Ki ússza meg szárazon? Rejtély, hogy miért szivárog az uszoda vize

Ki ússza meg szárazon? Rejtély, hogy miért szivárog az uszoda vize

A Gyarmati Dezső Uszoda lezárt nagymedencéje (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Még idén újra birtokba vehetné a közönség a II. kerületi Gyarmati Dezső Uszoda legnagyobb, ötvenméteres medencéjét, amelyet az elmúlt másfél évben hol a járvány, hol pedig a felszínre került – pontosabban a víz alatt felfedezett – problémák miatt kellett lezárni. Utóbbi az igazán nagy baj, ám hiába a számos szakértői vizsgálat, még azt sem tudni, hogy pontosan kinek a hibájából hullámzik a padló és szivárog a víz. Igyekszünk megvilágítani a szövevényes ügy hátterét.

– Az eddigi életemben – ha az alvást nem számítjuk – több időt töltöttem a medencében és a medenceparton, mint bárhol másutt – az idézet a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Gyarmati Dezsőtől származik. Nos, a róla elnevezett II. kerületi uszodában, legalábbis annak legnagyobb medencéjénél egyelőre senki sem tudná követni az olimpiai címek mellett számos sportsikerrel büszkélkedő Nemzet Sportolójának példáját.

Az ötvenméteres medence ugyanis zárva, már lassan másfél éve. Az uszoda megnyitása óta többet volt üresen, mint használatban. A kerület akkori fideszes vezetése – Láng Zsolt korábbi polgármesterrel az élen – a 2019-es önkormányzati választások előtt sietve átadta a helyiek által régóta várt létesítményt. De hogy mennyire kapkodtak, arra csak akkor derült fény, amikor az ellenzék átvette az irányítást a városrészben: használhatatlan medence, ürességtől kongó fitneszterem, egyenetlen térkövek, sérült vakolat kint és bent – valahogy így festett az uszoda két évvel ezelőtt. Már ez is igen problémásnak tűnhet, de legalább használni lehetett a létesítményt, még ha nem is ezt várja az ember egy milliárdokból felépült uszodától.

Ám az igazi feketeleves csak azután jött, hogy tavaly májusban a járványhelyzet, illetve a lezárások miatt leengedték a vizet a medencéből. Akkor derült ki ugyanis, hogy a medence alján a csempe finoman szólva sem egyenletes, sőt, mintha hullámzott volna, ahogy jártak rajta. Amikor megbontották, több helyen feljött a víz, úgy tűnt, a medence vize átszivárgott a csempén, sőt még az alatta lévő szigetelésen is.

Ezen a ponton elindult egy azóta is végeláthatatlannak tűnő folyamat, amelynek célja, hogy kiderítsék, mi a baj a medencével, és választ kapjanak a legfőbb kérdésre: vajon ki hibázott? Mert bár az úszni vágyó olvasó számára feltehetően mellékes a vétkes kiléte, ám érdemes figyelembe venni, hogy ez esetben súlyos százmilliók, akár milliárdok foroghatnak kockán. Született már számos szakvélemény, de információink szerint eddig sem a hiba okát, sem annak „elkövetőjét” nem sikerült megtalálni, vagyis még mindig nem tudni, miért hullámzik a medence alja, és miért szivárog a víz. A tervező elképzelési voltak rosszak? A kivitelező csinált valamit hibásan? A megrendelő nem figyelt eléggé a munkára?

A probléma megvilágításánál az egyik kulcsszó a rétegrend. Az uszoda kivitelezője – a Lánchíd felújítását is végző – A-Híd Zrt. azt közölte lapunkkal, hogy „több, független igazságügyi szakértő vizsgálata szerint a Gyarmati Dezső uszoda kivitelezése a kapott terveknek megfelelően és a technológiai utasítások betartásával valósult meg”. Azt írták, hogy a szakértők szerint a versenymedencében a víz átszivárgása és a burkolat felválása arra vezethető vissza, hogy „nem a medence szerkezetének megfelelően választották meg a rétegrendet, a szigetelést és a rá kerülő burkolatot”. Ezek viszont olyan tervezési és konstrukciós kérdések, amelyek nem a kivitelező érdekkörébe tartoznak.

Információink szerint egyébként már az építés közben is előfordult, hogy leállt a munka, mert a kivitelező gondot észlelt a tervekben. Az A-Híd ennek kapcsán még tavaly márciusban azt írta, hogy a versenymedence építése közben annak fenéklemezén 0,1–0,2 milliméter vékony repedések jelentek meg, ezért azonnal kérték a tervezőt, hogy vizsgálja meg azokat. Két hónap vizsgálódás után arra jutottak, hogy a kivitelezés a terveknek megfelelően zajlott, kivitelezési hiba nem történt, a beton szilárdsága megfelelő. Ezt követően a burkolási munkák még két hónapig álltak, mivel egy újabb szakértői vélemény is készült a tervező megbízásából. Ez szintén azt állapította meg, hogy kivitelezés közben hiba nem történt, nincs semmilyen statikai tartószerkezeti oka a repedések megjelenésének, nem tekinthető tehát hibás teljesítésnek. A repedések egy részét – amelyeket a szakértő meghatározott – az előírásoknak megfelelően javították, azokhoz azonban, amelyeket a szakértői vélemény műszaki szempontból nem tartott szükségesnek, nem nyúltak.

