A szecessziós húsüzemtől a „borzalmas betonmonstrumig”
Hol szeszgyár állt, most lakópark: Waterfront City Óbudán (Fotó: Biggeorge Property)

Súlyos tömbök merednek ki a földből ott, ahol egykor Magyarország szeszgyártásának – és így az egész nemzetnek a – szíve dobogott. Óbudán, a Duna-parthoz közel, a Folyamőr utca, a Miklós tér és Bogdáni út által határolt 5 hektáros területen Waterfront City néven épít új városnegyedet a Biggeorge Property. Az ország egyik leggazdagabb embere, Nagygyörgy Tibor cége – innen a név: a Biggeorge az Nagygyörgy angolul – a valaha az Óbudai Szeszgyárnak otthont adó telken négy ütemben húzza fel az „okos városrészként” hirdetett lakóparkját. Ahogy arról beszámoltunk, a telken végzett előzetes leletmentő feltárások során a Mithrász-kultusz egy szentélyét fedezték fel a szakemberek. Az előbukkant épület régészeti szenzáció, amelynek sorsa azonban nagyban függ a körülötte zajló ingatlanfejlesztéstől. A páratlan lelet apropóján megnéztük Nagygyörgy Tibor fővárosi és vidéki beruházásait: a milliárdoshoz köthető építkezések Óbuda mellett számos városrész és település arculatát változtatták meg jelentősen, és ezek a projektek akár a Mithrász-szentély jövőjéről is árulkodhatnak.

Kezdjük a jelen szöveghez szimbolikus és fizikai értelemben is legközelebbi üggyel: a Magyar Hang szerkesztőségének szomszédjában, a Mester utca 29., illetve 31. alatt, az egykori Brauch húsbolt műemlék épülete, valamint a mellette álló húsüzem fölé álmodott nyolcemeletes – kétszintes teremgarázzsal rendelkező – luxus lakóházat a Biggeorge. A Spirit Residence néven futó projekt a végéhez közeledik, így lassan valós képet kapunk arról, hogy mi lesz a főváros legrégebbi, folyamatosan működő húsboltjának sorsa.

A munkálatok 2021-es megkezdésekor a műemlékvédelmi szempontokat kiemelten kezelte a beruházó. A Mester utcai üzlet bezárásakor elterjedt a hír, hogy a környék arculatát egykor meghatározó földszintes épületek sorába illeszkedő ház is eltűnik a Középső-Ferencvárosból, az építtető azonban hangsúlyozta, hogy az egykori Brauch-üzletet megőrzik az utókornak. A látványterveken valóban ott szerepelt a műemléki védettséget élvező húsbolt, mementóként emlékeztetve a környék múltjára. Menet közben – naponta jártunk el az építkezés előtt – azonban kiderült, hogy bár a homlokzat valóban felidézi az eredetit, a megőrzés voltaképpen a szinte teljes újraépítést jelenti.

Brauch Ferenc 1902-ben vásárolta meg a Mester utcai ingatlanokat, és még abban az évben, a ferencvárosi búcsú napján, október 4-én megnyitotta a húsüzemet. Az ünnepélyes eseményen kétezer embert látott vendégül. A következő években folyamatosan bővítette a létesítményt, „amelynek bejáratánál szecessziós stílusban kialakított, igényes, mintegy mintaboltként szolgáló hentesüzletet üzemeltetett” – olvashatjuk a Magyar Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum leírásában. A gyárnak az 1910-es évek elején már 170 dolgozója volt, a cég forgalma pedig az első világháború végén meghaladta a húszmillió koronát. Brauch a magyar húsipar meghatározó szereplője lett, neve egyet jelentett a magas minőséggel, és nem csak a hús terén: a tulajdonos birodalma minden részletére odafigyelt, a Mester utcai üzlet belső terét például különleges Zsolnay csempékkel burkoltatta le – 2001-ben a szecessziós stílusú ornamentika miatt is kapta meg az épület a műemléki védettséget.

Brauch Ferenc egykori birodalma, és ami fölötte van (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Brauch Ferenc egykori birodalma, és ami fölötte van (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Az államosítást Brauch sem kerülhette el, cégeitől megfosztották, őt pedig családjával együtt vidékre száműzték, a fővárosba többé már nem költözhetett vissza, Gödön hunyt el, 1954-ben, 95 éves korában. Életművének ékköve, a Mester utcai húsüzem eltűnt, ám a Zsolnay csempével díszített szecessziós üzlet megmaradt, és a luxusépület átadását követően – új üzemeltetővel – újra megnyílhat a vásárlók előtt. Az újraépített helyiség így emlékműként tiszteleg Brauch Ferenc munkássága előtt.

