Zoltai Judit és Héder János dizájner páros 2006-ban alapította meg a Manooi Light Creations márkát, amellyel újraértelmezték a kristálycsillár fogalmát: olyan elegáns és reprezentatív lámpákat hoztak létre, amelyek ugyanúgy megtalálják a helyüket egy antik stílusú enteriőrben, mint egy minimalista otthonban. Mindketten az Iparművészeti Egyetemen végeztek: János belsőépítész és építész szakon, Judit szilikát szakon, ő a diplomamunkájához például Herenden gyártott porcelán világítótestet. János kapcsolata a lámpákkal a gyerekkorában kezdődött: egy iskolai feladatra építette meg az első darabját. Később az Inarchi Építészeti Stúdióban – ahol együtt dolgozott Bényei István építésszel – kötelezte el magát e tárgy mellett, mivel gyakran merült fel igényként egy-egy projektnél az egyedi lámpa tervezése.
Héder János a Petőfi Sándor utca egyik nagy múltú méteráru boltjában pillantott meg egy gyönyörű kristálycsillárt, amely azonnal magával ragadta. Nem sokkal később kapott megbízást a Mobilia Artica bútorgyártó cég düsseldorfi kiállító standjának tervezésére: ekkor született meg a már feleségével közös cége, a Manooi első saját tervezésű kristálycsillárja, az azóta legendássá lett Artica, ami – ahogy János megfogalmazza – lágy, természeti képződmény, de láthatóan ember alkotta tárgy, egy világító szobor, aminek nincs egyforma keresztmetszete, minden irányból mást mutat. Óriási sikerrel debütáltak, egyértelművé vált számukra, hogy ez az ő útjuk.
Az Artica formája azóta a névjegyükké vált: nemcsak a cég logójában, de minden egyes csillárban visszaköszön, az alakra csiszolt Swarovski kristály biztosítja ugyanis a márka eredetiségét. – Merész vállalás volt a részünkről, hogy a kristályhoz nyúltunk, de ez a legkevésbé anyagszerű anyag. Ha a fénnyel párosul, akkor szinte csak a fénynek adunk formát, általa a termék is fénytestté, lebegő objektummá válik. Mi a fénnyel építkezünk, ezzel alakítjuk a tereket, teremtjük meg a hangulatot. Hisszük, hogy ahol jól eltalált a fény, ott otthonosan érezheti magát az ember – vallja Héder János. – Dizájn szempontjából az egész világra érvényes válaszokat próbáltunk a kezdetektől megfogalmazni. A kristály időtálló, döbbenetesen hatásos anyag, ami korokon átívelve szimbolizálja a szépséget, még akkor is, ha talán kicsit idegen a mai nézőpontunktól. A fenntarthatóság is jellemzi, hisz sok kristálycsillár évszázadokat élt túl, háborúkat, pusztításokat vészelt át. Nagy valószínűséggel a mi lámpáink is bőven túl fognak minket élni.
A Manooi lámpái az univerzum világító égitestjeinek leképeződéseként is értelmezhetőek: a lehető legtermészetesebb fényeket próbálják megteremteni. Héder János szerint ehhez még mindig a klasszikus izzószálas fényforrás a legtökéletesebb, mert az a spektrum minden színét olyan arányban tartalmazza, ami jól esik a szemnek. A mára már több mint 25 főt foglalkoztató cég ötvenkét modellel hetvenöt országban van jelen. A Manooi csapata tervezett már csillárt sztárfocistának, szállítottak egyedi tervezésű lámpát közel-keleti sejk otthonába, és ez volt az első magyar világítástechnikai cég, amely először képviselte az országot a szakma csúcspontjának számító milánói bútorvásáron. Időközben elindították a Manooi társmárkáját, az Inarchit, az építészeti lámpatervező cég ma már szintén fontos helyet foglal el a nemzetközi piacon.
A Manooi számára az általuk gyártott tárgyak és a megrendelők ugyanolyan fontossággal bírnak: mindig az adott tér sajátos igényeihez igazodva tervezik meg a lámpáikat, de a prémium dizájn mellett alapvetés számukra, hogy a termékekhez kapcsolódó kommunikáció minden egyes szegmense egységet alkosson. Arra próbálják ösztönözni ügyfeleiket, hogy maguk is váljanak részeseivé az alkotásnak. Finom arányok, bravúros műszaki megoldások, precizitás és exkluzivitás – a csapat manufaktúraként működik, a cég neve is erre utal: a Manooi kizárólag a legjobb minőségű alapanyagokból, köztük Swarovski kristályokból álló lámpáit saját fejlesztésű, kézi technikával szerelik össze. A teljes csiszolású, nyolcszögletű kristályok a gyémánt alakját idézik, ezzel páratlan, a szivárványhoz hasonló színkombinációkat eredményező, csillogó hatást képesek megteremteni.
