Willy Wonka színes-szagos csokoládégyára, koktélozó macskák, lámpaernyős részegek, a Nagy Alma kék égboltja, egy óriási pohár sárga martini – a Margit körút szürkeségét a kortárs pop-art amerikai mestereinek harsány alkotásai törik meg. Shag, Britto és Fazzino munkáit olyan hírességek gyűjtik, mint Paul McCartney, Morgan Freeman, Jennifer Aniston, Julia Roberts, Madonna, Whoopi Goldberg vagy Sting.
Március közepén a Dugattyús-házzal szemben nyitotta meg a Kolibri Art Studio Europe galériát Fekete Barna Bernard feleségével közösen. Az üzletember a hetvenes években tinédzserként hagyta maga mögött a szocialista Magyarországot: Párizson és New Yorkon keresztül jutott el Kaliforniába. Több évtizedig vezette a művészeti nyomatokkal foglalkozó Kolibri Art Studiót, ahol megismerkedett a legkeresettebb pop-art művészekkel. Nemrégiben feleségével úgy döntöttek, hogy visszatérnek Budapestre. A Margit körút környékén találtak új otthonra, és már akkor megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy a környéken nyitják meg saját galériájukat.
Bernard régóta szoros kapcsolatot ápol a kortárs képzőművészekkel, köztük Shaggal, Fazzinóval és Brittóval, a régióban így egyedül a Kolibri Art Studio Europe-ban láthatók az alkotók munkái, de a pop-art képek mellett az art déco korszak jelentős amerikai illusztrátorai, Norman Rockwell és J. C. Leyendecker nyomatai is megtalálhatók a galériában. A limitált példányszámú nyomatok különleges technikával készülnek: a szerigráfia egy igen érzékeny szitanyomásos eljárás, amely az egyes színek elkülönítésével az eredeti nyomat reprodukálását jelenti aprólékos módon, míg a giclée-nyomtatás digitális pigmenteket használ az élénk és múzeumi minőségű másolatok elkészítéséhez.
Fekete Barna Bernard a pesti belváros helyett azért a Margit körúton nyitotta meg galériáját, mert úgy érezte, rengeteg lehetőséget rejt a környék, ami akár Buda új kulturális negyede is lehet. Pár üzlethelyiséggel arrébb, a Kolibri Art Studio Europe galériával egy időben nyitott meg egy hulladékmentes bolt is.
A Pocsaji Csilla által alapított Tebe Békéscsaba, Esztergom, Velence, Zalaegerszeg, Miskolc és Szeged után első budapesti üzletét nyitotta, ahol a fűszerek, szálas teák, tészták, hüvelyesek és aszalványok mellett intim higiéniai termékeket és állatkísérletektől mentes, vegán és lebomló tisztítószereket is lehet kapni.
A Margit körút hosszú ideje vegetál, a „Buda kapujához” méltatlan állapoton próbál javítani a II. kerület vezetése a tavaly életre hívott Margit negyed programmal, amelyben az üresen álló önkormányzati ingatlanokat kedvezményes díjszabással vehetik bérbe a vállalkozó kedvűek. A legfőbb kritérium, hogy az adott szolgáltató gyalogosforgalmat generáljon az utcán, illetve közösségi-kulturális tevékenységet folytasson. Bár szigorúan véve sem a galéria, sem a hulladékmentes üzlet nem a Margit negyed program részeként költözött környékre, jelenlétük mindenképpen lökést adhat másoknak, hogy ott nyissanak boltot, hozzájárulva a környék felélénkítéséhez.
A Margit körút ezen része pár évtizede még élettel teli kiskereskedelmi negyed volt: trafikok, butikok és kedvelt vendéglátóhelyek is működtek a környéken. A Széna téri Mammut megnyitásával azonban a szolgáltatások nívója egyre jobban csökkent, megjelentek a diszkontok és a turkálók, a legtöbben pedig nem tudták tartani a versenyt a közeli bevásárlóközponttal.
A 4-es, 6-os villamos vonalának leghosszabb megálló nélküli szakasza a Margit híd budai hídfője és a Mechwart liget közötti rész, a le- és felszállás lehetőségének hiánya egyértelműen hatással van az itt található üzletek forgalmára. Pedig egykor ezen a szakaszon, az Országúti Ferences Plébánia előtt is volt villamosmegálló. Ezt azonban a hatalom nem nézte jó szemmel, így 1953-ban váratlanul megszüntették. „Arról szörnyülködtek, hogy a budai ferences templom mellől elvették a villamosmegállót. Az asszonyok szerint fájt a kommunistáknak, hogy felszállás előtt és leszálláskor olyan sokan betértek a templomba” – olvasható László István ügynöki jelentésében, mely az Osiris Kiadó Egyházügyi hangulatjelentések 1951–1953 című kötetében lelhető fel.
– Egy városrehabilitációs terv nem állhat meg ott, hogy az üzlethelyiségek gazdára lelnek – mondta Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, a Margit negyed jövőjéről szóló április 11-ei sajtótájékoztatón. – Az üres kirakatok mellett a hatalmas autóforgalomból következő zaj és környezetszennyezés is nagy problémát jelent a Margit körúton – fogalmazott, majd elárulta, hogy a kerület belevág a negyed zöldítésébe. Növelnék a már meglévő zöldsávok méretét úgy, hogy azok illeszkedjenek az útszakasz építészeti adottságaihoz. A terveket a Főkert készítette, a kivitelezést pedig az önkormányzat végzi, várhatóan még idén. A beruházás keretében több mint egy tucat fát is elültetnek, ennek érdekében pedig eltérnek a jelenlegi jogszabályoktól, azok ugyanis nem engedélyeznék az új példányok telepítését.
Őrsi Gergely elmondta, hogy a zöldítés mellett a környék építészeti értékeinek megóvására is hangsúlyt helyeznek. Ezt a cél szolgálta a társasházakra kiírt homlokzatfelújítási pályázat, idén pedig a nem vakolt felületű házak megtisztítását végzi el az önkormányzat. A sajtótájékoztatón elhangzott, az elmúlt egy évben összesen 19 üzlethelyiség talált gazdára a Margit negyed program részeként, az új pályázatokat pedig májustól várják.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/16. számában jelent meg április 15-én.
