Hiába bérlik jogszerűen az ingatlanokat az egykori OPNI-társasház lakói, nincs kinek fizetni a bérleti díjat. Az állami szervek egymásra mutogatnak, a vagyonkezelő nem elérhető.
Hatalmas fák árnyékában áll a Lipótmezei út elején az a két társasház, amelyet az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) dolgozóinak építettek az 1970-es években. Az akkor beköltözők korábban az OPNI területén éltek. Zelenák József is ott cseperedett fel, mivel szülei az intézetben dolgoztak. Ők már több évtizede nem élnek, így örökölte meg az 55 négyzetméteres lakás bérleti jogát az egyik társasházban. Az évtizedek a két épületen is nyomot hagytak: a vaskerítés rozsdás, a padokat, asztalokat megette az idő; a fák már-már az épületek magasságával vetekednek.
Az OPNI-t már 15 éve bezárták, azóta pedig mintha elfeledkeztek volna a szolgálati lakásokban jogszerű bérleti viszonnyal élőkről. Zelenák József ezt a státuszt azért hangsúlyozta, mert elmondása szerint a két házban olyanok is laknak, akik nem rendezték jogviszonyukat, sőt, úgy véli, illegális lakásfoglalók is berendezkedtek az épületekben.
A „megfeledkezés” az itt élők esetében szó szerint értendő: az állami tulajdonban álló lakásokat jogszerűen bérlők ugyanis már hosszú hónapok óta nem kaptak számlát sem a lakbérről, sem a közüzemi költségekről. Ezért az a furcsa helyzet állt elő, hogy bár eleget tennének fizetési kötelezettségüknek, ez már több mint egy éve lehetetlen.
Erre csak részben magyarázat, hogy a két háromemeletes, szocreál stílusú panelház körüli udvart a valóságban kerítés választja el az OPNI 18 hektáros területétől, ám a földhivatali nyilvántartásban egy helyrajzi számon szerepelnek. Így ha valamilyen változás történik az egykor tébolydaként is emlegetett ingatlanegyüttessel, az hatással van a két társasházra is.
Zelenák József elmondása alapján a problémák azt követően jelentkeztek, hogy kiderült: a kormánynak tervei vannak az állami tulajdonban álló OPNI épületével. Mint arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés az újonnan létrehozott Közép-európai Oktatási Alapítványnak (Keoa) adta át az ingatlanegyüttest, és a tervek szerint angol nyelvű középiskolát nyitnának benne. Ez a vagyonkezelésben bekövetkezett változás állítja azóta is megoldhatatlan feladat elé a közigazgatást.
Az iratok alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavaly májusban küldött értesítést arról, hogy a jövőben a külgazdasági és külügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket. Arról is írtak, hogy a számlákat a külügy küldi majd. Ez után azonban semmi sem történt. Zelenák József próbálta felvenni a kapcsolatot az MNV-vel, a tárcával és az alapítvánnyal is. Az MNV azzal hárította a megkeresést, hogy már nem illetékesek.
A Keoe elérhetetlennek bizonyult: sem honlapja, sem e-mail-címe, sem telefonszáma; a Fővárosi Törvényszék civilszervezeti nyilvántartásában sincs ilyen információ a mai napig sem. Egyetlen bizonyosság van az alapítvány ügyében, hogy a Szabadság térre jegyezték be – de ott is elérhetetlen. A bírósági nyilvántartásban egyetlen közelmúltbeli változásra bukkantunk: május elején nevezték ki Horváth Viktória főigazgatót a szervezet képviselőjévé.
A bérlő Külügyminisztériummal folytatott levélváltásai arról árulkodnak, hogy valójában nem tudni, mikorra rendeződhetnek a problémák. A tárca ugyanis arról értesítette, hogy a díjakat a későbbiekben megjelölt módon fizesse majd meg, a részletekről viszont azóta sem érkezett tájékoztatás. Azzal igyekeztek nyugtatni a férfit, hogy joghátrány és érdeksérelem nem éri őt a hátralék miatt. Zelenák József szerint azonban ez a helyzet önhibáján kívül hozza őt és a többi bérlőt kiszolgáltatott és megalázó helyzetbe, mivel a hátralék már 300 ezer forintra rúg.
A legújabb e-mailek alapján azonban még május végéig sem fejeződött be az üzemeltetés teljes körű átvétele. Az MNV ugyanis arról tájékoztatta a bérlőt, hogy bár az ingatlant átadták az alapítványnak, továbbra is „az MNV van birtokon belül”. Alighanem ez az oka annak is, hogy például a fűnyírást továbbra is az MNV megbízásából végzi el egy társaság.
Lipótmezei úti egykori szolgálati lakások (Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László)
A jelek szerint a lakók helyzeténél akad fontosabb a kormányzat számára: az áprilisi választás után két héttel a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a budapesti nemzetközi középiskoláról szóló projektjét. Ezzel mentesülhet a beruházás számos eljárás alól. A bérlők és az iskolaalapítás ügyében megkerestük az MNV-t és a Külügyminisztériumot is – tekintettel arra, hogy Magyar Levente, a tárca államtitkára a Keoa kuratóriumi elnöke –, válasz azonban lapzártánkig nem érkezett.
Úgy tudjuk, többször felvetődött, hogy a II. kerület önkormányzata átvenné a két házat – amelyben különben számos lakás üres már. Erre vonatkozó felvetésünkre a polgármesteri hivatal azt közölte, hogy az önkormányzat minden megoldásra nyitott. – Meggyőződésünk szerint szociális és szolgálati bérlakásként funkcionálhatnának az ingatlanok, így a most ott élők mellett elképzelhető, hogy több kerületben dolgozó ápoló, óvónő, tűzoltó vagy rendőr lakhatását segíthetnénk – tudatták.
Az átvételről szóló egyeztetések egyébként már 2020 decemberében elkezdődtek. Akkor Őrsi Gergely polgármester Magyar Leventével találkozott, de egyeztettek 2021 októberében Szijjártó Péter külügyminiszterrel is. Mint írták, az egyeztetések folytatódnak. Az önkormányzatnak továbbra is célja, hogy segítse az ott élők lakhatását, és lehetőség szerint további szociális és szolgálati bérlakást alakíthassanak ki.
Szijjártó engedélye
Tavaly az MNV Zrt. kilakoltatta volna a két társasházban élők egy részét azért, mert érvelésük szerint nem rendelkeznek érvényes bérleti jogviszonnyal. Ezt követően a párbeszédes Tordai Bence egyeztetett Szijjártó Péter külügyminiszterrel, majd bejelentették: mégsem lakoltatják ki az ott élőket. Tordai Bence közösségi oldalán megjelent beszámoló szerint ígéretet kapott arra, hogy a családok maradhatnak a házakban, vagy új, magasabb minőségű ingatlanokat építenek számukra az OPNI-területen belül. A lakások kezelését pedig átveheti az önkormányzat.
Kuratóriumban a NER tagjai
Az alapítvány létrehozásáról szóló országgyűlési vita során Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár – aki aztán a kuratóriumi elnöke lett – azzal érvelt, hogy az újonnan létrejövő középiskola Közép-Európa legszínvonalasabb, angol és a térség nyelvein oktató intézménye lenne. Nem titkoltan a nem magyar ajkúak számára teremtenének középiskolát. Az alapítvány kuratóriumi tagja Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Csányi Gabriella, az OTP-vezér Csányi Sándor lánya, illetve Maróth Miklós, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat elnöke is.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/25. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg június 17-én.
