Januárban bezárt a közel hatvan éve átadott Körszálló, és megkezdődött a felújítása: Garancsi István cége luxusapartmanokat alakít ki benne, az önkormányzat pedig „centiméterre pontosan” körberajzolta a beruházást, nehogy véletlenül eltűnjön Buda ikonikus tornya.
Hotelként végleg bezárt a Körszálló, ablakai elsötétültek, a hátsó udvarán pedig munkások tűntek fel, hogy talicskával hordják ki az egykor csodált, utóbb már csak megtűrt épület feleslegessé vált maradványait. A Szilágyi Erzsébet fasoron álló, hivatalosan Budapest Hotel névre keresztelt torony azonban – remélhetőleg – nem tűnik el, csak átalakul: luxusapartmanokat alakítanak ki benne. A NER műemlékvédelmi gyakorlatát ismerve, persze egyelőre jobb fenntartásokkal kezelni a beruházást, a Körszálló megmeneküléséről nyugodt szívvel csak a felújítást követő átadás után beszélhetünk.
A budai látképet meghatározó torony megépítésének ötlete a hatvanas évek elején pattant ki a döntéshozók fejéből. Budapesten a második világháború előtt csaknem tízezer szállodai szoba várta a vendégeket, ez a szám négyezer alá esett vissza a hatvanas évekre. Holott akkor már – a Rákosi-rendszer nem túl vendégcsalogató hangulatát követően – lett volna igény a minőségi szálláshelyekre. Ezt kielégítendő a kormány szállodaépítési programot hirdetett: 1970-ig húsz új hotelt húztak volna fel. Budapesten a tervezett hét szállóból végül négy készült el, köztük a Pasarét kapujában megálmodott Körszálló. Ahogy arról már írtunk a Budai Hangban, a helyszínválasztás nem véletlen műve volt: a majdani hotel helyén korábban a népszerű szórakozóhely, a Florida kioszk működött. A fogaskerekű városmajori végállomásával szemben állt, mediterrán villákat idéző épület, valamint az előtte elterülő kerthelyiség a főváros mulatóközönségének egyik kedvence volt. A botrányoktól sem mentes történetű mulató nyomait a második világháború törölte el: a bombázásokat és a heves pasaréti harcokat az épületnek csupán az alapja élte túl, később azt is elbontották. A telken ezt követően bolgárkertészet működött – egészen a szálló építéséig.
A toronyház terveit az Ybl-díjas Szrogh György készítette, a munkálatok a hatvanas évek elején a tereprendezéssel indultak. A szállót az akkoriban korszerűnek számító csúszózsalus technológiával húzták fel, ezzel is gyorsítva a tempót. Hiába azonban a sietség, az 1967-es átadáskor csak nagy jóindulattal volt késznek nevezhető az épület. A legenda szerint még hónapokkal később, 1968 októberében is folyamatosan dolgoztak a szállón, így amikor Kádár János felkereste a szocialista rendszer büszkeségét, a vezetőség nehezen talált olyan útvonalat az épületben, amelyen az első titkár nem botlott munkásokba. A végeredmény ráadásul az eredeti tervek lebutított verziója lett: Szrogh György távollétében – féléves angliai tanulmányútra küldték – sok olyan változtatást eszközöltek, amelyek nem a magas színvonal irányába mozdították el a hotelt. Végül még a neve is megváltozott: eredetileg a hely szelleme előtt tisztelegve Floridára keresztelték volna, ám a világpolitikai helyzetre tekintettel elvetették az ötletet – nehogy az amerikai imperialisták járjanak jól. A 19 szintes épület a látványos hibák, és a hangzatos gúnynevek – félig bevert szög, konzervdoboz, budai hengermű, dobozos üdítő – ellenére gyorsan látványossággá vált. A Budapest Hotelt a korabeli celebritások is felfedezték maguknak, a bárnak köszönhetően a szálloda hangos éjszakai életet élt. Gyakran megfordult ott Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Papp László, Korda György, Koós János; Hofi Géza rendszeresen adott műsort; Honthy Hanna pedig kétszer is hosszabb ideig lakott a szállóban, amíg a házát felújították. És nemcsak magyar, de külföldi hírességek is megszálltak a Körszállóban: Roger Moore, Tony Curtis, a Nobel-díjas német író, Heinrich Böll, Thor Heyerdahl norvég utazó, valamint Willy Brandt, az NSZK Nobel-békedíjas kancellárja.
