Hamarosan átadják a Lánchíd pályatestét, egyelőre azonban nem tudni, milyen járművek vehetik majd igénybe. Több civilszervezet és a Budavári Önkormányzat is az autómentes híd ötletét támogatja.
Másfél éves lezárás után december közepén adhatják vissza a forgalomnak a Lánchidat. A munkálatok ugyan a jövő év második feléig folytatódnak még, a pályatestet azonban már akár egy hónapon belül használatba vehetik a járművek. A tervek szerint először csak a tömegközlekedést engedik át a hídon, és elképzelhető, hogy a teljes felújítás végeztével sem változik a helyzet, vagyis a személyautókat végleg kitiltják az útszakaszról. A Magyar Kerékpárosklub és a Levegő Munkacsoport szerint nem szabad tovább húzni az időt, a fővárosnak autómentessé kell tennie a Lánchidat, és az I. kerület vezetése is a környezetbarát megoldásra szavaz.
A felújítás nem várhatott tovább, hiszen már egy 2012-es jelentés is azonnali rekonstrukciót javasolt a híd leromlott állapota miatt. A 2014-re elkészült tervek alapján még a Tarlós István vezette főváros írt ki kivitelezési pályázatot 2019-ben, ám az ajánlatok magas ára miatt a főpolgármester visszadobta azokat. Többszöri módosítás után sem sikerült lefaragni a költségeket, így 2021-ben Karácsony Gergely érvénytelennek nyilvánította a tendert; a tavaly ősszel kiírt új pályázatban már szűkítették a fókuszt, a csökkentett költségvetés pedig eredményre vezetett. A megbízást az A-Híd Zrt. nyerte el, amely nettó 18,8 milliárd forintért végzi a kivitelezést.
A rekonstrukció során újjáépítik a meglévő közúti pályalemezt és a járdákat, kijavítják az acélszerkezeteket, felújítják a műemléki korlátokat, gondoskodnak a rozsdásodás elleni védelemről, és LED-es közvilágítást, valamint változtatható színképű díszvilágítást szerelnek fel. Restaurálják tovább a pesti rakparton lévő zászlótartó bástyákat, gyalogosátkelőhelyet létesítenek a pesti hídfő északi és déli járdája között, és megújulnak a kőoroszlánok is. A hidat őrző szobrok, a rekonstrukció látványos és szimbolikus gesztusaként, már vissza is tértek eredeti helyükre. Előbb a budai, majd a pesti oroszlánokat illesztették vissza a hídfőkhöz.
A műalkotásokat aprólékos munkával állították helyre. Az állapotfelmérés után vegyszeres pakolást kaptak, majd orvosi lézerrel tisztították meg a szennyeződéstől. Feltérképezték a hibákat, utána különleges, kőkiegészítő habarccsal kijavították, végül szénszálas csapok alkalmazásával visszaillesztették, illetve újraépítették az elkopott vagy kitört részleteket, így a fogakat is. Megtartották ugyanakkor a mészkő felületén az elmúlt 170 évben keletkezett gödröcskéket, így az évszázadok nyomai továbbra is jelzik a szolgálat hosszát.
November 12-én megtették az első lépést az újranyitás felé: 24 – egyenként 20 tonnás – tehergépkocsival tesztelték a Lánchíd teherbírását. A statikus és dinamikus próbaterhelésen a szakemberek azt mérték, hogy milyen alakváltozásokat idéz elő a híd szerkezetében, ha annak meghatározott pontjain 20 tonnás tehergépkocsik állnak. Ezen kívül azt is monitorozták, hogyan hat az átkelőre, ha nagy tömegű jármű halad át rajta 5, 20 és 30 kilométer per órás, valamint a tehergépkocsival biztonságosan elérhető legnagyobb sebességgel. A Budapesti Közlekedési Központ szerint – az elsődleges adatok alapján – jól vizsgázott az átkelő.
A rekonstrukció finiséhez érve elkerülhetetlenné vált a kérdés, hogy milyen formában adják vissza a hidat a közönségnek. Több civilszervezet és az I. kerületi önkormányzat is támogatja azt az ötletet, hogy a személygépjárművek ne térjenek vissza az útszakaszra, így téve környezetbaráttá és élhetőbbé a város közlekedését.
– Két évtizede növekszik a kerékpáros forgalom Budapesten, a budai és pesti hálózatot ugyanakkor falként választja el egymástól a Lánchíd és az Alagút – írta Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke a szervezet honlapján. – Mint minden európai nagyvárosban, Budapest központjában is háromszor-négyszer többen bicikliznek, mint a külvárosban, ezért különösen fontos, hogy az eleve kevés dunai átkelőhely ne kerülőkre kényszerítse őket, hanem használhatóan illeszkedjen a belvárosi kerékpárút-hálózatba. Sajnos nálunk a kerékpáros közlekedés épp a legbelső hidakon a legnehezebb, sőt a Lánchídon és Erzsébet hídon szinte lehetetlen – fogalmazott.
