Az emberi tevékenység által előidézett éghajlatváltozás hatásai nemcsak az időjárási jelenségekben érhetők tetten, hanem életmódunkat, gazdaságunkat és szokásainkat is átalakítják. A téli havazások ritkulása, a fagyos napok csökkenése és az évszakok elmosódása jól mutatja, hogy a klímaváltozás közvetlenül érinti mindennapjainkat. Szakértőkkel eredtünk a hó nyomába.
Az elmúlt bő 120 évben a fagyos napok száma Magyarországon drámai mértékben csökkent. Míg a XX. század elején évente átlagosan 110 olyan napot regisztráltak, amikor a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá süllyedt, napjainkra ez a szám kevesebb mint 75. A változás különösen az Északi-középhegység és a magasabban fekvő területek esetében figyelhető meg, ahol korábban hosszabb és keményebb teleket tapasztaltak – mondta lapunknak Szabó Péter éghajlatkutató, akit az eltűnő évszakokról és a hó jövőjéről kérdeztünk. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza hozzátette, az évszázad végére az enyhe telek teljesen megszokottá válnak majd. A pesszimista forgatókönyv szerint a fagyos napok száma akár harmadára is csökkenhet a jelenlegihez képest. Ez a mezőgazdaságban dolgozókat is hatalmas kihívás elé állíthatja. A kártevők, amelyek normál esetben a téli fagyok alatt elpusztulnak, könnyen áttelelnek, és több életciklust is kiteljesíthetnek egy évben, súlyos károkat okozva a termésben.
Hol van a hó?
– Az éghajlatváltozás másik egyértelmű jele a havazások gyakoriságának csökkenése. Az elmúlt évtizedekben a havas napok száma országosan jelentősen mérséklődött. Míg korábban évente átlagosan 15 ilyen nappal számolhattunk, addig az elmúlt tíz év statisztikái szerint ez a szám 10 körülire csökkent. Az Északkelet-Magyarországon tapasztalható helyzet különösen szembetűnő – mondta a szakember, aki a témáról rendszeresen publikál a klímavészhelyzettel foglalkozó Másfél fok nevű civil szervezet honlapján. Ebben a témában is kutatott, kollégájával, Pongrácz Ritával közös tanulmánya megtalálható a weboldalukon (www.masfelfok.hu). Mint megtudtuk tőle, a síelésre alkalmas hótakaró vastagsága erősen csökkenő tendenciát mutat: a 15 centiméter feletti természetes hóréteg a hegyeinkben még ritkább lesz. Azt is elmondta, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon a hidegrekordok száma jelentősen visszaesett, miközben az enyhe téli napok melegrekordjai egyre gyakrabban dőlnek meg. Szabó Péter úgy véli, egy-egy havas tél még előfordulhat, de a tendencia világos: egyre kevesebb a tartós havazás és a hideg időszakok is rövidebbé válnak.
Egybeolvadó évszakok
Hozzátette, a klímaváltozás következtében az évszakok határai is fokozatosan elmosódnak, de nem szűnnek meg. A tél egyre később kezdődik, míg a tavasz korábban érkezik. Az éghajlati mintázatok ilyen jellegű átrendeződése nemcsak az emberek, hanem a természet számára is kihívást jelent. Az idő előtt meginduló növényi rügyfakadás, majd azok elfagyása, illetve a madarak megváltozott vonulási szokásai mind arra utalnak, hogy a természet nem mindig tud alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az enyhébb telek miatt a növényeket károsító kórokozók szaporodási ciklusa megváltozhat, ez súlyos termésveszteségekhez vezethet. Kiemelte, az alkalmazkodás érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ellenállóbb növényfajták nemesítésére, valamint a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésére.
Mi lesz veled, Budapest?