Monstrum a Balatonnál

Feltehetően nem a tisztelet az első szó, ami a helyiek eszébe jut Nagygyörgy Tibor egy másik projektjéről, a Balatonszemesen épülő Szemesbay Resort luxuslakóparkról. Az egykori Hattyú kemping helyén felhúzott, 153 lakásos monstrum tágas teraszokkal és kültéri medencével csábítja leendő lakóit – utóbbi kifejezetten jól jön a Balaton partján. Persze a természetes vízről sem feledkeznek meg, a strandszakaszt „jelképesen” leválasztják a településről, a medret kotrással mélyítik, és egy jókora stéget is építenek. A NER balatoni területfoglalása óta egyre kevésbé tájidegen komplexum a szomszédságában épülő, vagy már elkészült hasonszőrű fejlesztésekkel együtt drasztikusan átrajzolja a part arculatát, és egyre látványosabban zárja el a víztől az arra nem érdemeseket – vagyis mindazokat, akik nem tudják megfizetni a nagyjából 2 millió forintos négyzetméterárakat.

Ehhez képest a telek egy négyzetméteréért csupán 68 ezer forintot kért a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart), amely azt követően vált meg feltűnően gyorsan és nyomott áron a tulajdonától (sok más értékes területtel egyetemben), hogy a Rogán Antal vezette Magyar Turisztikai Ügynökség többségi tulajdont szerzett a szintén állami cégben. Nagygyörgy Tibor cége egymilliárd forintért vásárolta meg az addig kempingként működő telket.

Az építkezés során kivágtak 50 fát – ehhez engedélyre sem volt szükség, nem készült ugyanis előzetes környezeti hatástanulmány, így akadály nélkül lehetett kiirtani a partot. Az Átlátszó tavaly szeptemberi cikkéből kiderült, a Balatonszemesi Önkormányzat 2022-ben módosította a helyi építési szabályzatot azért, hogy a telken a pinceszinti beépítés mértéke 30 százalékról 35 százalékra nőhessen – így több parkoló áll majd a luxuslakások tulajdonosainak rendelkezésére. Helyi civilek több mint 5 ezer aláírást összegyűjtöttek tiltakozásul „a borzalmas betonmonstrum” ellen, de a petíció sem akadályozhatja meg az újabb „Resort” megépülését. Igaz, Nagygyörgy Tibor azt ígérte, hogy az ingatlanra a helyiek is büszkék lesznek.

A Biggeorge útja Óbudára

A Biggeorge a Belvárostól kezdve a Németvölgyön át Sasadig, illetve a Dagály utcától Újbudán át a Balaton partjáig tucatnyi luxuskomplexumot valósított meg, vagy épít ebben a pillanatban is. Egyik leglátványosabb projektjük kétségkívül az egykori Óbudai Szeszgyár helyén magasodó Waterfront City.

Óbudán bő másfél évszázaddal ezelőtt jött létre az Első Óbudai Szeszégető és Finomító Részvénytársulat, amely hamarosan az ország legnagyobb szeszgyára lett. Az üzemben az államosítás után is megfeszített tempóban készült az ital – a magyar néplélek korokon és ideológiákon átívelő kontinuitásáról árulkodva –, a létesítményt a növekvő igényekhez mérten folyamatosan bővítették. Az 1970-es évek elejétől Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) néven működött, ekkor már üdítőt is gyártottak. A rendszerváltás után a vállalatot privatizálták, később ásványvizet palackoztak a gyárban. A helyi védettség ellenére a komplexum jelentős részét mára elbontották, csupán a főcsarnok és a gyárkémény maradt meg. Ezek köré épül a Biggeorge új városnegyede.

Ami nem egy szimpla épületegyüttes lesz, hanem „okos városrész”, ami annyit tesz, hogy a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és iroda egységeket a közösségi szolgáltatásokat támogató saját applikáció, mozgásérzékelős közvilágítás, napelemes okospadok, illetve a közterületi E-autó töltők egészítik ki. Kérdés, hogyan fér bele ebbe a koncepcióba a III. században épült szentély, amely az iráni-perzsa gyökerű, és a római császárkor egyik legfelkapottabb vallásának számító Mithrász-kultusz emlékét őrzi. A lelet teljes rekonstrukcióját nehezíti, hogy az épület maradék kétharmada kilóg a feltárási területről.

Felfigyelt a régészeti különlegességre az UNESCO Világörökségi Bizottság szakmai tanácsadó szerve, az Icomos Magyar Nemzeti Bizottsága is, amely január végi közleményében a kivételes vallástörténeti emlék szakszerű megőrzését szorgalmazta. A Mithraeum méltó bemutatásáig biztosítani kell a teljes leletegyüttes megfelelő védőréteggel/védőszerkezettel való lefedését – írták.

Mithras és a budapesti régészet perspektívái
T. Szabó Csaba

Mithras és a budapesti régészet perspektívái

Egy római szentély egy lakópark területén nem „csak” egy nyűg és teher kellene, hogy legyen a modern beruházók számára, hanem egy soha vissza nem térő lehetőség.

Megkerestük a szentély ügyében a Biggeorge Propertyt. Nagygyörgy Tibor arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szakemberek állásfoglalása alapján a leletek állaga és jelentősége egyelőre nem tűnik olyan mértékűnek, mint ahogy azt egyesek előrevetítették, de végleges értékelés csak az ásatások befejezésekor végezhető el. Hozzátette, hogy a fejlesztések során a régészeti feltárásokat kiemelt odafigyeléssel kezelik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2024/11. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg március 14-én.