A Lánchídon a rekonstrukció előtt naponta 2500 biciklis haladt át, biztonságos felújítással ez a szám a sokszorosára növelhető a kerékpárosklub szerint. Ezzel szemben autós szempontból szinte elhanyagolható a szerepe, a személygépkocsik kitiltása mindössze 7 százalékkal növelné a szomszédos hidak forgalmát. Ezt támasztja alá a közel másfél éves lezárása tapasztalata is: „a budapesti gépjármű-közlekedés még úgy sem bénult le, hogy ezzel párhuzamosan két rakpart, a budai körút egy részének felújítása, és egy rekord kapacitású buszsávokkal támogatott metrópótlás is zajlott”. Mivel kialakítása miatt kizárólag gyalogoshídnak alkalmatlan, Kürti Gábor a kerékpárok és a tömegközlekedés együttes használata mellett érvel, annyi kiegészítéssel, hogy a taxik és a motorok is áthaladhatnának a Lánchídon.
„A világ nagyvárosainak XXI. századi fejlődési irányából kiindulva teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a Lánchíd úgyis forgalomcsillapított, tömegközlekedés-, gyalogos- és kerékpárosbarát híd lesz egy alacsonyabb gépjárműforgalmú belváros közepén. E végkifejletből nézve minden egyes napnyi dugó és szennyezés csak felesleges időhúzás. (…) Ezért ne húzzuk az időt, itt az alkalom! Legyen olyan a Lánchíd most, amilyen később úgyis lesz!” – írta Kürti.
– Teljes mértékben támogatjuk a Magyar Kerékpárosklub javaslatát – mondta a Budai Hangnak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. – Tavaly nyár óta le van zárva a Lánchíd, és a kiesése semmi gondot nem okozott a városnak. A Fővárosi Közgyűlés korábban határozatban vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, ami nem sikerülhet, ha nem szorítják vissza jelentősen a gépjárműforgalmat. A Lánchíd funkcióváltása egy kicsi, de fontos lépés lenne ebbe az irányba.
Lukács szerint a forgalomcsillapításnak számos hatékony eszköze van. – Az egyik a parkolási díjak emelése, amely ügyben ugyancsak szigorított a főváros, de ennél sokkal radikálisabb döntésre lenne szükség. Egy másik fontos tényező a sebesség csökkentése: a főútvonalakat kivéve Budapest teljes területén 30 kilométer per órás korlátozást kellene bevezetni, ahogy ez számos európai nagyvárosban már megvalósult. További megoldás a rakpartok útszakaszainak autómentessé tétele. Láthattuk, hogy a pesti alsó rakpart lezárása idején a közlekedés alkalmazkodott a helyzethez, ez sem okozna tehát jelentősebb fennakadást hosszú távon.
– Nagy probléma, hogy a kormány és a sajtó egy része a környezetbarát megoldások ellen hergeli a közvéleményt. Holott nincs más út számunkra, csak az autóforgalom visszaszorítása, Budapest nem bír el ennyi gépkocsit. Az éghajlatváltozás miatt is muszáj és most kell cselekednünk, mert a fizikai törvényekkel nem lehet kompromisszumot kötni – fogalmazott Levegő Munkacsoport elnöke.
– Régóta meggyőződésem, hogy Budapestnek nagy szüksége van egy hídra, amelyet a gyalogosok, a kerékpárosok és a tömegközlekedés használhat, erre a célra pedig a Lánchíd lenne a legalkalmasabb – mondta a Budai Hangnak V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere. – A Lánchíd a város történelmi nevezetességeit összekötő, a Hősök terétől a Budavárig futó tengely kulcsfontosságú része. Fontos lenne, hogy ezt az útvonalat kényelmesen és biztonságosan be lehessen járni akár gyalog, akár biciklivel, akár tömegközlekedéssel.
A polgármester elárulta, a híd lezárása miatt az Alagút utca, a Krisztina tér és a Mészáros utca forgalma drasztikusan lecsökkent, az autósok nem erre igyekeznek átjutni Pestre, ami kifejezetten jót tett a környéknek. – Az önkormányzat középtávú tervei között szerepel a Krisztina tér kerületi és városrészi központtá alakítása, ami kézenfekvőnek tűnik: adottságai megvannak ehhez, de a Lánchíd felé tartó óriási forgalom eddig megakadályozta, hogy ezt a szerepet betöltse. Az lenne az ideális megoldás, ha a hidat a gyalogosok és a biciklisek mellett csak a tömegközlekedésben részt vevő járművek használhatnák. Így a kerület is élhetőbbé válhatna, és sokkal barátságosabb körülmények között lehetne átjutni egyik partról a másikra.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/47. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg november 18-án.
