Már tavaly el kellett volna indulnia annak a nemzetközi elitiskolának, amelyet a kormány a Hűvösvölgyi úton található volt OPNI helyére tervezett, de építkezésnek egyelőre semmi nyoma. Utánajártunk, hol tart most az egykori tébolyda átalakítása, és mi lesz a sorsa a szolgálati lakásokban élő családoknak.
Százharminckilenc év adatott a lipótmezei tébolydának (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, rövidítve: OPNI), mire 2007-ben végleg lelakatolták kapuit. Budapest második legnagyobb középülete, amelynek alapterülete csak 17 négyzetméterrel kisebb a Parlamentnél, azóta lassú haláltusáját vívja, igaz, időről időre lélegeztetőgépre kapcsolják, hogy agóniáját meghosszabbítsák. Úgy tűnik, nem lesz többé a hazai pszichiátria fellegvára, pedig bezárásával hatalmas lyuk keletkezett az ellátásban, amit azóta sem sikerült befoltozni. Már akkor látszott, hogy megszüntetése a Gyurcsány-kormány egyik legnagyobb baklövése volt: pszichiátriai betegek százai kerültek ki az ellátórendszerből úgy, hogy a tervezett járóbeteg-ellátást sem sikerült bővíteni, így sokan fedél és ellátás híján egyenesen az utcára kerültek.
A koronavírus-járvány sem tett jót az ország lelkiállapotának, és miközben egyre csökken a pszichiátriai ellátóhelyek száma, romlanak a tárgyi feltételek, az ellátásra szorulók mind többen vannak. Statisztikai adatok szerint elkeserítően kevés a szakember: százezer lakosra kevesebb mint 12 pszichiáter jut, miközben az elmúlt években újra emelkedésnek indult az öngyilkosságok száma – a 15–19 évesek körében ez a második leggyakoribb halálok a közúti balesetek után –, de egyre több a depressziós és a demens beteg is. A gyermekek helyzete még kilátástalanabb, itt az állami ellátásban több hónapos várakozási idővel kell számolni, gyermekpszichiáterekből csupán 50–60 praktizál országszerte, így a magánellátás is telített.
Kormányközeli tulajdonosok kezében: mi vár az elhagyatott Preisich Szanatóriumra?
Szivek Norbert köreihez került a zugligeti elhagyatott épület, de még mindig nem világos, milyen célra fogják használni az ingatlant.
Az OPNI bezárásával kapcsolatban többször felmerült, hogy jó eséllyel valaki kinézhette magának a pazar hűvösvölgyi ingatlant, amely így telekspekuláció áldozata lett. A kormány Varga Mihály 2020-as Facebook-posztjával tett pontot a találgatások végére: mint akkor kiderült, a pszichiátriai ellátás helyére nemzetközi elitiskolát álmodtak, amely az eredeti tervek szerint 2023-ban nyitotta volna meg kapuit „a közép-európai, főleg Kárpát-medencei identitás erősítése szellemében”. A nagy értékű ingatlan a Közép-európai Oktatási (KEO) Alapítvány vagyonkezelésébe került, amely középiskola-alapítási feladata ellátására, az erről szóló törvény alapján rögtön kapott is 2 milliárd forintot.
Hogy mi történt azóta? Az iskolának híre-hamva sincs, még egyetlen kapavágást sem tettek, ám a Magyar Levente külügyi államtitkár – mint kuratóriumi elnök – vezette alapítvány, illetve a Közép-európai Oktatási Zrt. (KEO Zrt.) így elköltött rengeteg pénzt: beszámolójuk szerint 2023-ban például ingatlanüzemeltetésre 227,9 milliót, tanácsadói díjakra 110,8 milliót, jogi szolgáltatásra 32 milliót, vagyonellenőrre 15,4 milliót, számviteli, könyvvizsgálati szolgáltatásokra 8,9 milliót, irodabérletre 4,4 milliót, bérekre, járulékokra pedig 47,5 millió forintot. És az adófizetők az előző évben sem úszták meg olcsón az egyre romló állagú épület fenntartását: nyáron például 300 millió forintba kerültek az OPNI életveszély-elhárítási munkálatai, amelynek elvégzésére a KEO Zrt. meghívásos közbeszerzési pályázatot írt ki.
