőek a Nánási út–Királyok útja–Pünkösdfürdő utca és a Duna által határolt részen.
Ezt többször is meghosszabbították, legutóbb a veszélyhelyzet miatt a Fővárosi Közgyűlés nevében eljáró Karácsony Gergely főpolgármester tavaly júniusban tolta ki a tilalmat a kerületi építési szabályzat elkészítéséig, de legfeljebb 2024-ig. A Rómain azonban ennek ellenére is építkeznek, ugyanis 2015-ben, két rendelet közötti rövid hiátust kihasználva többeknek is sikerült építési engedélyt szerezni: így hét fejlesztés kapott zöld utat. Ezek egyike a Római Lakópart, amelyet Garancsi István építőipari cége, a Market Építő Zrt. húzott fel. Három másik fejlesztés során további 9 üdülőnek álcázott lakást építettek, míg az egykori Postás üdülőben 2022-es átadással 13 üdülőapartmant alakítottak ki. Egy Királyok útja végére tervezett 12 apartmanos fejlesztésének engedélye ugyanakkor lejárt.
Az állami tulajdonban maradt néhány csónakházat a BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.) üzemeltette. 2021-ben újabb változás történt, ugyanis az állam két részletben, összesen 20 ingatlant, mintegy nyolc hektárt, az Óbudai Egyetemet (ÓE) felügyelő Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak és a Testnevelési Egyetemnek (TE) adott át.
A TE négy olyan ingatlanhoz jutott, amelyet korábban is az egyetem használt. Az Óbudai Egyetemhez került többek között a Csillag csónakház, a Pénzügyőr SE által használt volt KSH-sporttelep, és több korábban meghatározó, és különféle formában, de a legutóbbi időkig működő üdülő: a Délibáb I-II. üdülőtelep, a Csillagtelep, a Tropical-telep és a Lido szálloda. De az ÓE kapta az eredeti funkciója szerint egy elé épített büfé miatt már nem használható Bíbic csónakház épületét is.
A telekátruházásokkal az állami tulajdonrész a Római-parton bő 10 százalékra csökkent, a ingatlanokkal ezután az egyetemi alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, akár el is adhatják azokat. Ezzel párhuzamosan a BMSK tulajdonképpen elvesztette a korábbi infrastruktúráját (irodáját és emberei jó részét), és mindössze két csónakház – a Hattyú és a Béke – maradt az üzemeltetésében, azaz állami tulajdonban, de ezek is csak a bonyolult tulajdonviszonyok miatt.
A Római-part értékeinek védelmét és rehabilitációját segíteni szándékozó Design Workshop a Rómaiért (DWSR) civil műhely tavaly novemberben online konferenciát szervezett az érintett felek – így az egyetemek és többek között a kerületi önkormányzat, az evezősök és a Maradjanak a Fák a Rómain csoport – részvételével. Ezen a két rektor arról beszélt, hogy a területet megőrzik a sport és a rekreáció helyszínének; a TE versenysportban is gondolkodik, létrehozva a TFSE evezős szakosztályát, illetve itt lenne a sportszervező szakosok gyakorlati képzése is. Az ÓE vezetője a kerékpár- és az evezősszövetséggel kötendő megállapodásokról beszélt, illetve arról, hogy alapvetően az egyetemi sportolási lehetőségeket akarják bővíteni.
Nagy Ferenc, a Külker Evezős Klub tagja, a Római egyik veterán evezőse lapunknak elmondta, hosszú éveken át szorgalmazták, hogy megfelelő szakembergárdával jöjjön létre egy Római-parti vízisport akadémia, amely nem a versenysportnak, hanem minden sportolni vágyónak szól, így fejlesztve, erősítve a tömegsportot – ennek részleteit még két éve az Építészfórum honlapján vázolta.
Hogy az egyetemek színre lépésével a tömegsport hogyan alakul, nem tudni. A Rómait a szívükön viselő civilek közül sokan továbbra is attól tartanak, hogy ezek a telkek is áldozatául eshetnek az üdülőknek álcázott lakóingatlanos fejlesztéseknek. Jó, hogy létrejöhet egyetemi evezős központ, de azt nem tudni, hogy nem kényszerülnek-e értékesíteni az államtól megkapott ingatlanjaikat.
A DWSR szerint a jelenlegi csónakházakban mintegy 500-600 magánszemély bérel tároló helyet az evezős hajójának, kajakjának, kenujának. A szezon hagyományosan április elsején kezdődik, ám idén akkor még sok mindent nem lehetett tudni a csónakházak nyitásáról. A BMSK február legvégén írt ki pályázatot a Hattyú tízéves üzemeltetésére, miután a Békét rábízták a tavaly hajóbérbeadásra szerződő Rower Rent House Kft.-re. A Hattyú üzemeltetésére a magánkézben lévő Külker Evezős Klub, a Hattyú Vízisport Egyesület, a Fák a Rómain csoport és a Valyó Egyesület is adott be közösen pályázatot. Győztest azonban nem hirdettek, a BMSK sikertelennek nyilvánította a tendert, és új pályázat kiírását készíti elő, 2023-as kezdő időponttal.
