– Nem léphetek be a barlangba, amit a vezetésemmel fedeztünk fel, és három évtizedig kutattunk, de kitiltottak onnan is, ahol szintén komoly áttörést értünk el – fogalmazott a Budai Hangnak Adamkó Péter. A barlangkutató 1984- ben a Leél-Őssy Szabolcs geológussal közösen irányított csapat élén tárta fel a II. kerületi József-hegyi barlangot, a Molnár János-barlang hévizes termét pedig az ő irányításával kötötték össze az évtizedekkel korábban kifúrt táróval. Az eredményei és kutatómunkája ellenére Adamkó Péter ma már egyik helyre sem teheti be a lábát.
A kutató hangsúlyozta, kicsinyes dolog az ő korlátozása, ennél azonban sokkal nagyobb baj, hogy a páratlan természeti kincsek erőszakos elfoglalása tönkreteszi a szakmát, és ellehetetleníti a további feltárásokat. A hozzáértő szakembereket elüldözték, a barlangokkal pedig vagy nem foglalkozik senki, vagy a NER-közeli üzletemberek kalandturisták szórakoztatására használják azokat. Esetleg alternatív megoldások után néznek: a legújabb terv szerint űrhajósok költöznének a Molnár János-barlangba.
De maradjunk egyelőre a felfedezéseknél. Adamkó Péter elmondta, a József-hegyi barlangot egy belügyi lakótelep építése kapcsán találták meg. A munkálatok során egy markológép apró üreget tárt fel, ez vezette a mélybe a kutatókat. A felfedezés átütő nemzetközi siker volt: a mára hat kilométer hosszan feltárt természeti képződmény rejti a világ legnagyobb hévizes barlangi kristálytermét. Nem mindenki örült azonban felhőtlenül a sikernek, a járatok ugyanis Kádár János háza alatt is elhaladtak, és a rendszer első emberének felesége nehezen viselte az üregek jelenlétét.
– Üzentek, hogy Kádár látni akar, és amikor odaértem, Kádárné üvölteni kezdett velem, hogy tönkreteszem az életüket, miattam kell elköltözniük az otthonukból, de mondtam neki, hogy rám ne haragudjon, nem én vájtam ki a barlangot, én csak felfedeztem – idézte fel a kutató. A barlangászok később mégis okoztak némi kellemetlenséget Kádáréknak, ásás közben elvágták azt a titkos vezetéket, amelyen keresztül a pártfőtitkár háza kapta az áramot.
A barlangban később megfordult a politikai élet színe-java. Adamkó Péter szerint minél több döntéshozó ismeri meg a természeti csodákat, annál nagyobb az esélye, hogy megóvják azokat. Régen legalábbis így működött a dolog: a József-hegyre tervezett építkezést nem állították le ugyan, de a tervezettnél jóval szerényebb méretekben valósították meg. A kutató később sem szakított a hagyománnyal, a rendszerváltás után is meghívta a mélybe a hatalmi elit tagjait, így mások mellett Sólyom László köztársasági elnök is megjárta a szűk járatokat és a tágas termeket.
Sok politikus és híresség megmártózott a Molnár János-barlang kellemes hőmérsékletű vizében is. De a két helyszín nem csak ezért áll szoros kapcsolatban egymással: feltehetően ugyanannak a rendszernek a részei, az összeköttetésre ugyanakkor még nem találtak rá. Adamkó Péter feltételezése szerint a József-hegy mélyében utoljára megtalált szakasz vezethet el a Molnár János-barlanghoz, ennek kutatása azonban a kitiltással félbe szakadt. Hiába tárták fel ugyanis csaknem 6 kilométer hosszan a járatokat, rekultiválták a felszíni területet, és fejezték be társadalmi munkában a barlang bejáratánál emelt kis házat, a kutatási engedélyüket a hatóság nem hosszabbította meg. Az épület használata ügyében pedig – miután a bérleti szerződés lejárt – per indult, amelyet a vagyonkezelő Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megnyert, ezt követően rendőrökkel érkező végrehajtók lakoltatták volna ki a kutatókat, akik azonban addigra elhagyták az ingatlant.
