Caravaggio, Rembrandt, Klimt, Dalí, Modigliani, Renoir és Frida Kahlo – festők, akiknek az életművéről szóló előadásokra olyan gyorsan kapkodták el a jegyeket, mintha popsztárok lennének. A budai Képezőben Bán Blanka művészettörténész vezetésével futó Művészetről könnyedén című előadás-sorozat pár év alatt igazi sikerszériává nőtte ki magát, ma már csak bérlettel lehet bejutni a beszélgetésekre. Miben rejlik a képzőművészet lényege, és mit adhat nekünk egy festmény az esztétikai élvezeten túl? Ezekről is beszélgettünk a Képező tulajdonosaival.
Hirdetés A Margit-negyed program egyik első beköltözője volt 2021-ben a Keleti Károly utcában otthonra talált Képező. A művészeti közösségi tér tulajdonosai, Bada Éva és Csiszár Beatrix a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaiként ismerték meg egymást. Számos sikeres múzeumpedagógiai program fűződik a nevükhöz, de idővel nyilvánvalóvá vált számukra, hogy csak egy saját helyen tudják megvalósítani azt a közösen felépített, iskolásoknak szóló edukációs programot, amely a bevonódás és a kapcsolódás révén élményszerűvé teszi a fiataloknak a képzőművészetet, hidat képezve így az iskolai oktatás és a múzeumok között.
A Képező tulajdonosai ma már egy hatfős csapattal dolgoznak, az óvodásoknak, kisiskolásoknak és kamaszoknak szóló oktatási programok mellett művészeti szakköröket, kortárs kiállításokat, felnőtteknek szóló képzőművészeti előadásokat, művészetterápiás és kreatív önfejlesztő (art coaching) foglalkozásokat is szerveznek, de cégeknek is kínálnak művészeti élmény programokat. – A vizuális nevelésben sokkal több lehetőség rejlik, mint amennyit a közoktatás ki tud aknázni. A képzőművészeti alkotások rengeteget adhatnak egy gyereknek, ráadásul hatékony eszközként használhatjuk a közismereti tárgyak elsajátításához is, hiszen jól össze lehet kapcsolni a meglévő tudásanyagukkal. De a képzőművészet kiválóan fejleszti a szociális készséget, az empátiát és a fantáziát is, és az önismeret elmélyítésében is segítséget nyújthat – mondja Csiszár Beatrix.
Kezdetben a hangsúly az alapműveltség megszerzésén túl a képzőművészeti alkotásokkal való élményszerű találkozáson volt: az ArtKoffer programjukban mások mellett Pablo Picassóról, Claude Monet-ről, Vincent van Gogh-ról, Frida Kahlóról, Szinyei Merséről, Csontváryról, Munkácsyról mesélnek egy-egy, a művészre jellemző tárgy segítségével, és az életüket jelképező példaértékű üzenettel hozzák közelebb a művészetet a gyerekekhez. – Mindig kell egy izgalmas sztori, amivel a gyerekek azonosulni tudnak, azáltal sokkal könnyebben kapcsolódhatnak az adott műhöz is. Megpróbáltuk megfogalmazni, hogy kinél, mi az a fő motívum, amit a gyereknek mintaként átnyújthatunk. Legyél csapatjátékos, mint Monet, merj újrakezdeni, mint Szinyei! – ezeket a mondanivalókat visszatérően becsempésszük a foglalkozásokba. Ehhez szükség van az életút bemutatására, nem elég csak egy festményről beszélni – fogalmaz Bada Éva.
A luxus is lehet fenntartható
Bolygóbarát, egyedi írószerek készülnek a Frankel Leó úton.
2024 óta a közoktatásban már választható tárgyként sem elérhető a művészettörténet, és érettségizni sem lehet belőle, emiatt a Képező tulajdonosai számára még fontosabbá vált, hogy fogódzót nyújtsanak a gyerekeknek és a pedagógusoknak. – Már nem csak az a feladatunk és a célunk, hogy népszerűsítsük a képzőművészetet. A gimnazistáknak kidolgozott ARTKoffer foglalkozásainkon stílustörténeti korszakokon, irányzatokon keresztül mutatjuk be a művészettörténeti mérföldköveket, összekapcsolva az általuk tanult irodalmi vagy történelmi tananyaggal. Nemcsak egy látásmódot kapnak, hanem konkrét segítséget az érettségire való felkészülésre – magyarázza Csiszár Beatrix.
A gyerekek közösségi média – a néhány másodperces videók – okozta figyelemzavarával Bada Éváék is szembesülnek. Az élménypedagógiai foglalkozásokon több száz éves képzőművészeti alkotásokról mesélnek ugyan, de olyan interakciókat találnak ki, amelyekkel könnyen megszólítják a gyerekeket, a közösségi médiából, videómegosztókból származó elemeket vonnak be az órákba, adott esetben a diákoknak a telefonjukon kell összeállítaniuk egy mini-projektet. Ingyenes tehetséggondozó sorozatot is indítottak három korosztály számára: a diákok fél éven keresztül minden héten egyszer látogatnak el a Képezőbe, ahol az impresszionizmustól a kortárs képzőművészetig, más és más művészeti stílussal ismerkedhetnek meg. Az interaktív előadást követően a gyerekek művészetpedagógusok vezetésével festenek, kollázsolnak vagy éppen 3D-s alkotásokat készítenek.
