A budai Várba költöző kormányzati szerveknek parkolóhelyre van szükségük, a beruházásokat pedig néha kreatív módon álcázzák. Hiába tiltakoznak a helyi lakosok a Fehérvári rondella alá épülő mélygarázs ellen, a terveken már aligha lehet változtatni.
A Városligetben zajló építkezések kapcsán meggyőződhettünk róla, hogy a kormányt nehéz eltéríteni az eredeti terveitől. Ha egy központilag megálmodott projekt nehézségekbe ütközik, egyszerűen kiemelt beruházássá minősítik azt, megkerülve az esetleges akadályokat. És olyan is előfordul, hogy már az első kapavágás előtt bebiztosítják magukat, ez történik a budai Vár oldalában, a Fehérvári rondella alatt megvalósuló mélygarázs esetében is. Ott azonban még kreatívabb állami beavatkozás szemtanúi lehetünk: szőlőültetvénynek álcázzák a parkolóhelyeket. A beruházást felügyelő Várkapitányság nem sokat árul el a tervekről, az önkormányzat kezét megkötötték, a civilek pedig úgy tűnik, hiába küzdenek a környék arculatát alapvetően megváltoztató építkezés ellen.
A vár átalakítását célzó Nemzeti Hauszmann-programban nagy hangsúlyt kap, hogy körbejárhatóvá tegyék a Palotanegyedet. A fejlesztés fontos eleme a Krisztinaváros felé eső oldal rehabilitációja, köztük a beruházó szerint „lepusztult” állapotban lévő Fehérvári rondella, a Várnegyed egyik legfőbb bejáratának felújítása. A tervek szerint a rekonstrukció során mélygarázs épül majd a rondella alatt, arra pedig szőlőültetvény kerül. A kormányzati szervek Palotanegyedbe költözése szükségszerűvé teszi a parkolóhelyek létesítését, a tervezett pedig már a harmadik mélygarázs lenne a vár gyomrában, a vitikultúra budai feltámasztása azonban kétségkívül jobban hangzik a fakivágásnál és a környezeti terhelésnél – nem véletlen, hogy a Várkapitányság elsősorban a szőlőültetvények telepítését hangsúlyozza.
„Szeretnénk látni a terveket, a hatástanulmányokat, a környezeti vizsgálatok eredményét”
– Normális esetben egy ilyen beruházás esetén a szakmai anyagokat a résztvevő feleknek illik megosztaniuk egymással, a Várkapitányság azonban eddig érdemi információt nem közölt velünk – mondta a Budai Hangnak Bihari György, a Budavári Önkormányzat civil referense. – Szeretnénk látni a terveket, a hatástanulmányokat, a környezeti vizsgálatok eredményét, és mivel mélygarázsról van szó, a várható közlekedési változásokról is fontos lenne értesülnie az önkormányzatnak. Kíváncsiak vagyunk arra a reprezentatív felmérésre is, amelyre a Várkapitányság többször is hivatkozott, és amely szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az építkezést. Hiába próbálkoztunk azonban, eddig a július elején szervezett lakossági fórumon kerültünk a legközelebb a beruházóhoz, ígéreteknél azonban ott sem kaptunk többet.
Az önkormányzat mozgásterét minimálisra csökkentette, hogy kiemelt beruházássá minősítették a mélygarázs építését. A járványra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzet miatt nincs lehetőség helyi népszavazásra sem, így a kerület vezetése mellett a helyi lakosok véleménye sem befolyásolhatja a fejlesztést.
– Mivel félő, hogy semmilyen változtatási lehetőségünk nem maradt, a rondella környéke az eredeti tervek szerint alakul át, így kompromisszumokról sem érdemes beszélnünk. Az önkormányzat egyetlen dolgot tehet, segíti a civileket a beruházás elleni küzdelmükben – fogalmazott Bihari György.
„Az általuk előidézett lepusztultsággal igyekeznek megindokolni a beruházást”
– Mi parkként tekintünk a rondella körüli területre, ezt a funkcióját azonban az átalakítást követően biztosan elveszíti – mondta a Budai Hangnak Jordán Renáta, a beruházás ellen küzdő Közösen a Vároldalért elnevezésű civil csoport képviselője. – Nem szeretnénk, hogy újabb forgalomnövelő és hőtermelő mélygarázs épüljön, nem szeretnénk, hogy a védett állatok otthonául szolgáló fákat kivágják, és nem szeretnénk a szőlőültetvényt sem, hiszen így kiszorulnának a területről a kutyások, a körbekerített lugast ráadásul éjszakára bezárnák, véglegesen kertté alakítva a környékbeliek által rendszeresen látogatott parkot – tette hozzá.
Jordán Renáta hangsúlyozta, nem vitatják, hogy a rondella környezete lepusztult, de ennek megoldása nem az, hogy további parkolóhelyeket építenek, és azt szőlővel próbálják meg elfedni. – A várat és környezetét évekkel ezelőtt kivonták a kerület fennhatósága alól, a fenntartása így állami feladat, ha tehát egy park elhanyagolt, az az állami szerv, jelen esetben a Várkapitányság felelőssége. Ők azonban éppen a lepusztultsággal, vagyis az általuk előidézett állapottal igyekeznek megindokolni a beruházást.
– A budai Vár a magyarságot reprezentáló nemzeti szimbólum, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy itt emberek is élnek, akiknek a véleményét illenék legalább meghallgatni. Egy ilyen léptékű beavatkozást nem lehet társadalmi diskurzus nélkül végrehajtani, márpedig jelenleg egyetlen központi vélemény a meghatározó, azt kényszerítik rá az itt élőkre, és az építkezésen keresztül az egész országra. A Várkapitányság ugyan minden alkalommal elmondja, hogy a civilek nyitott kapukat döngetnek, de csak húzzák az időt, akárhogy igyekszünk is, valódi döntéshozókkal eddig nem sikerült kapcsolatba lépnünk – fogalmazott Jordán Renáta. Hozzátette: a vár rekonstrukciója egyedülálló lehetőség, ezért is lenne szükség társadalmi konszenzusra a kérdésben ahelyett, hogy erőből lenyomnak mindent az emberek torkán. – Olyan jó lenne, ha a budai Várat nem sajátítanák ki egy politikai ideológia számára, hanem mindannyian valóban a magunkénak érezhetnénk.
Kerestük az ügyben a Várkapitányságot is, többszöri ígéretük ellenére azonban lapzártánkig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Korábban annyit árultak el mindössze, hogy nagyjából 3400 szőlőtőkét ültetnének a rondella alá, ehhez pedig közel félszáz fát kellene kivágni a területen. A mélygarázs pontos méretéről, az építkezés a környéket érintő hatásairól, a várható forgalomnövekedésről és a környezeti terhelésről azonban továbbra is hallgatnak. A Budavári Önkormányzat és a civilek augusztus elején közös levélben fordultak újra a hatósághoz, ahol megnyugtatták őket: kérdéseikre belátható időn belül választ kapnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/34. számában, a Budai Hang mellékletében jelent meg, augusztus 19-én.
