Ahogy közeledik a tél, Budapesten egyre nagyobb figyelem irányul a fűtés környezeti hatásaira. Bár a modern fűtési rendszerek elterjedése jelentős javulást hozott, a külvárosi és agglomerációs területeken még mindig gyakori a szilárd tüzelésű kályhák használata. Ez pedig az egész város levegőminőségét befolyásolja.
Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor beköszöntött a hideg idő, a magyar települések látképe átalakult. A kéményekből kígyózó füstcsíkok jelezték, hogy a kályhákban és kazánokban tüzek gyúltak, a levegőt pedig nehéz szagok töltötték be. Mára a fűtési rendszerek korszerűsítése jelentősen javított a levegőminőségen: a belvárosi lakások többségét gázzal fűtik, a város peremkerületeiben azonban a szilárd tüzelőanyagok használata még mindig jelen van. Sőt, az elmúlt években az energiaárak emelkedése miatt még kissé elterjedtebbé is vált. Mint azt a Főpolgármesteri Hivataltól megtudtuk, nincsenek hivatalos adataik arra vonatkozóan, hogy mely háztartásokban milyen fűtési rendszert használnak az ott élők. Annyi azonban kijelenthető, hogy a Budapesti Közművek Főtáv Divíziója október közepére az összes fogyasztójánál, mintegy 241 ezer lakásban, továbbá mintegy 7 ezer közületi, vállalati és intézményi ügyfelénél kapcsolta be a távfűtést. A távfűtés előnye, hogy nem okoz többlet környezetterhelést a sűrűn lakott városrészekben, ami jelentős pozitívum a hagyományos fűtőberendezésekkel szemben. Évente így akár 200 ezer tonnányi szén-dioxid légkörbe kerülését lehet megelőzni, ami fontos lépés a fenntarthatóság irányába.
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője szerint a fővárosi légszennyezés jelentős részéért a külvárosokban és az agglomerációban használt szilárd tüzelésű fűtőberendezések a felelősek. – A belvárosban a gázcirkó kazánok és a távfűtés dominálnak, ezek pedig jóval kevésbé terhelik meg a levegőt, mint a fával, szénnel, rosszabb esetben sok egyéb mással megrakott kályhák – jegyezte meg a szakértő. A külvárosokban élők gyakran anyagi okokból választják a szilárd tüzelésű fűtést, ráadásul a szükség sokakat arra kényszerít, hogy akár illegális anyagokat, például bútorlapokat égessenek el. De nem csak az anyagiak számítanak: a Levegő Munkacsoport 2017-es, a Kantar–Hoffmann piackutató cég által végzett felméréséből az derült ki, hogy a hulladékkal fűtők nagy részét az ismerethiány és a nemtörődömség sokkal inkább befolyásolja az égetésben, és csak jóval kisebb mértékben a spórolás. Egy korábbi, a Pannon Egyetem által végzett kutatás szintén arra világított rá, hogy a hulladékégetés mértéke jelentős probléma Magyarországon: az ebből származó szennyezés a teljes légszennyezés öt százalékát is elérheti. Ez pedig azért veszélyes, mert olyan anyagok is a levegőbe kerülhetnek, amelyek mérgező vegyületeket tartalmaznak, ilyen például a bútorlapok égésekor felszabaduló formaldehid. – Sokan nem tudják, hogy a bútorlapok, PET-palackok, egyéb, lakkokat, műanyagot tartalmazó anyagok elégetése mennyire veszélyes: ezek akár ezerszeres toxicitást is jelenthetnek a tiszta fával való tüzeléshez képest – közölte Szegő Judit.
A légszennyezés egyaránt érinti Budapest belvárosát és külvárosait is. A belső kerületek ugyanis rendszerint melegebbek, a felszálló meleg levegő pedig szívó hatást fejt ki. A külső kerületek levegője így a belvárosba is eljut, magával hozva onnan a fűtésből származó anyagokat. Különösen az úgynevezett hidegpárnás időszakokban emelkedhet meg a káros anyagok aránya a főváros levegőjében – olyankor, amikor a hideg levegő hosszabb időre megül a házak között. Persze a szennyezettség tekintetében a budai és a pesti oldal között jelentős különbségek lehetnek: minél magasabbra megyünk, a káros anyagok aránya annál alacsonyabb. Ez a budai oldal hegyein, domboldalain élők számára jó hír. Ugyanakkor Szegő Judit azt is megjegyezte, hogy a hulladékégetés nem csupán a külső kerületek nélkülöző családjainál fordul elő. A Rózsadombról is többször érkezett már bejelentés arról a Levegő Munkacsoporthoz, hogy valaki illegális anyagokkal fűtött.
Szegő Judit szerint a levegőminőség javítása érdekében hosszú távon az energiatakarékossági beruházások jelentenék az igazi megoldást, nem csupán a fűtési technológiák korszerűsítése. – Az épületek szigetelése és energiahatékonyabbá tétele lenne az elsődleges feladat, hiszen ha nem kell annyit fűteni, akkor kevésbé számít, milyen módszert választanak az emberek. Sajnos az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára ezek a megoldások egyelőre nehezen elérhetőek – emelte ki a szakértő. Nyugat-Európa több országában is léteznek már olyan szabályozások, amelyek szigorú követelményeket támasztanak az új épületekkel szemben. Magyarország is átvette az Európai Unió közel nulla kibocsátásra vonatkozó előírásait az új épületekre vonatkozóan, ami hosszú távon segíthet a légszennyezés csökkentésében. Azonban, mint Szegő Judit megjegyezte, a legtöbben régi épületekben élnek, amelyek szigetelése sok esetben csak drágán, bonyolult megoldásokat alkalmazva oldható meg. A tanulság azonban mindenképp az, hogy ha sikerülne több támogatást biztosítani az épületek korszerűsítésére, Budapest levegője is tisztább lehetne.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/46. számában, a Budai Hang-mellékletben jelent meg november 15-én.