Hasonló események zajlottak a Rózsadomb alatt húzódó Molnár János-barlangban is, amely – ahogy arról a Budai Hangban többször írtunk – egyedülálló képződmény: Magyarország legnagyobb víz alatti barlangja, amely a világ legnagyobb víz alatti hévizes termét rejti. A Frankel Leó útról megközelíthető természeti csodát már a XIX. század közepén ismerték – felfedezője a későbbi névadó, Molnár János gyógyszerész volt – feltárására azonban másfél évszázaddal később került csak sor. 2002-ben egy üreg kitisztítása után Gyurka Zsolt barlangi búvár talált rá az addig ismertnél lényegesen kiterjedtebb járat rendszerre, és a hatalmas víz alatti teremre – amelyet később Adamkó Péter a mesteréről Kessler Hubert-teremnek nevezett el.
Tíz év alatt közel 6 kilométer hosszan váltak ismertté a járatok, és a búvárokkal párhuzamosan a barlangi kutatók is folyamatosan dolgoztak a felszínről száraz lábbal megközelíthető területeken, de a tudományos munka mellett a szórakozás is belefért. A termál vízzel teli, pazar látványt nyújtó terem sok embert vendégül látott. Mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Demszky Gábor főpolgármester is megmártózott a mélyben, de a gyermekeik társaságában Angelina Jolie és Brad Pitt is ellátogatott a Molnár János-barlangba.
Egy 2011-ben bekövetkezett tragédia – egy búvár a felszínen rosszul lett, és elhunyt – vetett véget az addigi gyakorlat szerinti kutatásnak és merülésnek. A hatóságok a halálesetre hivatkozva visszavonták Gyurkáék és Adamkóék engedélyét is, annak ellenére, hogy a vizsgálatok szerint minden szabályosan zajlott, és a tragédiát nem emberi mulasztás okozta.
– Mondvacsinált okokra hivatkozva dobták ki a búvárokat is, és bennünket – mesélte Adamkó Péter. – Nem hivatalosan többen is elárulták nekem, hogy a barlangot Orbán Győző, a miniszterelnök testvérének búvároktatója, Hosszú Attila nézte ki magának, hogy a téli hónapokban ne kelljen a déli tengerekre menni merülni. És ebben a kormány támogatását is élvezte, az elvben a természetvédelemért felelős minisztériumi és hatósági emberek többször közölték velem, hogy a kalandturizmust részesítik előnyben a kutatással szemben. Eltüntettek minket az útból, már a vízhez sem engedtek vissza, csak annyi ideig mehettünk le a táróba, hogy a cuccainkat összepakoljuk.
Ahogy arról a januári Budai Hangban írtunk, a Molnár János-barlang bérleti jogát Hosszú Attila cége – Hosszú és Halmos Kft. – 2015-től 2029-ig kapta meg a DINPI-től, a szerződés értelmében havi 150 ezer forintért (összehasonlításként: a DINPI 100 ezer forint bérleti díjat szed a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaságtól a Szemlő-hegyi-barlangnál található 30 négyzetméteres irodáért). Az elmúlt hét évben a kormány több alkalommal is támogatta a mélyben tervezett fejlesztéseket. 2015 decemberében a „természetvédelmi célokkal összeegyeztethető hasznosítása érdekében szükséges beruházások” megvalósítására 169,2 millió forintot biztosítottak, 2017 decemberében pedig ugyanilyen indoklással csaknem 130 milliót csoportosítottak át az előző évi költségvetési maradványból.
A Molnár János-barlang eddig a kalandturisták, a profi és hobbimerülők célpontja volt, a tervek szerint azonban most új funkciókkal bővül a fokozottan védett természeti képződmény kínálata: űrhajós tréning helyszínéül szolgálhat. Információink szerint az Európai Űrügynökség (ESA) által finanszírozott projekt keretében űrhajósok költözhetnek a mélybe, hogy a vízben szimulálhassák az asztronautákra váró kihívásokat. Az ESA a barlang felhasználásának lehetőségét vizsgáló tanulmányra tavaly írt ki pályázatot. Magyarország komoly ambíciókkal vetette bele magát az űrkutatásba.
A kormány a szakterületet 2018-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz rendelte, és Ferencz Orsolya személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztost nevezett ki. – A világűr adta lehetőségek kiaknázása mára nem csupán a nagyhatalmak privilégiuma. Az űrszektor gazdasági jelentősége fokozatosan növekszik (…) A magyar kormány felismerte az űr szektor gazdasági jelentőségét, és ennek hatására döntést hozott a terület hazai fejlesztéséről – írta bemutatkozó anyagában Ferencz Orsolya. A kormány rövid távú tervei között szerepel egyebek mellett, hogy 2024-ig újabb magyar űrhajóst küldjön a Nemzetközi Űrállomásra. Ennek érdekében jelentették be tavaly októberben a Hunor (Hungarian to orbit, vagyis magyar az űrbe) elnevezésű programot. A jelentkezési időszak idén január 31-én zárult le, 230-an pályáztak. Közülük azok vehetnek részt az ESA további vizsgálatain, akik átmennek az online alkalmassági teszten.