Lapunk megkereste a BMSK-t, ők azt írták: a korábbi feltételek mellett, saját üzemeltetéssel működtetik tovább a Hattyú csónakházat. Arra a kérdésünkre, készült-e bármiféle terv, a tulajdonukban maradt csónakházak használatára, azt válaszolták, hogy „a változtatási tilalom miatt jelenleg nem lehetséges hosszú távú koncepciót kialakítani”. Tájékoztatásuk szerint jelenleg is zajlik az ingatlanok átadás-átvételi folyamata a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvánnyal.
Az ÓE sajtóosztálya azt írta kérdéseinkre: „Az Óbudai Egyetem célja – felismerve és hangsúlyozva a sport és rekreáció pedagógiai és egészségügyi jelentőségét –, hogy az egyetem polgárai részére minél szélesebb körben biztosítsa a sportolási- és rekreációs lehetőségeket. Az átvett Római-parti ingatlanok, csónakházak a környék hagyományaira és a természeti környezet megóvására tekintettel sportstratégiai céljainkat fogják szolgálni. Az evezős sportok jelentőségét, közösségformáló erejét rendkívül fontosnak tartjuk.”
A TE rektori hivatala vezetője, Szőke Ádám ugyancsak lapunk megkeresésére arról tájékoztatott: „Dr. Sterbenz Tamás rektor úr egy személyes egyeztetés keretein belül fogadta a »Civil Platform a Rómaiért« képviselőit, továbbá az Óbudai Egyetem rektorával közösen részt vett az egyesület által szervezett online fórumon is. A megbeszélések alkalmával rektor úr biztosította a résztvevőket, hogy az egyetem az ingatlanokat az eddigi funkciók megőrzésével, továbbra is oktatási, valamint rekreációs célokra kívánja használni. A telkeken lévő ingatlanokat az egyetem a mai kor és az európai szintű sporttudományi oktatás követelményeinek megfelelően kívánja felújítani, azonban a modernizálás során kiemelt figyelmet fordít a Római-part hagyományaira, különösen az értékes természeti környezet megóvására.”
Április 15-én a Béke, a Csillag és a Hattyú csónakházak is kinyitottak. A Hattyú Vízisport Egyesület elnöke, Botka Jenő lapunknak arról beszélt, a csónakházban sok olyan bérlő tartja saját tulajdonú evezős hajóját, kajakját, kenuját, aki már 60 éve bérli a helyet; elsősorban ők azok, akik a hagyományokat fenntartják, fiatalokat tanítanak az evezés örömeire, a part hangulatának megőrzésére. Botka Jenő szerint egyelőre nem tudni, hogy a változtatási tilalom lejárta után mi lesz. – A római-parti evezésnek a jelenlegi felállásban nincs perspektívája, hiszen üzleti alapon képzelik el a megoldást, és sajnos, amíg az állam vagy az önkormányzat nem vállalja fel ezt a feladatot, addig ezeknek a leromlott állapotú csónakházaknak nem sok esélye van.
Megkerestük az ügyben a III. kerületi önkormányzatot. Béres András alpolgármester válaszában hangsúlyozta, hogy Óbuda-Békásmegyer következetesen kiáll amellett, hogy a Római-part sport- és rekreációs funkciója megmaradjon, domináns legyen. Külön támogatják az evezős sportot, megpályázható támogatásokkal is segítve a szakágat. Hozzátette, a korábban kiadott építési engedélyek némelyikénél a beruházó vállalta, hogy csónakházat is üzemeltet, ezt a kerület igyekszik kikényszeríteni, ám mivel az állam elvonta az önkormányzat összes építés hatósági jogosítványát, korlátozottak az eszközeik.
Az alpolgármester szerint az egyetemeket váratlanul érte, hogy tulajdonba kapták az ingatlanokat, és úgy tudja, nincs kiforrott elképzelésük a hasznosításról. – Azt kommunikálják, hogy szeretnék a sport- és rekreációs funkciókat fenntartani, de érthető az aggodalmunk, mert valójában mindenről a fenntartó alapítványok kuratóriuma dönt.
Béres András elmondta, hogy a telkek további aprózódását és a lakófunkció visszaszorítását a kerületi építési szabályzat megalkotása során lehet kontrollálni. Ennek elkészültéig kerület és a főváros ragaszkodik a változtatási tilalomhoz. Az alpolgármester hangsúlyozta, a Római-part jövőjéről a helyi lakosok, a civilek, a sportklubok és a vállalkozók bevonásával közösségi tervezés zajlik, ennek eredményeképpen fog megszületni a part fejlesztési koncepciója.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/21. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg május 20-án.