A kevés zölddel bíró Budapesti területeket a hőszigethatás miatt a globális felmelegedés még élhetetlenebbé teheti – ez különösen éjszakánként érezhető, leginkább a belvárosban, ami jelentős energetikai kihívást jelent. A kutató kiemelte, a zöldterületek és vízfelületek növelése rendkívül fontos a város klímavédelmében. A meglévő parkok fenntartása és bővítése, valamint a háztetők világos színűvé tétele segíthet enyhíteni a hőhullámok hatásait. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb heves esőzések és nyári aszályok Budapest vízgazdálkodási rendszereire is óriási terhet rónak. A „szivacsvárosok” jó megoldások, ezek képesek a csapadékvíz tárolására és lassú elvezetésére. Kínában már alkalmazzák ezt a technológiát, Budapest számára is megfelelő védelmet nyújtana az időjárási szélsőségekkel szemben. Ez azért lenne fontos, mert az extrém hőmérsékletek jelentősen rontják a régi épületek hűtési-fűtési hatékonyságát, ami megnöveli a lakosság energiaigényét. Fontos jelenség az is, hogy a dunai hajózás a vízszintingadozások miatt egyre bizonytalanabbá válhat.
Donald Trump és a rossz termés
– Az éghajlatváltozás hatásait már régóta tapasztaljuk, de még nem késő az ijesztő jövő ellen tenni. Az egyéni és közösségi szinten hozott döntések kevesek, így a kormányzati intézkedések mindennél fontosabbak abban, hogy mérsékeljük a negatív hatásokat és felkészüljünk a jövő kihívásaira. Kormányzati szinten fontos lenne megújuló energiaforrásokba fektetni, valamint támogatni az éghajlati kutatásokat. Mindezazonban semmit nem ér nemzetközi és gyors megállapodások nélkül, mert a globális felmelegedés mérsékléséhez azonnali és jelentős kibocsátás-csökkentésre van szükség – hangsúlyozta az éghajlatkutató. A politikusok felelősségét hangsúlyozta lapunknak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is. Mint mondta, a klímaválság már most is hozzájárul kormányok bukásához, háborúk kitöréséhez, ezért a hatalmon lévő politikusoknak a saját érdekükben is azonnali érdemi lépéseket kellene tenniük, hogy lassítsák az éghajlatváltozást, és elkezdjünk alkalmazkodni az immár elkerülhetetlen változásokhoz. Példaként említette, hogy Szíriában a háború kirobbanásának egyik fő oka az volt, hogy a több évig tartó szárazság miatt a korábban virágzó mezőgazdasági területek 60 százaléka elsivatagosodott, ezáltal az élelmiszerárak az egekbe szöktek, és vidékről tömegek menekültek a városokba. Mindez elviselhetetlen társadalmi feszültségeket okozott. – Donald Trump győzelmét számos ok magyarázza, de az egyik legfontosabb, hogy a rossz mezőgazdasági termés miatt jelentősen növekedtek az élelmiszerárak. Indiában és Japánban pedig nemrég a kormányzó párt elvesztette a parlamenti többségét, amit az elemzők egyebek mellett annak tulajdonítottak, hogy a gyenge termés miatt drágább lett a rizs – hangsúlyozta a civil szervezet elnöke.
Percenként 13 millió dollár
Lukács András úgy véli, az országok vezetésének három mindennél fontosabb teendője van. Mindenekelőtt a tudomány legújabb eredményei alapján tájékoztatni kell a lakosságot a Föld állapotáról, a várható veszélyekről és a szükséges intézkedésekről. (A Világgazdasági Fórum, a WEF szerint a világot fenyegető legnagyobb kockázat a hibás tájékoztatás és a szándékos félretájékoztatás.) Meg kell szüntetni a környezetet súlyosan károsító tevékenységek állami támogatását, ezeket fokozottan meg kell adóztatni. Sajnos jelenleg éppen ennek az ellenkezője történik: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmányában arról számolnak be, hogy a világon a kormányok percenként 13 millió dollárral támogatják a földgáz, a kőolaj és a szén kitermelését és felhasználását. Lukács szerint bátran kell élni az adminisztratív eszközökkel is. Sok más mellett be kell tiltani a műanyagok forgalmazását minden olyan területen, ahol ez nem létszükséglet. Ezek káros hatását jól jellemzi az, hogy ha egy műanyag palackból iszunk vizet, annak 3500-szor nagyobb a környezeti terhelése, mint ha csapvizet innánk. – Tudjuk mit kellene tenni, csak még azt kellene kitalálnunk, miként vehetjük rá a döntéshozókat ezek megvalósítására – hangsúlyozta a szakember.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/51-52. karácsonyi dupla számában jelent meg december 20-án.