Ez állítólag előfeltétele volt annak, hogy az állagmegóvást egyáltalán elkezdhessék. Végül 2024 második felében írták ki a pályázatot, amire 240 millió forintot szánnak. A Budai Hang több kérdéssel is megkereste a KEO Alapítványt, szerettük volna tudni, mikorra készülnek el az átalakításra vonatkozó tervek, mikor várható a munkálatok elkezdése, az eredetileg tervezett 2023 helyett mikor nyit a nemzetközi iskola. Az alapítvány válaszában csak általánosságokat fogalmazott meg: „A felújítás tervezési, illetve kivitelezési feladataival kapcsolatos kérdésekben a szükséges döntések egy későbbi időpontban fognak megszületni.” Ami pedig az iskola megnyitását illeti: „Az oktatás a beruházás befejezését követően indulhat el.” A Nándori Mihály alapítványi főigazgató-helyettes által jegyzett levélben biztosítottak továbbá, hogy az „Alapítvány a beruházás előkészítése, valamint annak megvalósítása során is eleget tesz és eleget fog tenni valamennyi, jogszabályban és bírósági/hatósági döntésben előírt kötelezettségének.”
Szerettük volna azt is tudni, milyen tervei vannak az alapítványnak az OPNI területén a 70-es években épített két panelépülettel, amelyben jelenleg is volt pszichiátriai dolgozók és azok leszármazottai, örökösei élnek. Mint arról korábban a Budai Hangban írtunk, az elitiskola tervének megszületésével egyidejűleg – nem mellesleg a koronavírus-járvány idején – a kormány először kilakoltatással fenyegette, majd pereket indított a volt OPNI-s szolgálati lakásokban élőkkel szemben.
Lapunk megkereste Szepesházi Pétert, az érintett épületekben élők ügyvédjét, aki elmondta, öt megbízója van ezekből az ingatlanokból, négy esetben jogerősen pert nyertek az alapítvánnyal szemben, így jogosultak továbbra is az OPNI által biztosított ingatlanokban lakni. Az ötödik lakó pedig a Kúria előtt folytatja az eljárást. A szolgálati lakásokban élők nyilvánvalóan útban vannak az elitiskola beruházói számára, holott a két panelépület távol esik az OPNI épületétől és az iskolaépítés időpontja is bizonytalan még. Szepesházi szerint a 2022-es választás előtt az akkori vagyonkezelőként eljáró Külgazdasági és Külügyminisztérium békülékenyebb hangnemet ütött meg – Szijjártó Péter még kezet is adott Tordai Bencének arra, hogy nem lesznek kilakoltatások – az újabb kétharmad tudatában azonban újult erővel támadtak, a beruházást pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították. – Láthatóan kifárasztásos taktikát alkalmaznak a lakókkal szemben, nem kommunikálnak velük a beruházásról, annak ütemezéséről, a panelépületeken már évek óta semmiféle javítást, felújítást nem hajlandók elvégezni – mondta a Budai Hangnak az ügyvéd. Felmerült, hogy a II. kerület átvenné a lakásokat, és a lakók az önkormányzat bérlőjeként élhetnének ott tovább, de a vagyonkezelő ez ügyben sem kommunikál. Mi sem kaptunk tőlük választ, a szolgálati lakásokban élő harminc család jövőbeni lakhatásával kapcsolatos kérdéseinket egyszerűen figyelmen kívül hagyta a KEO Alapítvány.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/51-52. ünnepi dupla számában, a Budai Hang című mellékletben jelent meg december 20-án.
