Gitártokkal a szigor ellen
A Budai Utcazene Fesztivál a Fény utcai piacon (Fotó: Fény utcai piac)

A hegedűs bácsi a Kálvin téren, a Köki-felüljáró vidám kongása, vagy a Pesti Vigadónál posztoló csengettyűs, aki tavalyelőtt Phil Anselmót, a Budapesten koncertező amerikai metalzenekar, a Pantera énekesét is lenyűgözte: az utcazenészek itt vannak velünk, bár talán észre sem vesszük őket. Minőségi vagy gyatra játékuk sokáig elkísér az aluljáróban, ha igazi művésszel van dolgunk, a dallam megszépíti a lépcsőtől lépcsőig tartó perceket. Mint szívós növény, ami a járda rései között bújik elő: az utcazene a legsivárabb, kilátástalanabb utcasarkot is virágba borítja néhány pillanatra.

A műfaj többé-kevésbé megtűrt pénzkereseti formának számít Budapesten, azt viszont kevesen gondolnák, hogy több kerület is tiltólistára helyezte. Ezzel szembesült a II. kerületben Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője, aki egy 2020-as online testületi ülésen vette észre: a városrészben tilos az utcán zenélni és pénzért portrét rajzolni. A tilalom a kerület közterület-használati rendeletében bújt meg. Feleslegességét jelezheti, hogy még hivatali berkekben sem tudták pontosan, mikortól volt érvényes.

Juhász nem hagyta annyiban, és Kocsis Mátyás kétfarkús képviselőtársával együtt kitartó küzdelembe kezdett a bürokratikus akadály felszámolásáért. Három évükbe telt, amíg a tilalmat számos megkötéssel járó önkormányzati hozzájárulássá szelídítették: 2024 novemberére sikerült elérniük, hogy a kerület napi 3000 forint négyzetméterenkénti közterület-használati díj és írásos bejelentés fejében engedélyezze az utcazenét. Így jelenleg az Árpád fejedelem útja II. kerülethez tartozó zónájában, a Zsigmond téren és a Mechwart téren lehet pénzért muzsikálni. Igaz, ez a lazítás sem tetszett mindenkinek. A képviselő-testület 16 igen és 4 nem szavazat mellett módosította a közterületre vonatkozó szabályozást, nemmel pedig csak a Fidesz–KDNP-frakció tagjai szavaztak – tudtuk meg Gyülvészi Andrástól, az önkormányzat sajtófőnökétől.

Feljelentették a trambulinozó II. kerületi Mikulást
Magyar Hang

Feljelentették a trambulinozó II. kerületi Mikulást

Örsi Gergely polgármester kiállt mellette, valaki túl komolyan vehette a viccesnek szánt videót.

Az MKKP képviselői ennél messzebbre tekintenek: az engedélyt többek között kiterjesztenék a Frankel Leót útra, a Vérhalom térre, a Lövőház utcára és a Széll Kálmán térre is. Utóbbihoz a főváros és más kerületek hozzájárulására is szükség lesz (a Széll Kálmán tér közigazgatási szempontból rendkívül széttagoltnak számít), ám Juhászék bíznak a városrészek együttműködésében. Ahogy abban is, hogy a 3000 forintos napidíjat a II. kerület idővel csökkenti – hiszen aki zenés adománygyűjtésből próbál megélni, annak ekkora összeg már nagy érvágás lehet. A (legalább részben) szabad utcazenéért folytatott bürokratikus harcból ugyanakkor valami több is született. Juhász Veronika és Kocsis Mátyás előbb demonstrációként bejelentett utcai haknikat szervezett, majd - Sebestyén Áron és Hangácsi Márton kezdeményezésére -önkormányzati támogatással létrehozták a Budai Utcazene Fesztivált, ahol tucatnyi tehetséges előadó mutatta meg: a köztéri perfomanszoknak igenis van létjogosultsága, a koncert helyszíne pedig lehet akár a Fény utcai piac is. (Cikkem nyomtatott változatában tévesen Juhászt és Kocsist neveztem meg a fesztivál ötletgazdáiként, a tévedéséért az érintettek és az olvasók elnézését kérem - K. T.)