A Képező küldetése az is, hogy a kortárs képzőművészet iránt is fogékonnyá tegye a fiatalokat. Minden évben hat-hét kortárs kiállítást szerveznek, ezekhez kapcsolódóan pedig minden esetben ingyenes művészetpedagógiai foglalkozás sorozatot kínálnak iskolai csoportoknak. Tavaly a Test & lélek metafizikája című kiállításukhoz kapcsolódva Testképek a willendorfi Vénusztól Barbie-ig címmel tartottak például foglalkozást gimnazistáknak.
– A kortárs alkotások napjaink kérdéseire reflektálnak. Az örömök, traumák, a fájdalmak, a társadalmi elvárások lenyomatai, fizikai kivetülései mind megjelennek a testünkön. A korosztályt különösen foglalkoztatja a testkép, sokan küzdenek testképzavarral vagy más, lelki problémával – mondja Bada Éva. – Ezeken a foglalkozásokon arról beszélgettünk velük, hogy mindezt hogyan lehet és kell kezelni. A képzőművészeti alkotásokon keresztül pedig bemutattuk, hogy a társadalmi változások hatására, miként alakultak a női és férfi ideálok. Megnyíltak, beszélgettek, fontos kérdéseket tettek fel. Ezek a foglalkozások nemcsak segíthetnek nekik feldolgozni az esetleges bizonytalanságaikat, frusztrációikat, de például a történelmi ismereteiket is össze tudják kapcsolni az adott kor lenyomatával, amit egy festmény vagy szobor mutat meg.
– Az előzmények ismerete nélkül nem lehet megérteni az aktuális történéseket. Nagyon sok kortárs művész hivatkozik olyan klasszikus művészekre, alkotásokra, amelyekből inspirálódott. Az a feladatunk, hogy ezeket a párhuzamokat bemutassuk, és segítsük a gyerekeket és a felnőtteket is a megértésben. Ez sokszor tényleg komoly feladat, főleg ha a mondanivaló nem olyan evidens, mint egy romantikus festmény esetében, bár sokszor ott is van csavar, és másodlagos jelentés – mondja Csiszár Beatrix. A képzőművészetet hoznák közelebb a fiatalokhoz, de Bada Éva szerint nem cél, hogy minden tetsszen nekik. – Arra szeretnénk őket rávezetni, hogy próbálják megérteni ezeket az alkotásokat, legyen igényük arra, hogy tovább kutakodjanak egy-egy témában. A saját kiállításaink esetében ráadásul az alkotókkal is tudnak beszélni a mű megszületéséről, üzeneteiről.
Nemrég zárult 0036mark kiállítása, amely a street art, a popkultúra és a művészettörténet kapcsolatát helyezte fókuszba. A kultikus rendszerváltás előtti magyar mesefilmek és rajzfilmsorozatok meghatározó karaktereivel, a posztmodern korszak kultikus filmjeivel, valamint mindenkori művészet- és kultúrtörténeti referenciákkal egyaránt dolgozó művész popkulturális vagy művészettörténeti kontextusba helyezett karaktereivel társadalom- és rendszerkritikus üzeneteket közvetít. – Nagyon könnyen kapcsolódhatnak ezekhez a munkákhoz a gyerekek, a street art műfaj kapcsán nemcsak az alkotásokról, hanem a saját jelenükről, a városi környezet vizuális kultúrájáról is beszélgetünk velük – mutat rá Csiszár Beatrix.
Bada Éva hozzáteszi: olyan helyet szerettek volna létrehozni, ahol már a felnőtteket is meg tudják szólítani. Kusovszky Bea festőművész vezetésével például híres művészek – a mostani tavasz kurzuson például Henri Rousseau, Kandinszkij, Magritte, Jasper Johns, Bak Imre – alkotásaiból, stílusából kiindulva készítenek képeket a résztvevők. Elindult a Művészetről könnyedén előadássorozat gasztroélménnyel összekapcsolt exkluzív változata is, ahol Bán Blanka többek között arról mesél, milyen ízű Louis Vuitton x Yayoi Kusama divatkollaborációja, Claude Monet napfelkeltéje, vagy Dionüszosz, a borok istenének nedűje.
Március 19-én idén újra indult Simonovics Ildikó divattörténész előadássorozata, amelyben szó esik a divatformálókról, az elmúlt évszázadok testformáló alsóneműiről, és arról, a nemi szerepek változása miként alakította az öltözködést. Április 11-én nyílik Soós Nóra kiállítása, amelyet Parti Nagy Lajos A kérdőjel háta című verse ihletett. Az élénk színek, erőteljes vonalakkal rajzolt figurák és az absztrakt foltok a mindennapjainkat érintő érzékeny társadalmi kérdésekkel, problémákkal foglalkoznak. Május 9-én Szalontay Tünde és Kakasy Dóra a Nő, ha elmúlt negyven című előadásban Janikovszky Éva írásai alapján életre keltendő halhatatlan nőalakok segítségével járják végig A kérdőjel háta mögött cím kiállítás festményeit.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/12. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg március 21-én.