A legelső darabokat Zoltai Judit és Héder János még egy garázsban állította össze, ma már az egykori óbudai Goldberger-gyár területén működő Manooi Atelier-ben készülnek a világítótestek. – Egy olyan céget próbálunk építeni, ami saját rendszerben gondolkodik, de teszi ezt fenntartható módon, hogy hosszú távon is tudjon reagálni a világ változásaira – mondja Héder János. A Manooi csapata az óbudai épületegyüttesben megvásárolt egy nagyobb területet is, ahol a közeljövőben – mintegy a híres textilgyáros, Goldberger Leó nyomdokaiba lépve – szeretnének kiépíteni egy olyan közösségi helyet és infrastruktúrát, ami összehozhatja a hazai tervezőket, és segítséget nyújthat a pályakezdőknek márkájuk megalapozásához.
Noha nemzetközi brandről van szó, az alapítók számára nem volt kérdés, hogy a Manooit itthon tartsák, nemcsak amiatt, mert a megfelelő minőséget csak a személyes ellenőrzéssel tudják garantálni, de a lokális értékek megőrzése és támogatása is fontos szempont számukra, nemrég csatlakoztak a Margit-negyed programhoz is. Jelentőségteljes a csillármanufaktúra II. kerületi székhelye is, amelynek története egyértelművé tette számukra, hogy ott kell a bázisukat kialakítaniuk. Az Apostol utcai villában korábban is fontos szerepe volt a fénynek, hiszen ott lakott Aschner Lipót, a Tungsram egykori vezérigazgatója.
Eredetileg Neuschloss Ödön fanagykereskedő és botanikus, a Rózsadomb egyik első lakója vásárolta meg a telket 1891-ben, és testvérével, Marcellal két villát építtettek Alpár Ignác tervei alapján – Marcellé a második világháborúban semmisült meg. Ödön Apostol utca 13. alatti villája a korabeli közvélekedés szerint a Rózsadomb legszebb épülete volt, benne a gazdagon faragott, amerikai sárga fenyőből készült faburkolattal fedett, kétszintes átriumos előcsarnokkal, ami a mai napig lenyűgöző látványt nyújt. 1898-as beköltözése után hat évvel Neuschloss Ödön örökös nélkül hunyt el, úgy rendelkezett, otthonát adják el, és a vételárból létesítsenek szanatóriumot tüdőbajos munkások számára, ez azonban nem valósult meg. Az épületet 1909-ben Politzer Sándor tőzsdei tanácsos vásárolta meg, majd 1935- ben költözött be a villába Aschner Lipót, kora legsikeresebb magyar menedzsere, aki saját tehetségének és szorgalmának köszönhetően egy nemzetközi szemmel is figyelemre méltó vállalatot hozott létre Újpesten.
A Megyeri út és a Váci út között épült fel az Egyesült Izzó, a amely Tungsram néven ismert villanykörtéivel hódította meg a világot. Aschner a villát jelentősen átalakította és modernizálta, központi fűtéssel, központi porszívóval, étellifttel látta el. Magyarország német megszállását követően Aschner Lipótot az elsők között hurcolták el, és Mauthausenbe deportálták. Innen a Tungsram svájci leányvállalata menekítette ki. Az Aschnertől elvett villába költözött be Adolf Eichmann, a deportálások megszervezéséért felelős SS-alezredes, aki a Budapest körüli ostromgyűrű bezárulta előtt, 1944. december 23-án menekült el a fővárosból.
A villa átvészelte az ostromot, csak a déli oldalon lévő, prágai típusú sisakkal koronázott kilátó tornya esett áldozatul a bombázásoknak. Aschner Lipót 1947-ben tért haza, villáját azonban államosították, és 19 kibombázott családot költöztettek be a szükséglakás-szerűen kialakított bérleményekbe, de csodával határos módon a díszes hall egyben maradt. A villa mai lakói, így a Manooi alapítói is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy ismét régi pompájában ragyoghasson ez a kivételes történetű épület.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/20. számában, a Budai Hang cím mellékletben jelent meg, május 16-án.