A magyar űrtevékenység koncepciójába látszólag tökéletesen beleillik a barlangi merülés ötlete, ami forradalmasíthatja az asztronauták kiképzését, a megvalósítás ugyanakkor nem sikertörténetről árulkodik.
Az ESA honlapján egy rövid kereséssel rálelhetünk a projektre, és arra is, hogy az űrügynökség egy magyar céget, az Aquanauta Research Center for Human Fators in Space Exploration Kft.-t említi meg szakértőként, amely az elmúlt években több alkalommal is exponálta magát a témában különböző űrkutatással kapcsolatos konferenciákon. Az Aquanauta honlapján megtaláljuk a koncepció leírását, külön kiemelve Budapest különleges adottságait, tekintettel a merülésre alkalmas helyszínekre. A projekt lényege, hogy a biztonságos gyakorlópálya helyett természetes környezetben, éles szituációban figyelhetik meg, hogy az űrhajósok miként reagálnak a felmerülő problémákra.
Megkeresésünkre a cég vezetői arról tájékoztatták a Budai Hangot, hogy bár az ötletükkel többször próbálkoztak a Molnár János-barlangot bérlő Hosszú Attilánál, ő a kezdeti együttműködés után elutasította őket. Ugyanígy jártak Ferencz Orsolyával is, aki egyértelműen jelezte, az ötletüket itthon nem tudják megvalósítani. Az Aquanauta ezért külföldre vitte az innovációt: végeztek már merüléseket és kutatásokat Olaszországban és az Egyesült Királyságban is.
Hozzátették, a látszólagos hazai ellenszél ellenére is elindultak az ESA pályázatán, de az űrügynökség jelzése alapján nem ők nyerik el majd a tendert, hanem várhatóan egy másik hazai pályázó. Ez azért különös, mert a cég erre az innovációra épül, és úgy tűnt, az ötletük Magyarországon nem arat sikert, valaki mégis pályázott itthonról ugyanezzel a koncepcióval.
Írtunk az ügyben a minisztérium űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának. Válaszukban hangsúlyozták, hogy a pályázatot nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hanem az ESA írta ki. Az első alkalommal a pályázaton nem hirdettek győztest, a második benyújtás eredményéről vagy eredménytelenségéről az ESA nem (vagy még nem) tájékoztatta a magyar felet. – Az ESA, mint nemzetközi szervezet, nem ad tájékoztatást a Magyarországot a szervezetben képviselő intézmény, a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára arról, hogy mely pályázatok miért vagy miért nem nyertek – írták, hozzátéve, hogy bárki is nyer a tenderen, a barlangi merülés nem a magyar űrhajósok képzésének lesz a része. A főosztály válasza nem tért ki rá, tudomásunk szerint ugyanakkor a pályázatot a hazai űripari innováció fejlesztése keretében írták ki, méghozzá a magyar fél javaslatára.
Egy tavaly áprilisban megjelent kormányhatározat módosította a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeit, lényegesen nagyobb mozgásteret biztosítva a felhasználók számára. Ez akár összefüggésben is állhat az ESA pályázatával, hiszen a szabályok szigora immár nem állhat a projekt útjába. A kormányzati hátszél, és a helyszín kapcsán korábban felvázolt történet arra enged következtetni, hogy a hegymélyi űrhajózásra is a NER árnyéka vetül.
Mindez természetvédelmi aggályokat is felvet. A Molnár János-barlang több különleges állatfajnak ad otthont, köztük vakbolharákoknak, víziászkáknak és csigáknak. Az érzékeny ökoszisztémát könnyen felboríthatják a búvárok tömegei. Erre hívta fel a figyelmet Adamkó Péter, és erre utaltak az Aquanauta vezetői is, hangsúlyozva, hogy az ő eredeti elképzelésükben szigorúan korlátozott számú merülés szerepelt. A fenti kormányhatározat azonban azt sejteti, hogy a jövőben párhuzamosan zajlana az űrhajósképzés a kalandtúrákkal, veszélyesen túlterhelve a barlangot.
Megkerestük az ügyben Hosszú Attilát is, de lapzártánkig nem reagált.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/8. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg február 18-án.