Miután azonban sorra nyíltak a budapesti hotelek, a Körszálló varázsa elillant, értékét tovább csökkentette, hogy az 1993-as felújítás során elvesztette maradék egyediségét is. Eltávolították róla a homlokzatot eredetileg borító 5 millió üvegmozaikot, és a belső térből is eltűntek a hatvanas–hetvenes éveket idéző bútorok, műalkotások és kiegészítők. Mindezek dacára a hotel még évtizedekig működött, a pandémia azonban erre az intézményre is végzetes csapást mért. A járvány miatt közel másfél évig zárva tartó épületet 2021-ben a Hotel & More Szállodák Zrt. bérelte ki a tulajdonos Danubius Hotels Zrt.-től, majd kollégiummá, illetve nagyvállalati dolgozók számára kínált szállóhellyé alakította; az orosz–ukrán háború kirobbanását követően ukrán menekülteket is elszállásoltak az épületben. A Körszálló 2024 nyarán cserélt gazdát: az új tulajdonos a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Asset Management Zrt. lett. Október végén az UrbFace nevű Facebook-oldal adta hírül, hogy a tornyot lebontják, majd eredeti formájában újra visszaépítik, jelentős belső átalakításokat eszközölvehogy luxus apartmanokat alakítsanak ki. Garancsi cége utóbb cáfolta az információt, közleményükben jelezték, nem döntöttek még a bontásról.
Miután a hotel január közepén végleg bezárt, és láthatóan elindultak a belső munkálatok, megkerestük a beruházót és az önkormányzatot, hogy megtudjuk, milyen sorsot szánnak a Körszállónak. – Nincs rosszabb annál, mint amikor egy ikonikus épület pusztulásnak indul – mondta a Budai Hangnak Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere. – A Körszálló Buda látképének természetes része, kötelességünk megóvni. Ennek érdekében korábban védetté nyilvánítottuk, majd pedig úgy módosítottuk a kerületi építési szabályzatot és a településképi rendeletet, hogy ha hozzá is nyúl a tulajdonos, az eredeti állapotot kell visszaépítenie. És ez az eredeti nem a mostani, hanem a tervező, Szrogh György által megálmodott állapotot jelenti. Bármilyen beruházást terveznek tehát, az esetleges visszabontás után a Körszálló újra elnyeri régi formáját – mondta a polgármester. Hozzátette: az eredeti állapot azt is jelenti, hogy a tornyot burkoló több millió üvegmozaiknak is vissza kell kerülnie a falakra.
A kerület ezen túl ragaszkodik az épület környezetének rendbetételéhez is. A rendelet értelmében a parkoló helyén a beruházónak parkot kell létesítenie, az autókat pedig a zöldterület alá épített mélygarázsban helyezhetik el. – A betonrengeteget esztétikus környezet váltaná fel – fogalmazott Őrsi Gergely, aki hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak nem a parkolóba kitelepülő „gyorséttermi kisbuszokkal” van problémája, hanem a terület gyakran kirakodóvásári hangulatot keltő állapotával.
A polgármester elmondta, a kerület szempontjából az lenne a legjobb megoldás, ha a Körszálló helytörténeti gyűjteményként vagy kollégiumként működne, de mivel magántulajdonban van, a hasznosítási tervek nyilvánvalóan nem az önkormányzat legideálisabb elképzelése szerint alakulnak. – Fontos azonban, hogy a két legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Az egyik, hogy a tulajdonos nem törődik az épülettel, így közelről végignézhetjük annak lassú agóniáját. A másik, hogy lebontják, és a helyén egy újabb jellegtelen lakópark épül. Mindkét lehetőséget szeretnénk megelőzni, ezért nem gördítünk akadályt a funkcióváltás és a belső átalakítás elé, ám a drasztikus változásokat elkerülendő centiméterre pontosan „körberajzoltuk” a tornyot az építési szabályzatban, hogy még véletlenül se sérüljön a budai látkép – fogalmazott Őrsi Gergely.
Megkerestük a Market Asset Managementet is, válaszukban hangsúlyozták, hogy hamarosan tájékoztatják majd a közönséget a Körszálló felújításáról.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/8. számában, a Budai Hang című mellékletben jelent meg február 21-én.