Megkerestük természetesen a tervezőt, egészen pontosan a tervezőket is: Kis Péter, Varga Béla és Ükös Tamás válaszolt is a kérdéseinkre. Ők azt írták, hogy „a szakértők a vizsgálatok során tervezésre visszavezethető hibát nem találtak”. Hangsúlyozták, hogy a Gyarmati Dezső uszoda versenymedencéjének tervezése a legmagasabb szintű nemzetközi előírások és hazai szabványok szerint történt. A medenceburkolat szigetelő- és burkolatrétegrendjében alkalmazott anyagok számos hazai és nemzetközi referenciával rendelkeznek. A speciális, hét rétegben összeállított szigetelő rendszer beszállítója nyilatkozatban erősítette meg, hogy tervük megfelel a hatóság által minősített előírásoknak, tervezői hiba nem történt. Kiemelték, hogy a medencevíz szivárgása, valamint a burkolatok felválása összetett műszaki probléma, melyet a szakértői vizsgálatok sem tudtak egyértelműen meghatározni. Tervezői álláspontjuk szerint „a burkolati rendszer szakszerű kivitelezéséhez a tervezett rétegrend megfelelő”.

Mivel a nyilatkozatok jobbára ellentmondanak egymásnak, a végső szót úgy tűnik, a bíróságnak kell majd kimondania. Azt azonban nehéz lenne megjósolni, hogy ez mikor történik meg. Márpedig az önkormányzat a per(ek) lezárultáig nem állhat neki a rekonstrukciónak, hiszen akkor elveszne a garancia. Nemcsak a medencére, hanem az egész létesítményre. Az önkormányzat nyilvánvalóan nem akar hosszú évekig a bírósági döntésre várni, a cél az, hogy a kerületiek és környékbeliek minél hamarabb birtokba vehessék a medencét. Őrsi Gergely polgármester lapunknak elárulta, a Műegyetem szakértőitől kért javaslatot egy ideiglenes, de biztonságos műszaki megoldásra. Az ideiglenes helyreállításhoz előzetesen a kivitelező és a tervező is hozzájárult. A munka elkezdődhet, a medence speciális ideiglenes burkolatot kap. A polgármester kiemelte, hogy nem akar várni addig, amíg a bíróság végérvényesen pontot tesz az ügy végére, azt szeretné, hogy a budaiak sportolásra és kikapcsolódásra is használhassák a létesítményt, és célja nemcsak a javítás elvégzése, hanem szauna és további rekreációs funkciók megteremtése. A terv szerint idén év végéig, akár már novemberben befejezhetik a javítási munkálatokat, és átadhatják az uszoda legnagyobb medencéjét a közönségnek.

Az önkormányzat számára presztízskérdés, hogy az uszoda megfelelően üzemeljen, de attól sem lehet eltekinteni, hogy konkrét anyagi veszteséget is okoz nekik a mostani állapot. Egyrészt az elmaradó jegyárbevételeket is megérzik, másrészt a mostani ideiglenes helyreállítás is nagyjából 50 millió forintba kerül. Mindezen felül további több százmillió forintnyi vitatott tétel is szerepel abban a vitában, amit az önkormányzat a kivitelezővel folytat. A legkülönfélébb problémákról van szó, a cikk elején említett burkolati anomáliáktól a beázásig. Volt, amelyiket már kijavították: az A-Híd itt kiemelte a napozóterasz szigetelésének javítását, amelyet cseréltek. Mást garancia keretében hoztak helyre, például a külső burkolatokat, de a fűtést is érintették a beavatkozások. Követelés mindkét fél részéről van, információink szerint amíg ezek peres úton meg nem oldódnak, addig az önkormányzatnak bírósági letétbe kellett helyeznie 235 millió forintot.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a létesítményt az előző kerületvezetés regnálása idején milliárdokból húzták fel. A beruházó az önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. volt, amely nettó 4,349 milliárd forintot szánt az intézményre. A beérkezett ajánlatok azonban ezt azonnal keresztülhúzták, hiszen a nyertes A-Híd 5,587 milliárd forintért vállalkozott a kivitelezésre. Volt még menet közben is drágulás, további 295 millióval megemelték az árat. Vagyis mire átadták az uszodát, az jó 1,5 milliárd forinttal, azaz harmadával lett drágább, mint amennyivel eredetileg terveztek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/42. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg október 15-én.

 

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben