Az International Business School (IBS) Tárogató úti egykori épülete számos oktatási kezdeményezésnek ad otthont jelenleg. Működik benne zeneiskola, kódsuli és drámaműhely, egy Waldorf-iskola, de itt talált otthonra a Fürkész Innovatív Általános Iskola is. A 2019-ben indult intézményt Berecz Zoltán és felesége, Melinda alapította.
A mérnök-gyógypedagógus házaspár nem volt megelégedve gyermekeik állami iskolájával, de az alternatív lehetőségek között sem találtak olyat, amely megfelelt volna az elképzeléseiknek. Kezdetben csak fejlesztő foglalkozásokkal szerették volna kiegészíteni az oktatást, de idővel rájöttek, komolyabb döntést kell hozniuk. A probléma gyökerénél keresték a megoldást: létrehozták a saját iskolájukat.
Berecz Zoltán, aki korábban egy innovációval foglalkozó cégnél dolgozott, szakértőkkel konzultált, beleásta magát a pedagógiai szakirodalomba, majd írt egy oktatási helyzetjelentést, illetve egy pedagógiai programvázlatot is. Meglátása szerint az elavult hazai iskolarendszer és a technológiai fejlődés közötti feszültség egyre sürgetőbbé teszi az oktatás megújítását. Olyan tudást, készségeket, kompetenciákat kell ma már elsajátítania a gyerekeknek, amelyekre tíz–húsz év múlva lesz szükségük, és abban kell segíteni őket, hogy kreatívan gondolkodó felnőtt válhasson belőlük, aki felkészült a XXI. század kihívásaira.
Saját fejlesztésű pedagógiai programjukat ebből kiindulva alkották meg. Mint az alapító elmondta, a Fürkész Suli hibrid iskola, ami állami szabályozási környezetben, de alternatív pedagógiai intézményként működik. Az első tanévben mindössze három osztály indult: egy elsős, egy összevont másodikos-harmadikos és egy ötödikes, mostanra azonban már hét évfolyamban tanulnak a diákok. A tandíj havi 149 ezer forint. Heti iskolagyűlés, saját virtuális pénznem, egyéni tudáselsajátításon alapuló oktatás, rugalmas órarend – ez mind egyszerre jellemzi a Fürkészt, amelynek oktatási módszere igazodik ugyan a Nemzeti alaptantervhez (Nat) és a kerettantervhez, a határok szétfeszítésével mégis eltér az általános gyakorlattól.
Nem azt keresik, hogy mit nem szabad, hanem azt, hogy milyen lehetőségeket, ajánlásokat kínál az állami előírás. – Sok mindenben korlátoz a Nat, ugyanakkor számos elemével tudunk azonosulni, ilyen az aktív tanulás, a tanulást támogató értékelés, vagy a tanulás- és tanulóközpontúság. Ezekre fókuszálunk – fogalmazott Sulák Tünde, a Fürkész szakmai vezetője. – Nálunk leginkább a tanultak alkalmazása tér el a megszokottól. Hogy megfelelő motivációs alapot biztosítsunk, tevékenységbe ágyazzuk a gyakorlást: mozgással, vagy épp tanulmányi sétával kötjük össze, mert így lényegesen hatékonyabbá válik a tanulás.
Projektmódszert, témaheteket, kooperatív technikákat alkalmaznak az oktatás során, de nagy hangsúlyt fektetnek az angol beszédközpontú elsajátítására is, így a nyelvórákon kívül is folyamatosan használják a nyelvet. Saját fejlesztésű „fürcoin” virtuális pontgyűjtő-kereskedő rendszerüknek köszönhetően pedig a gyerekek – játékos keretek között – a piaci szemlélettel is megismerkednek az iskolában. Mivel az órarend szervezése lehetőséget ad az órák összevonására, a Fürkészben rugalmasan kezelik tanítási időt: nem ragaszkodnak szigorúan a 45 perces tanórákhoz. Fontosnak tartják ugyanakkor a differenciálást, ezért minden esetben a gyerekek erősségeire és érdeklődési területeire koncentrálnak. – Hisszük, hogy mindenki jó valamiben. Ebből kiindulva igyekszünk produktív módon segíteni őket abban, hogy megszerezzék és rendszerezzék a szükséges információkat – mondta Berecz Zoltán.
A hagyományos és alternatív iskolából érkező pedagógusok mellett természettudományi területen jártas kollégák, kreatívszakemberek és gyógypedagógusok alkotják a tanári gárdát. Mivel a párbeszéd és az együttműködés szerepe kiemelten fontos, gyakran használnak kooperatív technikákat, és gyakori, hogy két mentor segíti egy-egy csoport munkáját.
Egy osztályba legfeljebb 20 tanulót vesznek fel, ilyen alacsony létszám mellett tudnak ugyanis felelősen foglalkozni a gyerekekkel, és a személyiségüknek, készségeiknek, előzetes tudásuknak megfelelően haladni a tananyagban. Ez a hozzáállás lehetőséget ad arra, hogy a képességbeli különbségeket is figyelembe vegyék: segítséget nyújthatnak a lassabban haladóknak, és személyre szabott feladatokkal láthatják el azokat, akik előrébb tartanak.
– Időben és energiában is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy valóban megismerjük a gyerekeket, hogy tudjuk, honnan induljunk el velük. Ehhez az kell, hogy ne aprózódjon el a tanárok figyelme – mutatott rá Sulák Tünde. – Az első perctől kezdve figyeljük a tanulókat, nemcsak az órákon, de a szabadidős helyzetekben, tanórákon, délutáni foglalkozásokon is. Ahhoz, hogy segíteni tudjuk a fejlődésüket, látnunk kell, hogy hogyan kapcsolódnak a társaikhoz, a tanárokhoz. Ez elengedhetetlen a felelős oktatáshoz. A klasszikus oktatási rendszer egyik problémája Berecz Zoltán szerint, hogy a gyerekek nem tudnak együttműködni, ezért a Fürkészben péntekenként az iskola összes diákja vegyes korcsoportban foglalkozhat azzal, ami érdekli, ez lehetővé teszi, hogy egymásnak segítsenek, csapatban dolgozzanak.
A Fürkész egyik lényegi jellemzője a bizalom, vagyis hogy a tanárok partnerként tekintenek a gyerekekre, a családokra. A heti iskolagyűléseken a gyerekek is elmondhatják a véleményüket, jelezhetik, ha valamivel nincsenek megelégedve, egyenjogúan érvelhetnek és szavazhatnak az iskola ügyeivel kapcsolatban.
A demokratikus légkör azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szabályok: a Fürkészben is megvannak a mindenkire vonatkozó keretek. – Bár nincs nálunk csengő, de a gyerekek mégis megtanulják menedzselni a saját tanulásukat a külső figyelmeztető jel hiányában is – hangsúlyozta Sulák Tünde. – Szeretnénk olyan iskolai közeget teremteni számukra, amelyből felnőtt korban is segítséget meríthetnek.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/8. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg február 18-án.