És hogy mindez miért olyan fontos a Kutya Párt számára? Erre több magyarázatot kaptunk. – Egyértelműen hangulatjavító, közösségi értékteremtő hatása van az utcazenének, különben nem lennének emberek, akik ebből élnek. Alapból azt gondoljuk, hogy egy közösségi szolgáltatást nyújtó csoport jogait korlátozni indokolatlan, nem ez a jó út. A Kutya Pártban mindig azt keressük, hogyan tudunk egymással úgy együtt élni, hogy saját valójában nem korlátozzuk a másikat, miközben igyekszünk egymást megismerni, és egymásnak nem ártani. Az utcazenélés világvárosi hagyománynak számít, ehhez képest a tevékenység tiltása felesleges korlátokat állít. Pláne, ha valójában fel sem mértük, hogy a város lakossága hogyan viszonyul ehhez, de hivatalból mégis meghozzuk a döntésünket – mondta Juhász Veronika. És emellett ott vannak a személyes okok is: Juhász jól tudja, milyen az utca népének játszani. – Utcazenészként éltem 7-től 19 éves koromig. Európát jártuk autóstoppal, sátorozva, tengerparton hálózsákban aludva, ezzel kerestem a pénzt a családnak. Elég sok európai városban énekeltem így a nagyobb tereken, sétálóutcákon azokban az években, mielőtt Hollandiában végül kijártam a zeneakadémiát, és mesterdiplomát szereztem operaének szakon – idézte fel gyermekkorának rendkívüli éveit a képviselő.

Ki van éhezve az ország a szeretetre – itt a novemberi Budai Hang
Magyar Hang

Ki van éhezve az ország a szeretetre – itt a novemberi Budai Hang

Hrutka Róbert-interjú, HÉV-ritkítás, Körszálló, Kövi Pál és Komor Marcell a Magyar Hang legfrissebb mellékletében.

A lazítás óta információink szerint már érkezett be közterület-használati kérelem a II. kerületi önkormányzathoz. Ezt ugyan jóvá is hagyták, de úgy tudjuk, az érintett zenész végül nem élt a lehetőséggel. Az utcazene témájában a Főpolgármesteri Hivatalt is megkerestük: válaszuk szerint a fővárosi önkormányzat saját területein feltételekhez kötötten, de alapvetően engedélyezi a kereseti célú utcazenélést. Ezért nem kérnek sokat: egy négyzetméter használatáért napi 261 forintot kell hivatalosan fizetni. Az utcazenészeket azonban nem is az összeg, hanem a megkötések és a bürokratikus engedélyeztetési folyamat riaszthatja el a legális területhasználattól. A főváros ugyanis nem járul hozzá az aluljárós zenéléshez, tiltja az erősítő használatát, iskola, templom és kávézó közelében, valamint a buszmegállókban pedig nem engedi a zenélést. Ha valaki mégis rászánja magát a hivatalos útra, kérelmét egyedi úton fogják elbírálni, a dokumentumhoz azonban helyszínrajzot, sőt, „forgalomtechnikai hozzájárulást” is kell csatolnia.

Nem meglepő, hogy tavaly mindössze 13 kérelem érkezett a Budapest Főváros Önkormányzatához, miközben ennél jóval többen és többet zenéltek Budapest utcáin. – A 13 kérelemből kettőt fogadtunk el, a többit illetékességhiány miatt az adott kerülethez tettük át, vagy hiánypótlás elmaradása miatt szüntettük meg az eljárást – írta a Budai Hangnak Kertész Péter, a Főpolgármesteri Hivatal sajtóreferense. A kerületek említése sem mellékes, hiszen ahány városrész, annyiféleképpen látják és ítélik meg az utcazene kérdését. A XI. kerületben, Újbudán például két városi övezetben is tiltott a műfaj. Az V. kerületben engedik – a turisztikailag kiemelt zónákban 1485 forint az 1 négyzetméterre vonatkozó maximális napidíj – az I. kerületben viszont a legnépszerűbb helyszíneken, köztük a Dísz és Szentháromság téren, a Halászbástya teljes területén, a Schulek lépcsőn és a Batthyány téren tiltották meg a kalapozást.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/3. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg.