
Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Ó, istenem, mikor az ember fiatal, nagyon sokat szenved ám. Vannak ilyen periódusok. Aztán elmúlik a fájdalom, majd megint visszazuhan egy nehezebb helyzetbe. Meg rossz környezetbe kerül, rossz döntéseket hoz. Botlások nélkül ez nem megy. De hát most, hála istennek, itt a boldogságos öregség, nyugalom – mondja a Budai Hangnak adott interjúban Béres Ilona. A színésznővel a kosztümös filmekről, a legendás szinkronokról, a „nadrágos szerepekről”, Budáról, a színházról és a legfontosabb kollégákról: Halász Juditról, Tordai Teriről, Várkonyi Zoltánról, Mécs Károlyról és Básti Lajosról is beszélgettünk.
Menzareform Budán: a sokunk rémálmában máig élő betonfőzeléket, rántástengert és az így keletkezett hulladékhegyeket svédasztalos megoldással váltanák ki. Előre kimért adagok helyett a gyerekek maguk dönthetik el, hogy miből mennyit esznek: szélesebb kínálatból választhatnak, nincs sorban állás, kevesebb az ételmaradék. Röviden összefoglalva ez a lényege a szabad szedéses étkeztetésnek, amit eddig országszerte több mint ötven intézményben vezettek be. Óbuda-Békásmegyer öt iskolája már csatlakozott a kezdeményezéshez, a II. kerületben pedig három tanintézményben hamarosan megkezdődhet a diákok svédasztalos menzai étkeztetése.
Olajos erek csorognak a Dunába Budapest szívében, az egykori Óbudai Gázgyárnál, az állam pedig három évtizede tétlenül nézi a szennyezést. A halogatást megelégelve a terület egy részének tulajdonosa, a Graphisoft Park pert indított, amelybe a főváros is beszállt, a III. kerület vezetése pedig abban reménykedik, hogy így legalább kiderül, hogyan végezné el a kármentesítést az MVM. Nem mellékes probléma a technológia, kétszázezer köbméternyi földet kellene ugyanis kitermelni, és veszélyeshulladék-tárolókba szállítani, mindezt egy óriási sátor alatt, amely megóvja a környéket a bűztől – de az önkormányzat szerint, sem pénz, sem politikai akarat nincs a munka megkezdéséhez. Holott, mint arra a Greenpeace a cikkünkben is figyelmeztet, folyamatosan rákkeltő anyagok szivárognak a folyóba.
Sok minden megváltozott az elmúlt másfél évtizedben, amióta a bíróság bejegyezte a Rózsadombi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Nemcsak a benzin- és energiaárak hullámzása nehezíti a munkájukat, de a klímaváltozás hatásait is egyre erősebben érzik az önkéntesek. És bár az államtól nem kapnak több segítséget, mégis talpon maradtak, pedig három éve kis híján szögre akasztották a tömlőt. Az önkéntes szolgálatban dolgozók a szabadnapjukon és munkaidőn kívül oltanak és mentenek, munkájuk pedig évről évre egyre több lesz. Cikkünkből kiderül, hogy miért.
– Azt hiszem, egy kis szenvedés minden politikusnak jót tenne. Az, hogy „ilyen társadalom kívüliségből” érkeztem, hasznosnak is bizonyult az önkormányzati szférában: olyan problémákat látok meg, ami a rutinos döntéshozók figyelmét sokszor elkerüli – mondja interjúnkban Juhász Veronika, a Kutya Párt II. kerületi képviselője, akit az önkormányzati munka mellett nem mindennapi gyerekkoráról is kérdeztünk. A politikus nyolc éves korától énekelve tartotta el családját: Európát járva kalapozta össze a pénzt, később Hollandiában operaénekesnek tanult, itthon pedig Kutya párti képviselőként azért küzd, hogy a magyar társadalom magához térjen a ráparancsolt dermedtségből.
Caravaggio, Rembrandt, Klimt, Dalí, Modigliani, Renoir és Frida Kahlo – festők, akiknek az életművéről szóló előadásokra olyan gyorsan kapkodták el a jegyeket, mintha popsztárok lennének. A budai Képezőben Bán Blanka művészettörténész vezetésével futó Művészetről könnyedén című előadássorozat pár év alatt igazi sikerszériává nőtte ki magát, ma már csak bérlettel lehet bejutni a beszélgetésekre. Miben rejlik a képzőművészet lényege, és mit adhat nekünk egy festmény az esztétikai élvezeten túl? Ezekről is beszélgettünk a Képező tulajdonosaival, Bada Évával és Csiszár Beatrixszal.
120 éve született Rejtő Jenő, a légiós regények atyja, aki sosem szolgált ugyan az idegenlégióban, de marcona ábrázatát látva senki nem kérdőjelezte meg a mítoszát. Gorcsev Iván, Piszkos Fred, Senki Alfonz, Fülig Jimmy és Vanek úr megalkotója a ponyvaregények kliséiből gúnyt űzve teremtett fantasztikus világot, ahol a Szahara tűzforró homokját és Délkelet-Ázsia őserdeit egyaránt a pesti humor járja át. Rejtő Jenő évekig sikerrel bújt el „Péhovárd” alakja mögött, de végül mégis leleplezték – és akkor elnyelte a valóság. Cikkünkben Thuróczy Gergellyel, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársával, Rejtő-kutatóval eredetünk a legnépszerűbb legendák nyomába.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a március 21-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!